Északkelet, 1911. február (3. évfolyam, 6–28. szám)
1911-02-19 / 21. szám
6. old$l. zet a dolog természete szerint amúgy is csak aranyértékben teljesíthetjük fizetéseinket minden külön kikötés nélkül is. Itt tehát tényleges újabb akadály felállásáról nem lehet szó. (Úgy van! á szélsőbaloldalon.) Azt hiszem azonban, hogy mindennél sokkal érdekesebb az a harmadik kérdés, melyet voltaképen á Benedikt-formulának az alatt a része alatt ismerünk, mely titkos megállapodásnak van ugyan minősítve, azonban a köztudomás szerint annak idején itt e házbán felvastatott. E formulá jogi hatá- íyőSságának kérdése az, a melyet nekünk nemcsak a muitnak, hanem a jövőnek szempontjából elsősorban kell tisztáznunk és itt nagyban és egészben helyes nézeteket hal- lőttünk Mezőssy Béla t. képviselőtársamtól. Én csak sajnálhatom azt, hogy utóbb ezeket az egészen helyes nyilatkozatokat részben meggyengítette egy hírlapi nyilatkozatával. Hogy áll ez a dolog? Semmi kétség nem lehet az iránt, hogy két nemzet közt nemzetközi megállapodást csak törvényhozási utón lehet tétesiteni és hogy az ilyen egyezmények a kormánymegállapodások körébe nem tartozhatnak, mert lényegük és rendeltetésük szerint a törvényhozás hatáskörébe vannak utalva. Minden ilyen kormánymegállapodás tehát csak attól a ponttól, mondhatnám attól a határtól kezdve lehet joghatályos, a melyben nem érinti ezeket az elvi megállapodásokat, azok keretén belül marad, és a kormánymegállapodás nem vonatkozhatik egyébre, mint a törvény- hozás által már megállapított elvek technikai részleteire és azok technikai keresztülvitelére. Olyan itt a helyzet, mint a minő akkor, mikor a kormány törvényhozási iutéz- kedéseket tesz s ezek részleteinek végrehajtását azután az úgynevezett végrehajtási utasításra bízza, melyet a kormány ad ki. A döntő kérdés az, hogy a Benedikt- formulának az a második része ezen utóbb említett kereten belül marad-e vagy nem ? Ha igen, akkor ellene kifogás nem lehet, mert akkor semmi egyéb, mint technikai részlete annak, amit a törvényhozás maga megszavazott. Ha azonban ezen kereten tul- ment, akkor pedig semmi kétség nem lehet az iránt, hogy nem köti a törvényhozást, mert a törvényhozás soha bele nem nyugodhat abba, hogy tőle elvonjanak olyan valamit, ami az ő szuverén jogkörébe tartozik. Ha ebből a szempontból tárgyaljuk a kérdést, méltóztassanak megengedni, hogy megállapítsam azt, hogy ebben a formulában voltaképen semmi sincs; nem lehet tehát olyasmi sem, a mi bármely irányban megkötötte volna a magyar törvényhozást az önálló bank szabad felállításának kérdéséS z a t m á r dűs választékú ÉSZAKKELET ben. Ennek a formulának első része oly értelmű nyilatkozatot tartalmaz, hogy az önálló bank felállítása esetén a két államnak előzetesen meg kell állapodnia az irátit, hogy miként lesznek kiküszöbölhetők azok a gazdasági hátrányok, á melyek a pénznek e két államban való esetleges disparitása folytán állhatnak elő. A t. túloldalon nagy súlyt helyeznek a tétel azon részére, hogy előzetesen kell megállapodni és ebben találták a lekötöttséget is. Ez a kijelentés azonban voltaképen pleo- nazmus, mert hiszen máskép alkudni és máskép tárgyalni, mint előzetesen, teljesen lehetetlen. Utólagos alkuvások, utólagos megállapodások fogalmilag ki vannak zárva. Ez egyszerűen nonszensz. Baj ennek a formulának rendelkezéséből csak akkor állhatna elő, ha ennek bármely irányban volna szankciója, ha tehát az volna hozzátéve, hogy abban az esetben pedig, ha ilyen megállapodások kölcsönösen létesíthetők nem lesznek, a közös bahkhak szabadalma automatice meghosszabbodik. — Mihelyt azonban ehhez ez a joghatály hozzáfűzve nincs, akkor ez semmi egyéb, mint egy puszta deklaráció. Mert mi következik azután, ha a két kormány nem tud e tekintetben megállapodni ? Akkor tárgyalni fog a közös bank szabadalmának meghosszabbítása iránt. De nincs olyan kényszereszköze a