Északkelet, 1909. augusztus (1. évfolyam, 5–9. szám)

1909-08-01 / 5. szám

2. oldal. ÉSZAKKELET Szatmárnémeti, 1909. tesznek annyit s amit tesznek, azt nem teszik úgy, amint az feltétlenül elvár­ható volna. Csak néhány időszerű kérdésre akarom a figyelmet ráirányítani. Itt van legelőször a régóta vajúdó polgári fiúiskola kérdése. Annyit han­goztatták már a helyi lapok, az idő­közi gyűlések ezen iskola-faj felállí­tásának a fontosságát éppen a közép- osztály szempontjából, hogy igazán pleonázmus volna most erre is kiter­jeszkednem. És még sincs meg a pol­gári iskola. Mi lehet vájjon ennek az oka? A minisztériumban folytonosan halogatják a megígért iskola felállítá­sát, egyszer 1907, majd —08, —09, 10-re téve a terminust, s ez igy megy ad Graecas calendas. Ha a város ve­zetői sarkukra állanak s megértetik a közoktatásügyi kormánnyal, hogy en­nek az iskolának felállítása múlhatat­lanul szükséges nemcsak a két gim­názium túlzsúfoltsága miatt, amelyek nem tudják befogadni az első osz­tályba tömegesen jelentkező tanuló­kat, hanem azért is, mert ez az is­kola a legközvetlenebb előkészítője városunk egyik legifjabb, de már is igen szépen fejlődő kultúr-intézetének: a felső kereskedelmi iskolának, akkor a felállítás bizonyosan megtörténik a legközelebbi jövőben. A másik, véglegesen még szintén nem rendezett kérdés éppen a felső kereskedelmi iskola ellátása. Ismeretes a közönség előtt — nagyon is sok­szor szellőztették az itteni lapok ha­Szívem ma is még Oly ifjú, mint rég S dalokban enyhül, ha búja van. Az én világom Nem lázas álom, — Napfényben fürdő tündérvilág; Az én dalomban Szív vágya dobban S bármily szerény, de élő virág... Bűn-é, vagy érdem, Hogy meg nem értem, Eloltok: nem kérdezem; '< egyet értek: ének 'éd jó istenem. sábjai, — hogy micsoda harcot kel­lett vívni, amig vidékünknek — 8—10 vármegyének — ez egyetlen effajta is­koláját sikerült a versenyző városok közül Szatmár-Németinek megszerezni. Az eredetileg társulati iskola 2 év óta a város tulajdonában van s éppen az elmúlt iskolai évben bocsátotta ki az első érettségi rajt, amelynek tagjai egyfelől a gyakorlati életben bizonyít­ják be majd, hogy milyen nagy hiá­nyát pótolja a közgazdasági életben jelentkező személyi szükségletnek ez az iskola, de másfelől jelentős erkölcsi sikert szereznek a fentartó városnak is. Maga az iskola eddig egy fillér terhet sem rótt a városra, mert a tandíjbevétel s az egyesek és testületek részéről megajánlott fentartó-díjak biztosították az iskola költségvetésének helyes mér­legét, sőt minden évben volt pár ezer korona felesleg is. Most, amikor az iskola fejlődése elodázhatatlan szük­séggé tette, hogy eddigi szűk, a ne­velés, az egészségügy legelemibb kí­vánalmainak meg nem felelő helyisé­géből olyan helyre költözzék, ahol tanároknak és tanulóknak tér áll ren­delkezésükre, alkalomszerű az iskola végleges elhelyezésének kérdése is. Tudvalevőleg az állam az iskolá­nak államsegélyt ad, mint tette azt legutóbb Marosvásárhellyel is, de fel­tételül kiköti, hogy az iskolát olyan helyiségben helyezzék el, amely a pedagógia és az egészségügy köve­telményeinek megfelel. Marosvásár­hely, amely ennek az iskolának fon­tosságát nagyon jól ismeri, éppen most épít 600,000 korona városi költséggel új, modern, hatalmas palotát, s ez az iskola egyike lesz az ország legszebb iskolaépületeinek: nálunk pedig a ke- resk. iskolát a régi postaépületben, ebben a semmiféle közhivatalnak, de iskolának semmi esetre sem alkalmas dohos, bűzös barlangban akarták el­helyezni s csak a szerencsés véletlen­nek köszönhető, hogy ez elmaradt. Most néhány évre a Halmi-féle telekre vonul az iskola, amelyet a szükséghez képest átalakítanak. Ez a hely tágas udvaránál, fekvésénél fogva kiválóan alkalmas arra, hogy a keresk. iskolának akár végleges otthonul is szolgáljon. S ha a város vezetőségé­ben meg lesz a kellő jóakarat arra, hogy ezt a telket megszerezvén, arra egy az iskola rendeltetésének és fon­tosságának megfelelő épületet készít­tet, bizonyára az államsegély sem fog késni és igy a város válláról az is­kola fentartásának költsége lekerül, mert annak az összegnek a kamata, amelyet épületbe befektet, búsásan megtérül a most fizetendő bérösszeg­ből s mint az eddigiek mutatják, az iskola adminisztrációját maga képes finanszírozni már most is, s meny­nyire tudja ezt tenni, ha államsegélye is lesz! Ezek a kérdések feltétlenül rövid időn belül és véglegesen rendezendő problémáját alkotják városunk iskola­ügyének, amelyek elől elzárkózni nem lehet. S ha úgy oldják meg ezeket a kérdéseket, ahogyan azt a város kul­turális jelentősége s a tárgyalt kérdé­sek fontossága magával hozza, akkor csakugyan joggal nevezhetjük városun­kat úgy, amint most is szeretik sokan nevezni: iskola-városnak, Magyaror­szág északkeleti metropolisának. A levegő meghódítása. Közelebbi években egymást érték a lég­hajó és regülőgéppel való kísérletezések. A levegőben való járás feladatának, a kormá­nyozható léghajónak feltalálása és tökéletes- bitése körül vezető szerepet a franciák és németek vittek. Bámulatra ragadta a világot Zeppelin gróf kormányozható léghajója, melylyel a feltaláló a múlt évben a Bóden-tóról fel- szállva, több óráig tartó légi utazást tett, de léghajója az utazás végén nagyon megron­gálódott. Most, julius hó 25-ikén Bleriot francia mechanikus azonban repülőgépével az európai szárazföldet Angolországtól el­választó calaisi tengeri csatornán minden akadály nélkül átkelt és az angol parton egy réten leszállóit. Nevezetes e tenger feletti átrepülésnél, hogy Bleriot a felszálláskor a levegőben há­rom-négy nagy köríves utat tett és azután nyolcvan méter magasságra emelkedve, a La Manche csatorna-tengerszoroson, mely a nagy Atlanti-Óceánt az északi tengerrel köti össze és amely Calais (francia) és Dower (angol) között 35‘5 kilométer széles, az előtte, illetve alatta mértföldekkel elől evező, gyorsan ha­ladó hadihajókat utólérte és azok felett el­suhanva, a tenger felett 35'5 kilométer hosszú utat, dacára az uralkodó nagy szélnek, 23 perc alatt, tehát percenként l-543 kilométe­res gyorsasággal, vagyis óránként 92'582 kilométeres gyorsasággal tette meg és az an_ Szabados Ede. $ legjobbat és legolcsóbban beszerezhetünk : Benkő Sándor kávékereskedőnél Szatmár, Kazinczy-u. 16. sz. „Mokka keverék“ cégem különlegessége 1 kg. 4‘40 korona, ::: villany erővel pörkölve. :::

Next

/
Oldalképek
Tartalom