Északkeleti Ujság, 1913 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1913-11-29 / 49. szám

2-ik oldal. ____5_________ ÉS ZAKKELETI ÚJSÁG. 49. szám. hogy a körülményeket kellően nem ismerve, a párt vezetőségét'az említett cikkben meg­sértettem. Nagykároly, 1912. évi november hó 29. Nemestóthi Szabó Albert. Azt hisszük, mindenki könnyen megálla­píthatja, hogy az itt említett egyén Falussy Árpád volt főispán, kivel szemben a cikk összes állításai fenntartva maradnak. Sajtóper. Kerekes Zsigmond vármegyei tb. főjegyző által ellenünk indított sajtóperben a főtárgyalás a debreceni esküdtszék előtt meg­tartatott. E sajtóper azon vezércikk miatt indult, mely az obstructio elleni megyei szavazás al­kalmával a vármegyei függetlenségi párt és a tisztviselők magatartását bírálta és összehason­lította a koalíció idejében követett eljárásukkal. Majos iigy, quotaemelés, házszabályrevizio ké­pezte a vád és védbeszéd . tárgyát. Bizonyítás nem volt, mert Kerekes Zsigmond ur nem is állította, hogy másként cselekedett volna mint a többi 48-as, ezekben a dolgokban. Az es­küdtszék megállapította a bűnösséget és az ítélet becsületsértés miatt 100 korona fő és 20 korona mellékbüntetést szabott ki szerkesztőnkre. Az ítélet semmiségi panasszal van megtámadva. Szegény gyermekek felruházása. Városunk jótékony nagyasszonyának, özv. gróf Károlyi Istvánnénak védnöksége-alatt álló Nagykárolyi Jótékony Nőegylet ez évben is teljesítette a magára vállalt nemes hivatást, elő­terjesztette a ruhátlan, szegény gyermekek kéré­sét a nagyközönségnek. Fáradtságot nem ismerő buzgalommal járt el benne, hogy a jótékony lelkek szives hozzájárulását e nemes cseleke­dethez megmerje és az adományokat össze­gyűjtve, rendeltetési helyére, fázó gyermekek didergő kezeibe lerakja. 1710 K 78 f gyűlt be a kegyes adományokból és azonkívül nagy- menyiségü ruhanemű. Kivették részüket a fel- segélyezésből a város minden rendű és rangú egyénei. A kis varrólányok kezük munkájával, a ruhák, ingyenes megvarrásával, a tehetőseb­bek ruhanemüek és anyagok adományozásával növelték az adományok mennyiségét. Múlt szá­munkban leközöltük az adakozók egész név­sorát. Népi is gondolhatja az olvasó, hogy az azok kozott. szereplő „urak“ és „úrnők“ kis j diákok, polgárista leányok, varróleányok is le­hetnek. Pedig vannak szép számmal. Különösen szép buzgalmat tanúsítottak a gyűjtésben és adakozásban a polgári .leányiskola növendékei, kik ezzel mutatták ki legszebben, hogy gyön­géden érző, jó szivük helyes vezetés alatt, ne­mes utón van. A begyült adományok kiosztása folyó hó 22-én ment végbe a városháza nagytermében. A lélekemelő aktus ünnepies lefolyású volt. Debreczeni István polgármester szép beszédben köszönte meg az áldoítlelkü Grófnő nemes buzgólkodását, melyet a városi jótékonyság vezetése és .hathatós támogatás körül kegyes volt kifejteni. Majd egy kis leányka állott elő a gyerekek sorai közül és azok nevében meg­ható, kedves köszönetét mondott a Grófnő előtt szivének jótéteményeiért. Majd a Grófnő külön - külön köszönetét mondott minden egyes ur- hölgynek és urnák, akik szívesek voltak közre­működni. Magunknak is kedves kötelességünk a leghálásabb köszönetét mondani Péchy Lász- lóné úrnőnek, továbbá Papp Béláné és Serly Gusztávné uriiölgyeknek. kik nemes szivüknek minden buzgalmával és