világnak, amely elvi szempontból kénysze- rithetne valakit ilyen megállapodásra. Mi ezeknél a táigyalásoknál kívánhatjuk, ha nekünk jól esik, azt is, hogy az Osztrák-magyar bank egészen költözködjék át ide Magyarországba, hogy egész pénzkészletét hozza át a mi országunkba, hogy összes hivatalnokai, azok, a kik Magyarországon vannak alkalmazva és azok is, a kik Ausztriában vannak, legyenek mindannyian magyar állampolgárok. Ezek kétségtelenül teljesíthetetlen követelések, de felállithatók és ha felállítottuk és nem fogadtatnak el, meghiúsul a közös bank szabadalmának meghosszabbítása. Mi következik tehát? Tárgyalás az önálló banknak alapján. Hogy mi tehát voltaképen az a Bene- dikt-formula, az b .nne van a nevében. Semmi egyéb, mint formula, tehát egy olyan üres dolog, amellyel — fájdalom — a magyar államférfiak hosszú időn át operáltak és amelynek látszatdiadalait — úgy látszik — megirigyelték odaát is és a kiegyezésben elért valóságos vívmányok mellett az osztrák körök szükségét látták annak, hogy felmutassanak egy ilyen látszat- vívmányt is. De ha van esetleg ebben a formulában valami fogható, méltóztassék megengedni, hogy megállapítsam, hogy az egyeSzatmárnémeti, 1911 nesen a magyar érdekek javára szolgál. Mert, amikor ebben a formulában egy elvi kijelentés foglaltatik, hogy a két kormánynak tárgyalnia kell a diszparitás megszüntetésé iránt, akkor ebben szükségszerüleg benne foglaltatik az is, .hogy az osztrák kormánynak működését abban az irányban is bekapcsoljuk, hopy az ilyéri diszparitás elől ne álljon el és az ilyen diszparitás előállítását kikerüljük. Hiszen nekünk régi álláspontunk az, — ezt vallotta különben minden pénzügyi szakember is Kornfeld Zsigrriondtól kezdve le a továbbiakig, ezt hozza magával a józan ész is — hogy az osztrákok berzenkedni fognak az önálló barik felállítása ellen, küzdeni fognak ellene végső erejükig, de ha az mégis megvalósul, a kikerülhé'tetlenbe meg fognak nyu- godrii és keresni fogják a módokat, hogy miként élhetünk mi itt meg két önálló bank mellett egymással és miként kerülhetjük el a gazdasági hátrányokat. Ezt a közreműködését az osztrák kormánynak kapcsolta bele most a magyar kormány, mert azt mondotta: ha ti azt akarjátok, hogy elkerüljük a diszparitásbói eredő hátrányokat, működjetek velünk együtt közre azon, állapodjunk meg abban a tekintetben, hogy ilyen diszparitás egyáltalában elő ne álljon. Nyugodt lélekkel merem állítani, hogy egyetlen vonalon itt a magyar érdek feladva nem lett és egy hajszálnyi akadály sem gördittetett ezen a ponton az önálló bank megvalósítása elé. A koalíció és a bank. Sajnálom, hogy nem nyilátkozhatom hasonló elismeréssel a kérdésnek egy másik része tekintetében. Én a dolog természete szerint nem terjeszkedem ki ezúttal azokra az állítólagos titkos megállapodásokra, amelyekről itt a házban többször esett szó, mert hiszen ezek olyan értelmű elintézés alatt állanak ez idő szerint, hogy azokhoz a parlamentben most hozzászólni valóban politikai ildomtalanság volna. Méltóztassék azonban megengedni, hogy tisztán annak a nyilatkozatnak alapján, amelyet én egész terjedelmében elfogadok ezúttal és a melyet itt Désy Zoltán t. barátom tett, állapítsak meg egy súlyos politikai mulasztást, amely egyszersmind a mi pártunknak jelentékeny igazolása. Désy Zoltán t. barátom nyilatkozata, de a hírlapokban megjelent Wekerle-féle és egyéb nyilatkozatok is, azt erősítették meg, hogy voltaképen két even- tuális megállapodásról van szó; az egyik arra az esetre vonatkozott, ha az önálló bank felállittatik, erre az esetre szólott volna az a Benedikt-féle formula, a másik megállapodás pedig mint eshetőséggel szá■ rr r "B r _ Van szerencsénk a n. é. vevőközönszíves figyelmét dús választékú cipő-raktárunkra fölhívni, melyben mindennemű férfi, női és gyermek-cipők legolcsóbb árak mellett kaphatók. Tisztelettel Grünfeld Testvérek kazinezv-utm.
