Északkelet, 1911. február (3. évfolyam, 6–28. szám)

1911-02-19 / 21. szám

Szatmárnémeti 1911. ÉSZAKKELET 7. oldal. mólt azzal, hogy a közös bank szabadalma netalán meghosszabbittatik és erre az esetre tartalmazott részletes határozmáhyökat. Mél- tózíassék megengedni, de én abban a fel­fogásban vagyok, hogy ha valaki harcba indul és harcbaindulás előtt előre megálla­pítja már az ellenséggel az esetleges fegy­verletétel részletes határozmányait, az sikeres fiarcót többé vivni nerh fog. (Élénk helyes­lés a jobb- és szélsőbaloldalon). A telefon hírmondó. A harmadik kérdés, amelyet különösért néppárti oldalról feszegettek az utolsó na­pokban, annak az Írásbeli memorandumnak a kérdése, amelynek alapján bizonyos tár­gyalások indultak meg az igen t. pénzügy- minister ur, mint a király akkori kiküldötte és azon párt közt, a melyhez tartozni szerencsém van. A t. néppárt s vele együtt mások is különösen kiváncsiak voltak arra az írásra, arra az Írott memorandumra, a mely ennél az alkalomnál e párt részéről előterjesztetett. Én abban a meggyőződés­ben vagyok, hogy ennél a játéknál az igen t. urak nem annyira írásra, mint fejre pá­lyáztak. (Derültség), Ez az a bizonyos fej vagy irás-iéle játék, amelynél azonban az Írásra teljességgel nem voltak kiváncsiak, bizonyos fejvesztéseket azonban igen me­legen óhajtottak. Én nem tudom, vájjon azoknál a tárgyalásoknál hány írásbeli me­morandum volt, egy, kettő vagy három. Huszár Károly (sárvári): Azt mi is sze­retniük tudni! Kelemen Samu: Én nem tudhatom. Nem adhatok felvilágosítást t. barátomnak, mert én a függetlenségi pártnak sokkal igénytelenebb tagja voltam ... Huszár Károly (sárvári): Mintsem be­avatták volna! Kelemen Samu: . . . semhogy számot tartottam volna arra, hogy nekem bármiféle írásbeli memorandumom a király asztalára kerüljön. Abban az időben pedig semmiféle irányiadé politikai tényezővel sem lehetett szerencsém tárgyalásokat folytatni, mert hi­szen igen jól tudja épen Huszár Károly t. képviselőtársam, hogy a néppárt abban az időben egy alkalmi vállalatot létesített „Al­kalmi telefonhírmondó“ címen, (Élénk de­rültsége amellyel a maga számára teljesen lefoglalta a telefont, igaz, hogy ez a vállal­kozás némileg balul ütött ki, mert a vállal­kozás után a t. néppárt számára megmaradt ugyan a telefon, hírmondó azonban annál kevesebb. (Élénk derültség). Én t. képviselöház, ezt a kérdést meg akarom szabadítani minden személyi vonat­kozásaitól, inért személyi pikantériára nem pályázom, én tehát a kérdést tisztán elvi szempontból fogom tárgyalni, ebben az irányban pedig felfogásom szerint a dolog a következőképen áll: Justh és Lukács. Azt hiszem, a t. túloldalról soha senki nein vonta kétségbe, de úgy tudom, Magyar- országon egyáltalán nem vonja kétségbe senki, hogy nekünk az önálló bank felállítá­sához jogunk van. De az sem volt vitás a túloldalon, legalább a t. pénzügyminiszter úr részéről nem. hogy mi az önálló bank meg­valósítására gazdaságilag és pénzügyileg képesek is vagyunk. Azt már most, hogy gyakorlatilag megvalósittassék-e az önálló bank és mikor, a t. miniszter úr a politikai és gazdasági célszerűség kérdésének tekin­tette és a célszerűség dolgában az volt a javaslata, hogy a megvalósítás célszerüsé- ségére nézve dönt majd a parlament, amely az általános választói jog alapján fog össze­gyűlni. Huszár Károly (sárvári): És az lehet­séges lett volna 1911. január 1. előtt?! Kelemen Samu: Az igen t. pénzügy- miniszter úr annak a reményének adott ki­fejezést, hogy a nemzet abban az időben annak a választói jognak alapján is a közös bank mellett fog dönteni. E mellett kifeje­zésre jutatta azt a várakozást is, hogy alkot­mányos érzületüukuél fogva annak a döntés­nek, a melyet a nemzet széles rétegei egy tiszta választói jog alapján fognak meghozni, alá fogjuk vetni magunkat mi is. Azt hiszem t. képviselőház, éhben a dolognak másik része is benne van, mert hiszen mi viszont abban a reményben vol­tunk, hogy ez a döntés az önálló barik ja­vára fog esni s ba egy államférfin a poli­tikai követelmények egyik legelsőrendü fel­tétele gyanánt azt állítja fel, hogy á többség döntése előtt meg kell hajölni, nem is szenvedhet az kétséget, hogy ha a döntés a mi álláspontunk irányában történt volna meg, a minister ur önmagára nézve hason­lóan levonta volna a politikai konzekvenciá­kat. (Igaz ! Ügy van! jobbfelől). T. képviselőház! így állván a dölog, én azt hiszem, sem egyik, sem másik ol­dalon különben sem létező gonosz indula­tokra appellálni nem szabad és nem illik. (Igaz! Úgy van! Helyeslés a baloldalon.) Az asszonyférfi. > Őszintén megvallom, engem leginkább meglep Andrássy Gyula grófnak ebben a kérdésben tanúsított magatartása, (Halljuk! !Halljuk!) mert hiszen mindannyian tudjuk, (hogy a koaliciónak 67-es férfiai, közöttük ! gróf Andrássy Gyula is, mint vezető egyé­niség, annak idejében a gazdasági és hitel­ügyi önállóság elvi álláspontjára helyezke­dett. Ennek adott kifejezést az a felirat is, amelyet a koalíció, mint a királyhoz inté­zendő feliratot beterjesztett s ennek a programmnak alapján vállalt kormányzatot gróf Andrássy Gyula is. De t. képviselőház, a bank- és hitel­ügynek kérdésében a puszta elvi deklaráci­ónál tovább is mentünk, mert hiszen az előző törvényhozás kiküldött egy bankbi­zottságot, amelynek nem volt az a hivatása, hogy diszkussziókba bocsátkozzék az önálló vagy a közös bank helyessége és célszerű­sége tekintetében. Ennek a kérdésnek disz­kutálása teljesen ki volt zárva a bankbi­zottság hatásköréből. A bankbizottság a gyakorlati megvalósítás előkészítésével fog­lalkozott, szakembereket hallgatott meg, tisztán azokra a gyakorlati kérdésekre, váj­jon mennyi tőkével kell megalapozni az ön­álló bankot, vájjon be kell-e ebbe vonni idegen tőkét, avagy csak hazai tőkével kell-e megcsinálni s vájjon milyen legyen az ön­álló banknak ércfedezete és mík legyenek azok az átmeneti intézkedések, amelyeket az önálló bank felállítása érdekében meg kell valósítani. Ma, t. képviselőház, gróf Andrássy Gyula felfedezi magában a régi Andrássyt és ma arra hivatkozik, hogy ő kezdettől fogva ellene volt az önálló bank felállitásá- sának. (Mozgás), Bocsánatot kérek, t. kép­viselőház, de az az államférfiu, aki bele­ment a gyakorlati megvalósítás lépéseibe, holott kezdettől fogva elvi ellenese volt an­nak az álláspontnak, (igaz ! Úgy van! jobbfelől.) az nem minden jogosultság nél­kül pályázhatik arra az angol dijra, amely­ről gróf Andrássy Gyula t. képviselő ur a maga beszédében megemlékezett, mert ő a problémának első felét már megoldotta, ő asszonyt csinált a férfiból (Élénk derültség.) s csak a probléma másik részét nem ol­dotta még meg, hogy t. i. férfiút csináljon az asszonyból. (Derültség). T. képviselőház! A bankkérdésnek egyetlen részletével szándékozom még ez­úttal foglalkozni, mielőtt határozati javasla­tom megokotására áttérnék. Baross János t. képviselőtársam fel­szólalását értem, amely mindenesetre a leg- ! jobb Intencióktól vezettetve, olyan vesze­delmes térre kivánta vinni akár az osztrák­magyar bankot, akár pedig az esetleg meg­valósítandó önálló bankot, a mitől nekem óvnom kell nemcsak ennek a háznak min­den tagját, de merem mondani, ennek az országnak minden polgárát is. (Halljuk ! Halljuk!)______________ postai szétküldése tuca Sérvkötőt ää Hertz Sándor * * Ä V/ v dúljon bizalommal specialis keztyü, kötszer és és orvosi műszertárához, ahol a legelhanyagoltabb esetekben is biztos kötőt alkalmazok. Nagy raktárt tartok: mindennemű kötszerekben u. m.. has* kötő, gumiharisnya és havikötőkben. — Eredeti francia gumi különlegességek discret tönként 2—4 és 6 koronáért. — Keztyük, fűzők raktáron és méret után is készülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom