Északkeleti Ujság, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1911-09-02 / 35. szám

III. évfolyam. 35-ik szám. Nagykároly, 1911. szeptember 2. ÚJSÁG----------­El őfizetési árak: L1TIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Egész évre Félévre .......................... Ne gyedévre Tanítóknak egész évre .. 8 korona. 4 „ 2 „ 5 „ Felelős szerkesztő: NEMESTÓTHI SZABÓ ALBERT dr. Szerkesztők : Suták István Csáky Gusztáv. = MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. = Szerkesztőség és kiadói.ivatal: NAGYKÁROLY, SZÉCHENYI-UTCZA 20. („KÖLCSEY-NYOMDA" R.-T. NAGYKÁROLY zzzz^z Hirdetések ugyanott vétetnek fel. Nyilttér sora 40 fillér. * \ \ Kossuth-párt és az obstrukció. A Kossuth-párt név alatt csoporto­sult képviselőkről jól tudjuk, hogy Bécs kegye, a nép kegye, a mágnások kegye s egyáltalán mindenkinek a kedve között lavirozgatnak, úgy, hogy mindenki kedvé­nek lehetőleg eleget téve, maguk szá­mára a könnyű megélhetést biztosítsák. Ezek a képviselő urak illusztris ve­zérükkel, Kossuth Ferenccel az élükön alig hogy a nép kegyéből hatalomra kerültek, már is el kezdték Bécs kegyét hajhászni. Megszületett a hires frázis, hogy százezer szuronnyal szembe nem lehet százezer frázist állítani, de persze csak akkor született meg, mikor az a bölcs mondás miniszteri bársonyszékben talált ellenértéket. Jött aztán a quóta- emelés, kiegyezés, katonatiszti fizetés- emelés, házszabályrevizió stb. egész a bank kérdésig. A bank kérdésben már nem lehe­tett a császár kedve szerint állástfoglalni anélkül, hogy a nép kegyét ne veszé­lyeztették volna annál inkább, mivel ott már a tiszteségtelen konkurencia kezdett működni a fokosos Justh Gyula képében. Kinos vergődés kora volt ez Kos­suth Ferencre és társaságára. Nem mer­A Tasnádi Kaszinó történetéből.*) Dr. Kosa Béla felolvasása Ilyen körülmények között nem maradt egyéb hátra, mint végig böngészni egyletünk levéltárában az akkori időkben tartott közgyű­lésekről, választmányi ülésekről elsárgult leve­lekre öreg betűkkel felvett, porlepte jegyző­könyveket. Amint ezeket böngészni kezdtem, mindjárt egy kis fejtörőbe ütköztem. Kaszinónk pecsét­jén ugyanis ez az évszám ékeskedik: 1857.— a legrégibb jegyzőkönyv szerint pedig egyle- letünk 1841. évi január hó 3-án alakult meg. Melyik évszám a helyes? A fennmaradt jegy­zőkönyv adatai alapján semmi kétség sem ma­radhat fenn s a két évszám közötti eltérés csak úgy származhatott, hogy pecsétünk készíttetője, mint gavallér ember, bizonnyára úgy gondol­kozott, hogy a hány évet egy-egy kisasszony eltagad múltjából, azt inkább egyletünk múlt­jához adja, igy hálásak lesznek figyelméért a kisasszonyok s egyletünk tekintélye is nő vele. Hogyan és kitől pattant ki egyletünk megalakulásának szikrája, a reánk maradt em­lékekből nem állapítható meg, kétségtelen azon­ban, hogy a legnagyobb magyar, Gr. Széchenyi István kezdeményező hatása alatt vitatható el. A harmincas évekre esik Széchenyi István iro­dalmi munkásságának, kezdeményező tevékeny­ségének súlypontja. Ö fedezi fel a közvélemény hatalmát, annak rendkívüli fontos és szükséges voltát minden közügyben. Minthogy pedig úgy *) Ezen környékünk kortörténetének szempont­jából kiválóan érdekes felolvasás egy részletét a szerző engedelmével abban a reményben hozzuk, hogy máso­kat is buzditni fog hasonló tanulmányokra. tek egyáltalán a bankkérdésben állást­foglalni, nehogy felfelé vagy lefelé el­rontsák a pozíciójukat. Justhék azonban nyilatkozatra szorították Kossuthot és n.iután a szükség találékonyá teszi az embert, Kossuth is talált egy kibúvót a nyilatkozat elől abban a kijelentésében, hogy az ő álláspontja már ismeretes. Persze ez az ismeretes állapot egyálta­lán nem létezett, mert Kossuth sohasem mondta meg, hogy akarja megvalósítani az önálló bankot, azonban elég volt arra, hogy a kinos kérdezgetéseknek véget vessen. Ugyanezen dolgok ismétlődnek most az obstrukció kérdésénél. A Kossuth- párt, melynek sok tagja a kormány ke­gyének köszönheti megválasztását, ter­mészetesen húzódott a határozott, tag­jaira kötelező állásfoglalástól, de húzó­dott főleg attól, hogy az obsirukcióval összefüggésben lévő választói jog kér­désében állást kelljen foglalnia. Ebben a kérdésben már főleg az oligarchia részéről elveszett kegy akadályozta a párt állásfoglalását, mert Bécs és a nép részéről nem lett volna ellenszenves az általános választói jog. A katonai javaslatok ellen küzdeni és igy az obstrukcióban részt venni a helyi, mint az országos