Északkelet, 1909. július (1. évfolyam, 1–4. szám)
1909-07-11 / 2. szám
2. oldal. ÉSZAKKELET Szatmárnémeti, 1909. ténetében ? Jelenti a magyar vallást, a magyar nyelvet, a magyar szabadságot. Nekünk Kálvin reformációja nemcsak lelkiismereti szabadságot adott, hanem polgári jogainknak, sokszor halálra szánt alkotmányos életünknek és nemzeti sfabadságunknak is fenntartó oszlopává lett. A kálvinizmus tántorithatlan jellemet, törhetetlen akaratszilárdságot plán- lált az ő követőinek szivébe. Egyszerűség, munkásság, takarékosság, az erkölcsi tisztaság, nyíltság, megbízhatóság, az igazságszeretet, a megismert igazsághoz való tántoríthatatlan ragaszkodás jellemezték mindig kálvinista magyar népünket. Hogy ilyen magvak befogadására a mi országunkban legalkalmasabb volt az egyenes magyar lélek, mi sem mutatja jobban, mint az körülmény, hogy Magyarországon a Kálvin által megtisztított evangéliumi vallást, magyar vallásnak nevezik; és méltán, mert néhány református német község kivételével, — melyek betelepülés folytán keletkeztek, — nincs az országban a született reformátusok közt egy lélek sem más, mint tiszta magyar! A magyar lélek és a kálvinista lélek közeli rokonok egymással. A kálvinista vastagnyakuság korántsem azt a makacsságot jelenti, mely a józan okok előtt se hajlik meg, hanem jelenti az egyszer megismert igazsághoz, a meggyőződéshez tántoríthatatlan ragaszkodást, azt az állhatatosságot melylyel képesek voltak őseink meggyőződésükért börtönbe, vagy gályára menni, de arra már nem, hogy ezt megtagadják! A kálvinista egyenes, következetes, hajthatatlan szilárdságra egy nemzetnek se volt oly nagy szüksége, mint épen a magyarnak, melynek jogai önállósága, léte annyi ostromnak volt és van kitéve. A hamisítatlan kálvinista szellem táplálta mindig a küzdelmeket, mikor szabadságért küzdött a magyar. Világosságot hozott a reformáció, hatalmas lépéssel vitte előbb a nemzeti művelődést; ez tette általánossá az iskolázást, hogy az irás olvasás, Isten igéje hozzáférhető legyen mindenkinek. És az áldásthozó reformáció hazánkban — épen úgy mint azon nagy férfiak, kik ez eszmét a sötétségből kihozták, — sok keserves nyomorgat- tatáson, véres küzdelmeken ment keresztül. De Istennek hála él ma is, mert az igazság, még ha hegyeket henge- rítenek is reá, onnan is szétlöveli sugarait és megszégyeníti ellenségeit. Beteljesedatt a bölcs Gamáliel mondása: „Ha embertől vagyon e tanács és dolog, semmivé lészen, ha pedig Istentől vagyon, ti fel nem bonthatjátok. “ Istentől vagyon tehát, ki nem akarja, hogy az ő tiszta evangéliuma a véka alá rejtessék, hanem hogy világodon mindenkinek! És te Istennek választott edénye: nagy reformátorunk! nyugodj békén jeltelen sírodban! Tested porlad, de lelked, szellemed él örökké közöttünk alkotásodban s mi hű követőid vagyunk utolsó lehelletünkig! Szabó Béla. A cseléd-ügy rendezése. Nem sokára megkezdi működését városunkban a „Városi cselédszerző intézet“, a melynek a felállítására vonatkozó szabályrendeletet a belügyminiszter már jóváhagyta. Ez az intézmény nagyban fog segíteni azokon a bajokon, amelyek a cselédszegőd- tetések körül felmerültek s most is fennálla- nak. A szabályrendelet 3 §.-a szerint „az intézet célja a cselédszegődtetésnél felmerült bajok elhárítása érdekében a szolgálatot adóknak a cselédfogadás, a cselédeknek a beszegődés körüli segédnyujtás. Célja továbbá a cselédszerzésben a jelentkezők bősége vagy hiánya között az egyensúly fenntartása s e célbólj[a számfeletti cselédeknek az ország más részén való elhelyezése és az esetleges cselédhiánynak az ország más vidékeiről cselédek behozásával való megszüntetése.“ E cél elérésére az intézet abban az irányban fog működni, hogy jó, rendszerető cselédeket neveljen, meggyőzze a cselédeket is arról, hogy ez az intézmény az ő javukat is szolgálja. A jó és hűséges szolgálatot teljesítő cselédek jutalmazásban és anyagi támogatásban is részesülnek. E tekintetben a a szabályrendelet 17-ik §-a következőképen intézkedik: „A cselédszerző intézet jövedelmének az összes üzleti költség és a személyzetet illető jutalék levonása után megmaradó összege felerészben a városi pénztárt illeti és annak hováforditásáról á* törvényhatósági bizottsági közgyűlés évenként, az évi számadás bemutatása alkalmával határoz. Az összeg másik felerésze pedig egy alapítvány létesítésére szolgál, melynek kamatjövedelme hosz- szabb ideig ugyanazon munkaadónál vagy annak egyenes leszármazottjánál szolgáló cselédek megjutalmazására szolgál. Önhibájukon akadt. Megismerkedtem ugyanis egy barna, kis varróleány nyal. Nekem ugyan nem varrt, de azért gyakran jöttünk össze. Egy alkalommal aztán megígértem neki, hogy elviszem a színházba szombaton. Megmagyaráztam szépen, hogy a karzatra megyünk, mivel hogy ott jobb a levegő. Mint a hegymagaslatokon, künn a természetben. Kész volt egészen a tervünk, csak a pénz hiányzott. No de sebaj 1 Ezen is segítünk! Elmentem szombaton dél felé Domokos bácsihoz, hogy pár forintot kérjek tőle kölcsön. Az öreg úr nagy szeretettel fogadott: megölelt és megcsókolta a homlokomat. Leültetett maga mellé s csak úgy ömlött belőle a kedveskedés. — Ejnye, eszemadta, beh rég nem voltál nálam ! Az óta még a bajuszod is megnőtt ! Egész helyre legény lettél! Az édes apádra emlékeztetsz! Maholnap végzett ember léssz! Mert szorgalmas vagy, úgy-e? — Az. Csak pénz... — Ez az, kedves öcsém! Igazad van. Tanuld meg, hogy a pénz a világ tengelye. Azon fordul meg minden a világon. Beszélhetnek nekem akármit. A pénz a fődolog, j Mert az embernek, akárki legyen is, mindig szüksége van valamire! — Én is éppen egy pár könyvet... — Azt, kedves öcsém, azt! A könyv a legjobb barát. Az nem csal meg, az nem árul el, hanem mindig csak a javadat munkálja. — Azért akarok ... — Jól teszed, kedves öcsém! Legyen akaratod ! Az akarat nélküli ember olyan, mint a hajó, amelynek a kormánya eltörött. A nagy embereknek, akik a halhatatlanság révébe jutottak, mind erős akaratjuk volt. Te is akarj, de erősen akarj! Tégy össze éjét, napot és tanulj! — De szükségem ... — Azt kedves öcsém! A szükségét a tanulásnak mindig érezni kell! Aki nem érzi, az menjen s fogja meg az eke szarvát! Úgy is becsülni fogom. Mert én mindenkit becsülök, aki a működési körét jól választotta meg. Szeretem és segítem, amiben csak lehet. — Ha volna szives nekem is... — Szives vagyok én kedves öcsém mindenkihez. Ez volt a bajom egész életemben ! Bolondja voltam másoknak. Tettem, amit tehettem. De a háláról, arról ne beszéljünk! Pedig hány embert segitettem ki a nyomorúságból! — Nekem is most három forintra.... — Az kicsi pénz, kedves öcsém! Hidd el nekem, hogy' kicsi pénz! A mai világban sok kell, ha az ember csak valamihez is akar kezdeni. Hát még ha valami üdvös vállalatba akar fogni? — Pedig nekem most csak annyira... — Igen, neked csak annyira mennek a vágyaid. Te kevéssel beéred, mert csak magadról kell gondoskodnod. Itt éreztem, hogy elpirulok. — De kedves öcsém, majd meglátod, hogy változik az élet! Ketten, hárman, négyen lesztek és igy tovább. Akkor pedig több kell! — De hallgasson meg édes bátyám!... — Óh, tudom én mit akarsz mondani! Én is úgy gondolkoztam, mikor fiatal, tapasztalatlan legényecske voltam. Én is rövidlátó voltam! Hanem engem az élet már sokra megtanított! Várj te is, amig ilyen fehér lesz a hajad, mint az enyém! Akkor majd, ne félj, másképen látsz! Ne felejtsd el, hogy te most még a tavaszban vagy s a tavaszi buja, lombos világban szükebb ám a látkör, mint tél felé, mikor a lombok megKávét legjobbat és legolcsóbban beszerezhetünk : Benkő Sándor kávékereskedőnél Szatmár, Kazinczy-u. 16. sz. „Mokka keverék“ cégem különlegessége 1 kg. 4*40 korona, ::: villany erővel pörkölve. :::
