Északkelet, 1910. november (2. évfolyam, 45–48. szám)

1910-11-20 / 47. szám

Szatmárnémeti, 1910. 3. oldal. ÉSZAKKELET nek biztosítása szempontjából szüksé­ges, hogy állandó szervezettel bírjon s állandó szakerők lássák el az eléje kerülő ügyeket. A kolozsvári Néphi­vatal a főbb ügykörök szerint hét ta­nácsadó szakembert kért fel a teendők végzésére, nevezetesen két közigazga­tási, két pénzügyi tisztviselőt, két ügyvédet és egy orvost, akiknek az államsegélyből egy negyedévi tisztelet- dij fejében 525 koronát utalványozott. Hivatalos órát egyelőre hetenként két­szer tart. Hétfőn délelőtt — ezen a napon van a heti vásár — a vidéki­ekre való tekintettel és szombaton d. u. a városi munkásnépre számítva. Élénk összeköttetést tartott fenn az Erdélyi Pártfogó Egyesület nővédelmi osztályával, amely több szegénysegé­lyezési és orvosi ügyben kérte a Nép­hivatal segítségét. Ezekben ismertettük röviden a Néphivatal szükséges voltát és műkö­dését. S ha bármily csekély érdeklő­dést is sikerült fölébresztenünk iránta* reméljük, hogy városunkban való fel­állítása nem soká fog késni. Az volna a teendő, hogy a kérdés beható ta­nulmányozása után a megyei vagy a városi hatóság, akár valamelyik egye­sület kezébe venné a Néphivatal ügyét s erélyesen hozzáfogna a megvalósítá­sához és szervezéséhez. Hisszük, hogy városunkban is van olyan erős érzék a társadalmi bajok iránt, hogy a hi­vatott szakemberek önként vállalkoz­nak a különböző ügykörök ellátására. A megvalósítás pénzügyi része sem okozna nehézséget, hiszen a kolozs­vári Néphivatal 3000 korona segélyt kap a földmivelésügyi minisztertől. Ismertetésünket abban a remény­ben fejezzük be, hogy rövid időn be­lül a szatmári Néphivatal működésé­ről adhatunk számot. Eladó modern épület. Németiben, a Dobó-utca melletti parcellázott telken egy újonnan épült modern lakosztály, mely áll: 2 szoba, konyha, kamara, üveges előtérből ; udvari szoba, konyha s melléképületekből nagy kerttel együtt eladó. Az összes épüle­tek villanyvilágítással vannak ellátva. Érte­kezhetni ugyanott. A t. Ház. Képviselőházunk 16.-án ült össze ismét, hogy a lehetőség szerint lebir- kózza az év végéig elvégzendő nagy feladatokat. Előre látható volt, hogy e lebir- kózás nem sikerülhet. Mert olyan ke­mény diók vannak vannak feltálalva a t. Ház asztalára, aminő a polgári per- rendtartás javaslata, a közös bank sza­badalma s a jövő évi költségvetés. Az év végéig rendelkezésre álló szűk hat hét igazán kevés főként a halasz­tást nem tűrő két utóbbi kérdés meg­oldására. Ezért 16.-án Székely Ferenc igazságügyi miniszter beterjesztette ugyan a perrendtartás javaslatát és hozzá is fogtak annak tárgyalásához, de már 17.-én négy hónapra terjedő indemnitást kért Lukács László pénz­ügyminiszter. Vagyis megint nem lesz költségvetésünk 1911. január l.-re, hanem az 1909. évi költségvetésnek páratlanul hosszú uralma nyúlik meg még újabb pár hónappal. A polgári perrendtartás javaslata egyébként alkalmat adott képviselőnk­nek dr. Kelemen Samunak arra, hogy úgy magának, mint városunknak újabb dicsőséget szerezzen. A perrendtartási vitának u. i. ő volt első szónoka és úgy alapos, mint szellemes beszédé­vel általános tetszést keltett a Házban és azon kivül egyaránt. A színház. „A sasfiók“ hétfői előadásának az a körülmény kölcsönzött különös érdekességet, hogy a címszerepet Zöldi Vilma játszotta. Bármily elismeréssel adózunk is azonban a művésznő ambíciójának és lelkiismeretes gondjának, mellyel nehéz szerepét megtanulta és alakí­totta, meg kell állapítanunk, hogy a múlt évi „Sasfiók“ magasan fölötte áll az ideinek úgy az egyéni, mint az összjáték szempontjából. Az idén a három főszereplőnél (a reichstadti her­ceg Zöldi Vilma, Mettenrich Sipos; Flambeau Vidor) épen a színjátszás éltető elemét: az illúziót kellett külö- sen nélkülöznünk. Zöldi Vilma u. i. nagyon erős volt a mellbeteg, melan- chólikus herceg szerepében; Sipos na­gyon fiatal a rettegett, hírhedt Metter­nich kancellárnak és a nyúlánk, fi­nomkodó Vidor erőszakoltan tagba­szakadt, darabos, mint Flambeau. Úgy, hogy kifogástalanoknak csak a kisebb szereplők mondhatók; Vájná mint Fe­renc császár, Homokay Gabriella mint Mária Lujza és Czakó Mici, aki főleg az I. felvonásban díszes toaletje révén is feltűnt. Végül meg keli említenünk, hogy kellemetlenül lepett meg a kö­zönség távolmaradása is ennek a ta­valyi kassza-darabnak idei első elő­adásáról. Szerdán, a „Theodor és társa“ c. francia bohózat hozta meg az idei szezon legmelegebb estélyét. A sok lehetetlen helyzet, fejtetőn álló ötlet állandó derültségben tartotta a közön­séget, mely fenttartás nélküli bőkezű­séggel tapsolta, kacagta a szereplők­nek egyébként pompás, eleven, színes játékát. Az est hősei közül főleg Zöldi Vilmát, Dinyéssy Juliskát, Mátrayt, Herceget, Sípost, Vidort (Theodor), Heltait (és társa) emeljük ki. Egyúttal pedig megrovási kalandban részesít­jük a zenekart, mely a felvonásközö­ket úgy szerdán, mint csütörtökön az „Ujjé ! a ligetben“ kevéssé ösmert dallamával ütötte agyon. Bármily meg­ható is a zenekar ragaszkodása az ilyen klasszikus művekhez, tessék el­hinni, hogy nekünk már a könyökün­kön nőnek ki. Pénteken este „A balkáni her­cegnő“ c. újabb operettet mutatták be. Talán nem csalódunk, ha azt ál­lapítjuk meg róla, hogy minden szí­nes kiállítása dacára is az unalomig hosszú. Ezen a kettős tulajdonságán se zenéje, amelyben egyébként igen sikerült részletek vannak, se szellem­ben bizony szűkös szövege nem tud­tak jelentékenyen javítani. Sőt fokoz­ták e hibát azok az ének- és táncbe­tétek, amelyek igen ügyesek ugyan, de — minden nagyképűség nélkül szólva — teljesen elmosták a föltét­lenül szükséges határvonalat brettli és színház között. Pénteken, szomba­ton úgy tűnt fel színpadunk, mint Finom úri fehérnemiiek. Kalap újdonságok teljes kelengyék; Teveszőr-, hymalaja átmeneti felöltők. Sport-, vivő- és vadá, szati felszerelések. Utazási cikkek, bőröndök, villany-lámpa. Úti Phleédek, kocsi- és lótakarók. Tűzi játék. RAGÁLYINÁL, Szatmár, aeáHér 8. Gillyén-ház. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom