Északkelet, 1910. október (2. évfolyam, 40–44. szám)

1910-10-23 / 43. szám

FÜGGETLEN POLITIKAI LAP. A SZATMÁR-NÉMETII FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as PÁRT HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési árak: Egész évre 4 korona. [ Negyed évre 1 korona. Fel évre . . 2 korona. | Egy szám ára: 10 fillér. Kiadóhivatal: Északkeleti Könyvnyomda, Szatmár- Németi (Zárdával szemben). Telefon-szám: 284. Szerkesztőség: Hám J.-u. 1. sz. Telefon-szám: 173. Felelős szerkesztő: Dr. VERÉCZY ERNŐ. Társszerkesztők: Dr. BARTHA JÓZSEF. Dr. OLATZ JÓZSEF. Laptulajdonos és kiadó : az „ÉSZAKKELETI KÖNYVNYOMDA“. Megjelenik minden vasárnap. Hirdetések a legmérsékeltebb árért közöltetnek. Nyilttér sora 20 fillér. Előfizetési és hirdetési díjak e lap kiadóhivatalába (Szatmárnémeti, Kazinczy-utca 18. sz.) küldendők. “Hí Végzetünk. Osztrák szemérmetlenség egyfelől, magyar élhetetlenség másfelől — ime azon tényezők, melyek összehatásából kell kialakulni sorsunknak 1 Az osztrák kitűzi a célt és állhatatosan tör affelé; eszközeiben nem válogatós, de azért az adott alkalom szerint ügyesen vá­logatja meg őket. Célja még mindig és mindörökké: az egységes összbiro- dalom; az önálló magyar államiság megsemmisítése: addig is, mig ez sikerül neki, önállóságunk külső jelei­nek elleplezése, elsikkasztása a kül­föld szemei elől. Eszközei: az erőszak, leereszkedő vállveregetés, a külföldi sajtó rosszindulatú informálása, tör­vényben gyökerező ősi jogaink merev tagadása, a törvény szövegének sze­mérmetlenül agyafúrt magye.rázása, látszólagos feledékenység és még ki tudná hányféle magatartás, aszerint, amint az adott esetben épen legcélra­vezetőbbnek mutatkozik. De bizonyo­sak lehetünk abban, hogy semmit se cselekszik cél nélkül, célja pedig a mi pusztulásunk. És mivel védekezünk mi ilyen ve­szedelmes, mert engesztelhetetlen, ma­kacs ellenféllel szemben ?! Közönyösséggel; gyávaságig menő élhetetlenséggel, vezetőembereink vég- zetszerü vakságával, gerínctelenségé- vel; parlamentünknek s delegációs bi­zottságának legjobb esetben is csak jámbor óhajtásaival, panaszos siránko­zásával. Szavak még csak vannak, ké­relmek még csak hallatszanak itt-ott; tettekkel, férfias, szilárd elhatározá­sokkal nem találkozunk sehol... A most folyó politikai események számos példával szolgálnak az elmon­dottakra. Itt van pl. az u. n. készfizetések kérdése. A trónbeszédben bízva, erő­sen reméltük, hogy az osztrák-magyar bank lejáró szabadalmát csak a kész­fizetések fölvétele ellenében hosszab­bítja meg a mostani többség is. Ha jól emlékezünk, a kormány nem egy­szer állását kötötte e féltételhez. És mit látunk! ? Az osztrák kabinet nem hajlandó a készfizetések megkezdésére Apró történetek. A színész bosszúja. Clielly párisi színházigazgatónak egyik színésze egy ízben előleget kért tőle, ame­lyet azonban ő megtagadott. Este azután a színész furcsa módon állt bosszút az igaz­gatóján. A színdarabban, amelyet este játszot­tak, a színigazgatónak pisztollyal agyon kel­lett lőnie a színészt. A pisztoly azonban csütörtököt mon­dott és így, hogy a darab sikerét ne koc­káztassa, rögtönzött beszédben párbajra szó­lította a színészt. Megkezdődött a párviadal, amely azon­ban a közönségnek derűs perceket szerzett, mert a színész sehogy sem akart meghalni. Vagy tízszer csaptak össze és az igaz­gató az elfojtott dühtől szinte reszkető han­gon súgta oda a színésznek : — Haljon meg már a teremtésit! A színész hidegvérrel, szintén suttogó hangon, csak annyit felelt: — Előbb adjon előleget! A közönségnek természetesen nem volt szabad ezt észrevennie és igy a viadal to­vább folyt. A színész igazgatója kezéből kirántotta a kardot és a színfalak mögé dobta, mire az igazgató egy székkel támadt neki. A rája mért csapásokat a színész most is ügyesen kivédte és csakhamar a szék is a színfalak mögé repült. A közönség csak úgy dőlt a kacagás­tól és az igazgató, amikor látta, hogy a kí­vánt előleg megadása nélkül ő sohasem fogja megölni ellenfelét, végre is megígérte, hogy ad előleget. Egy színlelt ökölcsapástól azután a színész végre elterült a színpadon és meg­halt. Cár és szárnysegéd. 1. Miklós cár nem egyszer .megtréfálta bizalmasabb szolgálattevőit, akik azonban a felséges élcekre talpraesetten meg tudtak felelni. Egy alkalommal utazás közben a cár észrevette, hogy lassú és rossz kocsijuk mellett sokkal különb gyalogösvény fut át az erdőn. Azt mondta tehát szárnysegédjének, próbálkozzanak meg a rövidebb úttal s hagy­ják el a kocsit. A cár jókedvvel haladt a gyalogsövé­nyen, de termetesebb kísérője szívesebben döcögött volna tovább az országúton a fe­jedelmi kocsiban. Klánicza László polgári, katona és orthopäd cipész­mester modern cipész-műhelyében Szatmár, Kinizsi-utca 32. a leg­szolidabb árban a legegyszerűbbtől a legfinomabb kivitelig készülnek úgy francia valamint angol cipők és csizmák, dísz-, lovagló stb. csizmák. (Orthopäd) Fájós lábakra kiváló gondot fordít. Vidéki megrendeléseket és javításokat gyorsan és pontosan eszközöl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom