Északkelet, 1910. május (2. évfolyam, 18–22. szám)

1910-05-01 / 18. szám

íí. évfolyam. 18-ik szám. Szatmárnémeti, 1910. május 1. északkelet TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 4 korona, i Negyed évre 1 korona. Fél évre . . 2 korona, j Egy szám ára: 10 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kazinczy-utea 18. Főszerkesztő: Dr. VERÉCZY ERNŐ. Felelős szerkesztő: BARTHA JÓZSEF. Laptulajdonos és kiadó: az „ÉSZAKKELETI KÖNYVNYOMDA“. Hirdetések a legmérsékeltebb árért közöltetnek. I Többször feladott hirdetéseknél nagy árengedmény. Nyilttér sora 20 fillér. ; Mindennemű díjak és levelek e iap kiadóhivatalába j (Szatmárnémeti, Kazinczy-utca 18. sz.) küldendők. Papválasztás. — Dr. Veréczy Ernő. — „Szamos“ laptársunk felhívást kö­zöl a németii papválasztást illetőleg. — Hosszan foglalkozik a papválasztás minden fázisával s végül lelkesen ajánlja megválasztásra Szarka Károly vetési lelkészt. Mindenek előtt ki kell jelentenem azt, hogy Szarka Károly esetleges megválasztása majdnem olyan öröm­mel töltené el az egyháztanácsot; ő is minden tekintetben hivatott lenne a németii papi székre. Az adott helyzet­ben azonban mégis az utolsó lehele­tig ki kell tartani Kovács Lajos pa- nyolai lelkész, tanácsbiró mellett. Amidőn ugyanis a németii papi szék megüresedett, az első értekezlet alkalmával az egyháztanács azt az egyhangú megállapodást hozta létre, hogy a kisebbség feltétlenül aláveti magát a többség véleményének, azaz: akit a többség jónak lát, ahhoz fog csatlakozni a kisebbség is. Célja volt ezen megállapodásnak az, hogy lehe­tőleg mega cadályozíassék az erők szét- forgácsolása s még a lehetősége is kizárassék annak, hogy „inter duos litigantes tertius gaudet!“ Volt is már erre példa s nem is olyan régen, ami­kor a fenti közmondás teljes diadalt ült. — Ha már most az egyháztanács s egyházközség óriási többsége Kovács Lajos panyolai lelkész mellett foglalt állást, az esetleges kisebbség csak következetes lesz akkor, amidőn a fenti határozat értelmében maga is szívvel lélekkel csatlakozik Kovács Lajos zászlója alá. Indokolatlan s csak a szép össz­hang megbontására irányul tehát ez a most megindítani készült mozgalom, amely más jelölt mellé való csatlako­zásra hivja fel az egyházközség tag­jait. — Mert hiszen ismételten kije­lentem s hangsúlyozom azt, hogy ne­künk nincs semmi kifogásunk Szarka I Károly személye ellen s ismerjük min­den tekintetben a papi állásra való rátermettségét, de ezen mozgalom már ! elkésett, a jelölést megelőzőleg kellett i volna mozgalmat indítani Szarka Ká­roly mellett s ha a többség Szarka 1 Károly mellé állott volna, úgy legye- ínek meggyőződve a felhívást aláíró I urak, hogy a most Kovács Lajos mel- : lett állók közül egy sem akadt volna, | aki a választás napját közvetlenül megelőző időben az egységet meg­bontja s egy más jelölt érdekében in­dít mozgalmat. Ecce homo .... — János. — Parancs! nagyságos ur. — Ha az a kis szőke lány idejön, küld el. Mond neki, hogy nem vagyok idehaza. Elutaztam falura, egy barátom birtokára s egy hét múlva jövök haza. Nem szükséges udvariasnak lenned. — Értem nagyságos ur. — Egy óra múlva jön ide egy hölgy, akit még nem láttál nálam. Bocsásd be azonnal s udvarias légy, mint még soha. Attól a perctől fogva, bárki keres nem va­gyok itthol .... Megértetted ? — Parancsára — értem Nagysá­gos ur. — Most pedig hagyj magamra. Előbb azonban csukd be az ablakot, bántja fülem az utcáról behallatszó zaj. Mikor magára maradt Beniczky Sándor, a fiatal fogalmazó, végig hevert a kereveten s puszta időtöltésből végig lapozta az újsá­gokat. Ma azonban kedvelt rovatai sem ér­dekelték. Közönnyel siklott tova a színház s sport rovatain. A politikától szinte undo­rodott. Fiatal volt, tele életkedvvel, vidámság­gal. Jövedelmező állása megengedte, hogy fényűzéssel éljen. Szépnek, elegánsnak mond­ták, s mert a társaságban ügyes, ért a nők nyelvén, az asszonyok kedvence lett Ezeket gondolta a fogalmazó ur, midőn csengetés zaja ébreszté fel elmerengéséből... Ő lesz, gondolta. Sietve igazitá meg öltö­zékét. Kívülről behallatszott az inas nyers haza a nagyságos ur. Sürgős ügyek. Lehet, hogy egy hét múlva idehaza lesz. Nem Ö, — gondolá csalódva a fogal­mazó ur. A kis szőke leány, akit még egye­temi hallgató korában ismert meg, s akitől most nem bir megszabadulni. A kicsi szen­vedélyesen szereti. Akkor, igaz, talán még házasságot is ígért neki. De édes Istenem, változnak az idők, növekednek az igények. Az akkor „édes, cukros, kis babá“-t most az inas nyers és udvariasnak legkevésbé mondható elutasító szava fogadja. Valóban unta már ezt a könnyű flirtet. Lankadt vére, petyküdt idegei küzdelem után sóvárogtak. Megunta a nők azon fajtáját, akik minden tétovázás nélkül vetik magukat kar­jaiba s egy édes, gyönyörteljes percért meg­feledkeznek mindenről. Küzdelmet kívánt. Küzdeni egy nő ke­szava : — Jöjjön el máskor. Most nincs ide­Mindennemű nyomtatványokat nagy gonddal, Ízléses kivitelben, legjutányosabb árért készít az „ÉSZIKLETI RÖHWNY0MD3“ Szatmárnémeti, Kazinczy-utca (Zárdával szemben). HIRDETÉSEKET legolcsóbb árért közöl az „ÉSZAKKELET“.

Next

/
Oldalképek
Tartalom