Északkelet, 1910. november (2. évfolyam, 45–48. szám)
1910-11-20 / 47. szám
2. oldal. ÉSZAKKELET Szatmárnémeti, 1910. hagynak azért, hogy addig a közélet szempontjából ismeretien jelöltjük érvényesülhessen. Az ilyen érdekcsoport nem ismer másnál egyéni tisztességet, behatol az ellenjelölt lelkületé- be, mar, vág, támad mindent, mert érvényesülni akar! Él kell ismernem azt is, hogy be kell vinni a fiatal erőkből is a törvényhatósági életbe, mert hiszen az öreg urak rendesen kissé maradiak, lenni kell tehát egy modern város törvényhatóságában modern -szellemnek is. A fiatalság érvényesülésének azonban nem szabad az öregek rovására történni. Bent kell hagyni a bizottságban azokat, akiktől tanulni kell és lehet. Csak úgy van és lehet egészséges törvényhatósági élet, ha a fiatal, hévtől duzzadó bizottsági tagoknak meg van a kerékkötőjük az öreg urak megfontolásában, a város ügyeinek ismeretében. Még egy végtelen szomorú jelenséget kell kiemelnem a mostani választási küzdelemből, s ez az, hogy már a bizottsági tagok választásánál is, nem az érdem, nem az arravaló- ság játsza a főszerepet, hanem a képviselő választásoknál szokásos melléktekintetek, a pénz, a bor, stb. Eddig a polgárok azokat küldték a törvényhatóságba, akik leg- arravalóbbak voltak, mert az volt a város érdeke; az lesz bizottsági tag, aki nem retten vissza a közérdekre í való tekintettel ezernyi áldozattól. S! mi lesz ennek a következménye ? Az, hogy arravaló tisztességes elemek lassanként visszafognak vonulni a köz-1 — Isten áldjon meg lelkem. Azért jó barátok maradunk mi, — csak nem leszel a feleségem. Köszönöm az irántam való ed- j digi jóságodat. A telekkönyvi kivonatot eltetted ? Nézd, adok kétszáz koronát, ne mondják, pénz nélkül küldtelek el magamtól. Az asszony nem nyúl érte, hanem ura keblére veti magát és keservesen zokog. — Péró, édes uram, bocsáss meg ne- j kém ... Ugy-e, megbocsátasz Péró ! Péró pedig összehúzza homlokát, lefejti áz asszonyt magáról és felvezeti a szánra, leületi. A négy szekér nyikorogva megindul és'csikorogva halad a megfagyott havon. Utána kis vártatva megindulnak a ki* szánkó tüzes paripái is, vígan csörgetik zörgőiket, viszik a szánon azt a szomorú, zokogó, megtört asszonyt.. . Másnap Péró a városba megy. Barátai csipkelődve mondják neki: — Látod pajtás, nagyon elhíztad magad .. . életben való működéstől s hogy ennek a mai korrupciós világnak mi lesz a következménye, azt hiszem ezzel nem szükséges bővebben foglalkozni. Csak egy szempontnak szabad minden választó előtt lebegni s ez a város -érdeke! Nem szabad a bizottsági tagok választásánál semmi másra tekinteni csak arra, hogy szépen fejlődő városunk érdeke mit követel s csak arra szabad szavazni, akinek működésére a városnak szüksége van! A Néphivatal. ii. (Str.) Az -ingyenes jogsegélyt szolgáltató társadalmi intézményeknek sokféle típusa van. Néhol az iparosok és kereskedők Szabad Iskolájában sajátítják el a résztvevők a rájuk vonatkozó főbb jogi ismereteket, hogy aztán önállóan is eljárhassanak ügyeikben. Sokkal jelentősebb és célravezetőbb a szociálista párt eljárása, a melyről részletes tájékozódást szerezhetünk a budapesti államrendőrségnek a munkásmozgalmakról kiadott 1908-i jelentéséből. Eszerint a szakszervezetekben valóságos jogi oktatás folyik, amely a következőleg megy végbe. Egy munkásnak valamilyen okból a közigazgatási hatóságok vagy a bíróság elé tartozó ügye támad (a munkaadóval való különböző jogi viszonyok stb). Ügyét bejelenti a központnak, melynek felhívására megjelenik a jogi oktatás helyiségében, ahol az iskola vezetőjének, aki rendszerint ügyvéd, részletesen előadja ügyét. Erre az iskola vezetője formaszerinti tárgyalást tart, amelyet a munkás végig hallgat. A panaszos és panaszlott képviseletével pedig egy ügyvédet vagy az iskola valamelyik előrehaladottabb tagját bízza meg. Erre letárgyalják a kérdéses ügyet úgy, ahogy azt a bíróság szokta tárgyalni. A tárgyalás befejezése után kikérdezi az érdekeltet. Egy másik alkalommal újból meg kell jelennie az iskolában, csakhogy ekkor helyettesitőt nem kap, hanem magának kell ügyében eljárnia. Ilyen képet mutat nagy vonásokban a szociálista párt eljárása. Az effajta társadalmi intézmények között azonban a legérdekesebb s a megvalósításra nézve legmegfelelőbb s legcélszerűbb a fenntebb már ismertetett Néphivatal. Hogy fogalmat alkothassunk működéséről, szólni fogunk röviden a kolozsvári Néphivatalról, amelyet az Erdélyi Muzeum Egyesület jog- és társadalomtudományi szakosztálya tart fenn és lát el a kormány és a városi hatóság élénk támogatásával és közreműködése mellett. A néphivatal sikeres működésé— Sebaj barátom, jobb ez igy, megismertem az asszonyt. — Hát Mátéval mi lesz? — Vele ? — Mi lenne ? — Ha Máté nincs, soh’se ismerem meg a feleségemet... — Te is csak félsz tőle, minta többi. Péró azonban napról-napra levertebb. Mikor hallja, hogy felesége szeracsikával megmérgezte magát, keserve teljesen elönti és kitör belőle. Bőg, mint egy oroszlán a négyfal között, hol senki sem látja. De nem megy a temetésre. Pár hét múlva kocsmában találkozik Mátéval. — Szomorkodol, Péró? — Nagyon. Máté. Sajnálom azt a szegény asszonyt. — Szamár vagy Péró, rosszabb asz- szony volt az a többinél is. Péró szemei felvillannak, arcát a felháborodás dühe önti el. — Te gazember vagy. Még halála után is gyalázod az asszonyt ? — Máté! — Az igazat mondom, Péró. — Vigyázz! Máté felkel az asztal túlsó végéről, zsebre tett kezekkel megy eléje, orrát egész annak a kis embernek orra elé tartja. Csak játszik vele. Az már nem lát, csak lehelletét érzi ennek az embernek, ki feleségétől fosztotta meg, aki még halála után is piszkolja. Nem hallja azt sem, mikor azt mondja neki az erejében el bizakodott ember, hogy: — Ne bolondozz Péró. Belenyúl belső zsebébe villámsebesen döfi araszos bicskáját Máté szivébe. Aztán felteszi kalapját, mint aki dolgát végezte, azon véresen jelenti fel magát a kapitányságon ... Máté röhög. Kávét legjobbat és legolcsóbban beszerezhetünk : Benkő Sándor kávékereskedőnél Szatmár, Kazinczy-u. 16. sz. „Mokka keverék“ cégem különlegessége 1 kg. 4*40 korona, ::: villany erővel pörkölve. :::