közvélemény kiala­kulására, másrészt olvasó közönség kifejlődhe- tésére egy-egy kaszinó egylet a legalkalmasabb eszköz, azért sürgeti azok felállítását. — A Gr. Széchenyi István által elhintett mag vidékünkön nem esett terméketlen talajra, Két széleskörű műveltségű, felvilágosodotf gondolkozást! férfia volt abban az időben vidékünknek. Pelei Far­kas táblabiró az egyik. Egyletünkhöz intézett két levele maradt reánk s már pusztán ezen leveleiből megállapíthatjuk, hogy nagy tudásu, humánus lelkületű ember lehetett. Az egyikben azt fejti ki, hogy az egyletünk alapja a becsü­let, tagjait tehát az egymás iránti kölcsönös becsület kell hogy összekösse. A másikban azt tárgyalja, hogy nem szabad különbséget tennünk ember és ember között annak szár­mazása, vallása vagy nemzetisége szerint, meg kell látnunk körülöttünk a nyomort is, indítvá­nyozza tehát, hogy az utcai koldulás megszün­tetése végett ezek részére városunkban egy külön alapot kell egyletünknek teremteni. Terve valóra is vált. Egyletünk indítványára egy olyan nagyszabású mulatságot is rendezett, hogy a kérdéses alapra annak tiszta jövedelméből 200 ezüst forint gyűlt össze, ami abban az időben igen tekintélyes pénzösszeg számba ment. — Magas életkorban halt. Hogy okos ember volt igazolja az is, hogy soha sem nősült meg, agg­legény maradt. Pelei Farkas volt egyletünk első helybeli elnöke. Laskay Lajos, a régi Középszolnokme- gye alispánja volt ugyanekkor «. vidéki elnöke. Ősrégi előkelő szerepet vivő család sarjadéka. Messze földön hires ember, ember szeretettel párosult erélyessége révén. E két férfiúra nehezedett egyletünk súlya létkérdés volt a Kossuth-pártra nézve, mert ha ezt nem teszi, semmi látható különbség nem lesz közte és a munka­párt között; lefele pedig a radikális ele­meknél kegyvesztes lesz s igy hívei vagy Justhoz, vagy Khuenhez csatlakoz­nak. Valóban sajnálni valók voltak sze­gények! Obstru.ilni muszáj, a választók miatt. Az obstrukció miatt megharagszik rájuk Bécs. Bécsnek a megnyugtatására pedig nem mondhatják azt, amit Justhék, hogy általános választói jogért obstruál­nak, mivel ezzel kockáztatják mágnás barátaik kegyeit. A nagy kin ismét felszínre hozta Kossuth Ferenc „ismeretes“ állá. rntját ezúttal a választói jog kérdésében, azon­ban sajnos csak rövid ideig lehetett vele taktikázni, mivel egy goromba fráter, a ceglédi szocialista küldöttség vezetője addig okvetetlenkedett, mig kihúzta Kos­suth Ferencből a kijelentést, hogy nem hive az általános választói jognak. Hosszas vajúdás után megszületett ’—e a napokban a párthatározat is, oinely szól akként, hogy utolsó lehele­tünkig harcolunk a katonai javaslatok ellen, tovább mint a Justh-párt, mert nem szerelünk le általános választói jo­gért sem. E határozat azt mutatja, hogy és gondja. Mit jelentett abban az időben ösz- szeforrasztani a helybeli társadalom javát egy egylet kötelékében vallás, nemzetiségükre s főleg arra való tekintet nélkül, hogy nemes vagy nem nemes volt-e az illető, azt csak úgy méltányol­hatjuk kellőleg, ha figyelembe vesszük, hogy még manapság is mily robbanó anyagot kép­viselnek társadalmunkban ezen eltérések. Egyletünk szervezője, később éveken ke­resztül vezetője Pelei Farkas volt. — Bizony- nyára az ő tollából került ki egyletünk első alapszabálya is. Amint átolvastam az első pont­ját, mely igy szól: A kaszinó tagja csak csen­des magaviseleté férfiú lehet, kissé megütődtem, mert mi tűrés, tagadás benne, bizony, ha ma­napság is ezen régi mértékkel mérnének, ugyan­csak többen nem lehetnénk egyletünk tagjai. Egyébként egyletünk az első időben rész­vénytársasági alapon nyugodott s aki tagja kí­vánt lenni, kötelességet kellett magára vállalnia, hogy a rés/.vénydijjakat, évenként 5 ezüst fo­rintot, 3 éven keresztül pontosan fogja fizetni. Szervezete nagyjában ugyanaz volt, mint a je­lenlegi. A közgyűlésen kivül a választmányi, akkori néven „választottsági" üléseken intézték el az egylet külső és belső ügyeit, végrehajtó szervei pedig az elnökök, helybeli es vidéki elnök, pénztárnok és jegyző szerepeltek. Az első időkben egyletünk részére meg­rendelt hírlapok, 3 politikai lapból, u. m.: Pesti Hírlap, Jelenkor és Erdélyi Híradóból és 2 divatlapból, u. m.: Regélő és Gyermekbarát cimü lapokból állottak. Többen indítványozták, hogy a Honderű cimü lap is megrendeltessék, minthogy azonban az első lelkesedés szülte szalmaláng ugylátszik korán hamvadófélbe ju­tott s a részvényesek pontatlanul tudták rész-

Next

/
Oldalképek
Tartalom