Északkeleti Ujság, 1912 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-13 / 15. szám
IV. évfolyam. Nagykároly, 1912. április 13. 15-ik szám. ÚJSÁG POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Egéfz évre Előfizetési árak: 8 Fél ívre .. .. 4 Nefvedévre 2 Tanítóknak egész évre...................... .. 5 Felelős szerkesztő : NEMESTÓTHI SZABÓ ALBERT dr. Szerkesztők : Suták István Csáky Gusztáv. = MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. = Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENYI-UTCZA 20. SZÁM. („KÖLCSEY-NYOMDA“ R.-T. NAGYKÁROLY.)------ Hirdetések ugyanott vétetnek fel. Nyilttér sora 40 fillér.______________ Parlamenti helyzet. Á komáromi választás elég rosszul sikerült beharangozás volt a kormány által napok óta hirdetett nagy parlamenti aktióhoz és az uj választásokkal való ijesztgetésekhez. Az eredmény, mely szerint a kormány jelöltje csak nagy kínnal tudott 29 szótöbbséget elérni a Justh párti jelölt felett, holott az általános választáskor a kormány többsége 300-on felül volt, éppen nem biztató Khuenre nézve. A választás eredménye arra enged következtetni, hogy a Justh párt népszerűsége az obstruktió folytán nem csökkent, hanem növekedett és hogy egy uj választás egyenesen a malmokra hajtaná a vizet. Ezeket a consegventiákat bizonyára sietni fognak Bécsben a komáromi választásból levonni és ezt könnyen végzetessé válhat a kormányra nézve, mert esetleg biztosabb és célra vezetőbb megoldásnak találhatják a Justhék által felajánlott véderő proviziumot és a választói reformot mint egy kétes kimenetelű parlamenti erőszakot nagy házfeloszlatást. Hogy Bécsben nem nagyon iparkodnak Khuen munkáját könnyíteni, mutatja az, hogy eszük ágában sincsen Auffenberg hadügyminisztert akár ideiglenes, akár véglegesen lemondatni, dacára annak a színes kitesékelésnek melyben őt a kormánypárti lapok állandóan részesítik. Hiába hangoztatják a munkapárton, hogy nekik teljesen lehetetlen Auffenbergnek költségvetést megszavazni, miután ez a bizalmat is jelenti Bécsben e szavak siket fülekre találnak és igy nem marad más hátra, mint az Auffenberg által bizalmatlanságot a rezuloció- hoz hasonlóan jobb időkre eltenni. Ilyen sitiatióban kezdődött meg a parlament ülésezése, á melynek döntő fontosságú eseményeket kellett volna hoznia a magyar közélet számára. Mindenki valami nagy parlamenti actiót várt a kormány részéről és ismét bebizonyosodott, hogy a kormány képtelen minden erélyesebb actióra és a helyzet urai még mindég Justhék. Návay úgy látszik, a házszabály kezelés kérdésében erős obiigában van az ellenzékkel és ezt múltkori kisiklása után oly kézzel foghatóan éreztették vele, hogy ma már tétovázni alig mer, hanem inkább a kritikus pillanatban megugrik és Beőthynek engedi át helyét. Justhék azonban Beőthyvel szemben is megtudják akadályozni, hogy a véderő-javaslat napirendre kerüljön. A kormány helyzetét a parlamenti kezek csak rosszabbithatják. Eltekintve attól, hogy Magyarországon lelke mélyén mindenki lelkesedik az ilyesféléért és a parlamenti viharokról szóló színes lap- tudósitásokat mindenki a legnagyobb érdeklődéssel olvassa és igy az obstruktió egyre népszerűbb lesz, magában a parlamentben is magukkal ragadják a viharok az obstruálni nem akaró Kossuth- párt és néppárt tagjait és igy segédcsapatokat szereznek a Justh-pártnak. A mai parlamenti helyzet alapján iehát egyáltalán nem lehet rózsnszinünek látni a kormány jövőjét és igen plaubi- zilis az a feltevés, hogy a kormány rövid idő alatt ismét csődbe jön és megint felszire kerül az egyetlen megoldás, a választói jogreform mielőbbi létesitnse. Nagykároly város közgyűlése 1912. ápril, 4. Nagykároly r. t. város képviselőtestülete, f. évi április hó 14-én d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében rendes közgyűlést tart, melynek tárgysorozata és a bizottsági ülés jogügyi és pénzügyi bizottságának javaslata a következő : Polgármester eseményi és statisztikai jelentése az 1911. évet illetőleg. A városi tiszti nyugdijügyi bizottság 1911. évi jelentése. Az önkéntes tüzoltó-testüiet 1911. évi jelentése. Tudomásulvételét, 4. pontjának kihirdetését javasolja a bizottság. Tudomásul szolgál továbbá, hogy az 1911. évi városi zárszámadás még elkészíthető nem volt: erre a hó végéig halasztást javasolnak. Az 1911. évi gyámpénztári számadás megvizsgálása. Tudomásul vétetik. Az áll. polg. fiú- és leányiskola építésére beadott ajánlatok felett döntése. A polgári fiú és leányiskola építésére beadott ajánlatok közül az I. csoportból: a föld-, kőműves és elhelyezési munkára, ácsmunkára, tetőfedő munkára, szobrász munkára, padozat munkára, Sivatagon. Fáradtan vonszolom magam odébb Lelkemnek kietlen, nagy sivatagján. Köröttem néma, sivár pusztaság Árnyékot nem ád sehol lombos ág, Hol megpihenhetnék úgy néha napján. De volt idő — emlékszem, — mikoron Lelkem végtelen nagy virágos kert volt. — Akkor még folyt szemeim patakja, Ajkamnak még volt akkor jajszava, S lelkem akkor mégsem volt ily kiholt. De mióta elvették a jajszót, A bút bánatot, enyhét adó könnyeket, Mióta szivem, ha fájdalma van, Csak némán vonaglik haldoklóan, — Sivár pusztaság égeti telkemet. S S néha, mikor csalóka Délibáb Elcsigázott lelkemnek oázt mutat, A felhők fölött színes szivárvány Eltűnik ... én újra megyek árván S fáradtan járom a sivatagokat. Re'dl Jenő. Két feleség. Vuics Pózának húsz lánc földje volt, az egész falu természetesnek találta következőleg, hogy Pázó állandóan részeg. Mert úgy van az valamiképpen, hogy a szegény ember borba fojtja a bánatát, mivel nincs semmi kilátás rá, hogy vagyont szerezzen a semmiből, a gazdag pedig iszik, mert van mit elinnia. Pázót is, bár innen volt még a harmincon, majdnem tönkre tette a jólét, meg az unalma s amikor megjelent a dudás muzsikán, rendszerint dülöngélt egy kicsit. A tánchelyen a Kirtyánszki lányok voltak a legszebbek, az ő szépséges szemsugarukért mártogatták egymásba a legények a bicskát. Sugár nővésü, széles vállu lányok voltak, egyformán is szépek s akadták, akik csak futólagosán gyönyörködve bennük olykor összetévesztették őket. A huszholdas Vuics Pázó azonban tébbet mondhatott nekik, mint valamely ágról szakadt, jóllehet Pázó egyet hajtott állandóan. — Tetszel nekem, teSzavéta! Ha egyszer egészen elmegy az eszem és már nem tudom, hogy mit csinálok, te leszel a feleségem. Kirtyánszki Szavéta megriszálta a derekát, úgy kellette magát kacérkodva, aztán beleharapott az ajka szélébe, ami bizonyos megfontolást jelent. — Ugyan, mi az ördögöt csinálnék én olyan férjjel, aki nem tudja, hogy mit csinál ?! Erigy haza, Pázó, aludd ki magad, mert szeretnélek egyszer már józannak is látni. — Mindegy — motyogta a legény — egészen mindegy. Azért mégis csak te leszel a feleségem, vagy legfeljebb Miléva. Miléva a másik Kirtyánszki leány volt, épp úgy tudta riszálni a derekát, akárcsak Szavéta, táncban csak olyan fáradhatatlan, orcafehérségében hajszálnyira ugyanaz. Ilyenkor közelebb billegett a legényhez és a szemébe vágta a maga'pillantását, hogy Pázó ettől még bizonytalabbnak kezdte maga alatt érezni az anyaföldet. — Voltaképpen melyikünk tetszik neked jobban : én-e, vagy a néném ? Vuics Pázó motyogni kezdett, a gondolatait szedte rendbe, jobban mondva csak akarta mert azok teljesen feldúlva, nekisziíajodva úgy száguldoztak, mint a szétkergetett csorda. — A fene tudja, de nem én. Bizony istenemre mondom, hogy nem tudom. Öreg Kirtyánszki Omár, édesapja a leányoknak, szegény zsellérember létére nem bánta volna, ha valamiképpen eldül már a probléma: akár igy, akár úgy. Kezdtek a gyerekek a terhére válni s mi lesz belőlük, ha lehunyja a szemét. Azonfelül válogatósak voltak a kisasz- szonykák, a maguk fajtájához nem akartak menni, mert minden leánynak van olyan bolondos vágya,