fáradhatatlan kitartás­sal működtek közre a nemes munkában. Utólag a szegény gyermekek felruházá­sára a következők voltak szívesek adakozni: Gróf Károlyi Gyuláné 103 K., Farkas 33 K., Özv. Moson Györgyné 2 K Ez összegből még utólagos segélyezés és felruházás’ teljesitteiett. Királydarócról Barothy józsefné úrnő volt jó­ságos a múltkor jelzett 60 drb. ruhaneműt adni. Hálás köszönet mindenekért. A ábbeliket ■ Papp László cipész szállította, Helyben. Papp Béláné és Andrásy Mária úrnők j igen sokat fáradoztak a szegény ruhák elrende­zésén, amiért sok hála illeti őket. — Aztán hát a végett jöttem, hogy én elvenném a Borosát feleségül, mert mivelhogy a Borosa Szép, takarékos leány, aztán asszony csak jó a háznál, aztán én szeretem őt . . . Most megint Borost vágott a szavába: — Már csak megkérdezem, gondoltam, a nagyságától is, Mert én árva leány vagyok és tanácsot csak kell kérni valakitől. Anyám árnulva csapta össze a. kezeit, á mikor az- ács nagyon otrombán hajladozva el­ment. — Monde, Borcsa, te hozzámennél ehhez az emberhez ? — Már hogyne mennék ! Hiszen nem va­lami szép ember, de hát szegény leány érje be olyannal, amilyen akad. — Meglátod, nem jó lesz abból, Borosa! Ott csak nyomorúságban lesz részed és Ötha­tod, hogy ez az ember részeges is. — Ha milyen nyomorúságban lesz részem elszenvedem. Ha üt, ver, eltűröm. De a magam gazdája leszek! Sokat beszélgettünk benn a Borcsa sor­sáról, de aztán megegyeztünk abban, hogy sen­kinek sincs joga rá, hogy útját állja másnak, bárha sajnáltuk is Borcsa távozását. Aztán a konyhából újra behallaíszot a vidám dalolás. Borcsa boldog újra. * Szegényes volt, de azért lakadatom volt az mégis" Borcsa fehér menyasszonyi, ruhát ka­pott és csak ekkor látszott meg, hogy milye i szép leány is ő. Szinte büszke volt, hogy a menyasszonyságig fölvette a cselédi pályán. És mikor beléptünk az apró lakadalmas szobába, bolgogan lépett elibénk : — Tessék leülni nálunk. Gyorsan beállt rendezgetni, takarítani az ócska fabútorok- között, menyasszonyi ruhában. I— Jaj, olyan; de olyan nagy itt a ren­detlenség. Látszik hogy senki sem viselt .gon­déit itten. No de holnap majd rendet csinálok én itt — tette hozzá boldogan. Már másnap eljött hozzánk látogatóba. Összecsókolt bennünket és erőnek erejével ta­karítani akart. Alig tudtuk leerőszákolui egy székbe. Aztán nem fogyott ki a beszédből. — A szobát rendbehoztam és elkezdtem törni a fejemet, hogy mit is főzzek az uramnak. Persze, sokra nem telik, olyan kell, a melyik, olcsó is jó is. Hát főztem gomba levest és ká­posztát. De azt mondta az uram, hogy olyan jót még sohasem evett. Kétszer vett belőle. Mondtam neki, hogy vegyen egy süldőt; azt mondta, vesz. Én majd bízót nevelek belőle udvaromon. Mert van udvar is, ól is. Minden van nála hála istennek . . .. De az első látogatás után elmaradt a töb­bi. Néha találkoztunk vele az ut.cán, de sápadt volt és nem olyan csinos, mint azelőtt, ilyen­kor alázatos volt, de hallgatag. ' . — Nagyon sok a dolgom odahaza — mon­dotta. Egyszer aztan megleptük otthon. Holmi ajándékot vittünk neki. Ott kuporgott a földön sirva, mig a kanapén az ura hortyogoti, a mint a részegség oda leteperte. Csak sokára vett észre bennünket és az volt az első dolga, hogy hamarosan letörölje könnyeit. — Bizony, az uram ma egy kicsit töb­bet vett be a jóból — mondotta