Északkelet, 1911. április (3. évfolyam, 55–78. szám)
1911-04-02 / 56. szám
2. oldal. ÉSZAKKELÉI Szatmárnémeti, 191 1. UH Somlyay próba-terme! Ujj gek is egy-egy zászlóaljak számára, a melyeket felvonultat ellenünk? Hát értjük a mosolyát, játszi humorát, a jobb lábbal kelő miniszter- elnök urnák. Nincs neki más érdeke, mint a mit Bécsből inspirálnak. Ott igen jól j áll dolga, olyan jól, hogy — magyar miniszterelnök még ilyen szilárdan nem állott az udvar kegyében. Oda tekintget. Ott puhatolózik. Most is ott jár, hogy a nemzetnyomoritó véderőjavaslatot letárgyaltathassa, a mint megígérte. Csakhogy zavarban van, mert az osztrákok parlamentje szétrobbant a gerinces csehek obstruk- ciója miatt s igy nem tud párhuzamosan eljárni Bienerth kollegájával. A mosoly nem fog azért elmúlni kegyelmes ajkán. Tovább fog majd jobb lábbal kelni, tovább fog szemet hunyni veszteségeink felett. Csak egyre várunk: mikor fog Dallábbal kelni a kegyelmes ur, mosti íz annak jele, hogy a magyar nemzet kuruc lelke felébredt. És pedig —! jobb lábbal! Dávid Ödön Ä'l Budapestről áthelyezte. Szattnár, Kazinczy-utca 15 szám. Műfogak, aranykoronák, csapos fogak, amerikai hidmunkákat jutányosán készít Telefon 258. FORGÁCSOK. A NEGYVENNYOLCAS honvédek ügye is megállította egy szóra a t. Házat. Megjelentek, mint a spiritiszta seánczoknál a szellemek, a mint az adókoronákból összepréselt állami vagyon tovább siklott-gördült egy-egy költségvetési tételtől a másikig. Megjelentek és kértek. Előrenyujtották Aki ismeri a nőket. Irta: Berki Géza. (folytatás.) Odatartotta parányi cipőjét a férfi elé, aki féltérdre ereszkedett. Az asszony kedvesen fecsegett. — Ön jól korcsolyázik. Csodáltam biztosságát. A férfit kellemesen érintette a szokatlan bók. Az asszony a férfi hasonló bókját nevetve fogadta.; — Nem fogadom el. Ez csak amolyan udvariassági bók. Aztán nevetve folytatta : . — Kis leány korom óta járok a jégre, igy hát nem csoda, ha biztosan tartom magam. A férfi készen volt a szíj megigazitásá- val. Felállt s megtörölte a homlokát. Bemutatta magát s aztán együtt siklottak tova. Valódi páros mérkőzés volt. Azzal a külömbséggel, hogy itt a felek mindegyike a másiknak igyekezett előnyt adni. Szinte vetekedtek az egymás magasztalásában. Alkonyaikor együtt mentek haza. Kipirulva, kifáradva, de azért, derűsen jó kedvvel. Mint a rendes jégre járók. így beszéltek egymsssal, mint a régi barátok. Feszélyezés nélkül. A nő az asszonyok lebilincselő ka- cérságával, a férfi a nagyvilági férfi nyugodtságával, a hóditó férfi biztosságával. Mikor elválltak a férfi ismételte: Tehát holnap ... Az asszony hamisan mosolygott : — Igen... Jókedvvel intettek búcsút egymásnak. Ezen gondolatok foglalkoztatták, most a férfi elméjét. Nem talált elviselhetetlennek, hogy barátságuknak ilyen prózi módon szakadt véget. De különben tudatában is volta levél értékének. Csak bántotta, hogy ez a biztos fellépés, az a merész kacérkodás, a tűzzel való játszásnak azt a félelmet nem ismerő bizottsága most . . . most igy összezsugorodott, hogy abból a különleges női ideából, a melyet az ő fantáziája körül aggatott a női erények üres jelzőivel, nem maradt egyébb, mint egy levél... A megállapított időre azért pontosan megjelent a férfi. Az asszonytól úgy tudta, hogy az ura vidéken van, igy hát bátran tehette. Az asszony fogadta. Kissé zavartnak látszott. — Mégis eljött ..........s a levél... ? A férfi nyugodtan felelt.: Megkaptam. Ső... mi több . .. magammal hoztam. Mintha egy kis zavar állott volna köz- zéjük. Más tárgya terelték a beszédet. Sok mindenről beszéltek. A színházról, estélyekről, divatról, a jégről. .. Az asszony közbevágott. Minden ösz- szefüggés nélkül.: — S ha nem fogadtam volna? A férfi mosolyogva felelt.: Tudtam, hogy fogad. I Labdaütő-Racuettek. Slasinger labdák. Kör és közép hálók. Lawn tennis teljes leiszereies.^ HaIászati különlegességek. Mindenféle sport és tavaszi gyermekjátékok. Kerti bútorok, hinták. Utibőröndök, casetta kofferek, berendezett neseserek, úti pleédek, kosarak, gyermek kocsi és székek, solingeni kertészeti kések, ollók Ragályinál Deáktér 8. Gillyén-ház. Telephon 296. 83. asszott, reszkető mumiakezeiket alamizsnáért, nyugdijuk felemeléséért. És a t. Ház kegyes volt: meghallgatta a kegyelmes miniszterelnök kevésbé kegyelmes válaszát, melyben kijelentette: „ez már nehezebb dolog.... és bizonyos előtanulmányokat igényel“ . . . Hát ez a nyilatkozat okosabb is lehetett volna. Egész bátran megígérhette volna a miniszterelnök, mert a mig a hivatalos adminisztráció útvesztő labirintusában ide-oda ödöng az ügy, addig ezek az itt maradt, alamizsnakérő hős aggastyánok, a kik- i nek fátyolozott reszkető hangjából egy-egy temetési harangszó kondul ki, elköltöznek e hazug más világból abba, a hol nem lesz minden olyan kegyetlenül idegen ! . . . Dahlström Géza városi kutmester. Kútfúrási vállalata. I Szivattyú és vízvezeték felszerelést elfogad. : Majláth-utca 9. Telefon 233.