erőszakolt hírek. Kanonok! kinevezés. A király dr. szent- györgyi Jordán Károly szaniszlói apát-plébánost, t. b. kanonokot a szatmári r. kath. káptalan kanonokjává nevezte ki. Szoigabirói áthelyezés. Csaba Adorján főispán Képessy László dr. csenged főszolga­bíró súlyos betegsége következtében Szuhányi László fehérgyarmati tb. főszolgabírót Csengerbe helyezte át. Advent. December 1-étől reggel bátora­kor mindennap róráté lesz a székestemplom­ban. — Az adventi időszakban sz'erdánkint enyhített böjti nap van, a mikor szabad a hús­étel élvezése, de csak háromszori étkezés és egyszeri jólakás van megengedve, mig pénte- kenkint a húsétel is tiltva van, valamint egész Vizkeresztig a zajos mulatságokon való részvétei. Esküvő. Vargá Endre ma délután tartja esküvőjét özv. Törnér Béláné Papp Mariskával Szaímáron. Volt nagy káról *i tisztviselő áthelye­zése. A m. kir. pénzügyminiszter Mező Károly pii. áfcámíanácsost, segesvári számvevőségi fő­nököt, hasonló minőségben a zilahi kir. pénz- tigyigazgatósáf mellé rendelt számvevőséghez helyezte át. ■ Eljegyzés. Vilhelm Mariskát eljegyezte Érni Ferejlc kereskedő Vállaion. Pénztárvizsgálat F. hő 28-án Debreceni István, polgármester a városi pénztárt megvizs­gálta és rendben találta. Felolvasó Est. A nagykárolyi Oltáregye- süíet 1913. december 7-én vasárnap felolvasó est.ét rendez, a Kathoükus Legényegylet díszter­mében a következő műsorral: 1. Ünnepi Elő­adás — Vidákovich Dániel fögimn. igazgató: 2, Zongoraszám. — Énekli Szőke Béla nagyba* ! nyai rk. plébános,, zongorán kiséri Gábor Inka. 14. Várady Antal: judás. _ — Szavalja Dániel ! Katóka. 5, Dalok. — Szőke Béla, kiséri Gá- ! bor Inka. 6. Valami hibája .van. Vígjátéki felr J vonásban. Előadják : Dr. Lussan André orvos, j — dr. R. Nagy József,-.Cecil, neje — Gáspár vidámsággal. — Nem is ember, a ki még nem veri ntha-'néha a feleségét, Szétnéztünk : az apró ■ lakásban, a züllött szegénység fi költözött bennfe. De láttuk, hogy Borcsa rost,ebi legjobban a„ szegénységet,., azért hát elmentünk hamad Különben iá még volt egy és más dolgunk a városban. Mikor háza értünk, takaros kártonruhájá- ban, kezében poriókendőve! nyitott ajtót ne­künk — Borcsa. ❖ — Már tovább ki nem állottam mellette. Jaj, kezét csókolom, nem is ember az én em­berem, hanem bestia. A mi keresete volt, azt mind a korcsmában hagyta és elvert, ha a kony­hában semmi sem főtt. De bizony akár igy, akár úgy, de mindig vert. Éheztem volna szí­vesen, de a verését már nem szenvedtem to­vább Hiszen nem vagyok én a cselédje neki ! A magam gazdájának szegődtem eh ö hozzá. Vigasztalni próbáitok, de nem volt szük­ség rá.; mintha csak tegnap szakadt volna el tőlünk, otthonosán dolgozott és dalolgatojt to­vább. Nem is ment e! tőlünk többé és az ács­mestert el is felejtette tán. Nem felejtette el még sem. Ha néha. a. szomszéd cselédek bejöt­tek hozzá, boldogan mesélgetie: — Bizony ! Nem mindig voltam én ilyen egyszerű cselédsorban. Voltam- én már a ma­gam gazdája is !. .. , > Reggelizés előtt féipohár Schmidthauer-féle Használata valódi áldás gyomorbajosok­nak, székszorulásban szenvedőknek Az elrontott gyomrot 2—3 óra alatt telje­sen rendbehozza. Kis üveg 40 fillér. Nagy üveg 60 fillér. iPÜT Kapható helyben és környéken minden gyógyszertárban és jobb füszerüzletben. TÜ@|

Next

/
Oldalképek
Tartalom