Észak-Magyarország, 2009. május (65. évfolyam, 102-126. szám)
2009-05-08 / 107. szám
2009. május 8., péntek Észak ÉRTÉK ÉS TUDÁS / II A megye növénytermesztésének 2008. évi adatai Kerekes Béla igazgató Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei MGSZH A gabonafélék termésátlaga jónak mondható, bár minőség tekintetében nagy szórás mutatkozott, a tonnánkénti árak ennek megfelelően alakultak. A gazdák, akik tehették betároltak. A repcehozam és ár tekintetében a legjobb piacos termék lett a 2008-as évben. A napraforgó hozama a sokévi átlagárhoz viszonyítva jónak ítélhető, a piac 50 ezer Ft és 110 ezer Ft között vásárolta. B.-A.-Z. megye vetésszerkezete 2008. évben, hektár Kalászos gabona 107 695 ■ í Kukorica 36 212 wmmST’ Burgonya 1 320 | Napraforgó 35 329 UK I Őszi káposztarepce 24 816 l __| Takarmánynövények 18 750 MJ Zöldségféle '< 331 Egyéb növények 6 344 J Parlag, vetetlen 19 604 ___| Grafika: Napló GAZDASÁGI ÖRÖKNAPTÁR ) A veszélyes májusi fagyokról Szász Gábor Professor Emeritus, DE AMTC Agrometeorológiai Tanszék Májust említve minden gyümölcs- és zöldségtermesztő, vagy az azokat fogyasztó ember szíve összeszorul, gondolva a késő tavaszi fagyok okozta károkra. A téli, tavaszi nyugalmi állapotot követően a növényzet évi ritmusa rohamosan felgyorsul, rügyeznek, bimbóznak, virágoznak. A hőmérséklet emelkedése májusban a legerőteljesebb az év folyamán - 0,14-0,18 °C/nap - melyet az olykor erőteljes visszaesés megszakít, legtöbbször bizonyos meghatározott naptári napok közelében: 05. 09. Gergely, 05. 12. Pongrác, 05. 13. Szervác, 05. 14. Bonifác és 05. 25. Orbán. Ezek az ún. „fagyosszentek” az európai országokban ismertek, azonban bekövetkezésük bizonyossága statisztikailag nem igazolható, vagyis nem éri el azt a valószínűségi szintet, amelynek alapján tapasztalati törvénynek mondható. A fagyos napok legnagyobb számban az ország északkeleti területén főleg május első felében alakulnak ki, s ekkor a 120 éves éghajlati mérések szerint a legalacsonyabb érték 200 cm magasságban -4 °C körüli, de a talaj közelében közelíti a -10 °C értéket. Egyes időjárási helyzetekben a legalacsonyabb hőmérséklet a felszín felett 30-40 cm magasságban alakul ki, amely főleg az alacsonyabb növényeket károsíthatja. A káros tavaszi fagyok kialakulását a talaj felszíni rétegének erőteljes hőkisugárzása hozza létre. Kedvezőtlen hőgazdálkodású talajokon - mint pl. homok, vagy nehéz vályogtalaj - a sugárzási fagyok kialakulása gyakoribb. A fagyos napok főleg május első felében alakulnak ki mintegy 70%-os gyakorisággal az idő előrehaladtával a gyakoriság csökken. Bazsalikomtermesztés Borbélyné dr. Hunyadi Éva egyetemi adjunktus DE AMTC Növénytudományi Intézet A kerti bazsalikom (Ocinum basalicum L.) több száz éve termesztett fűszernövényünk. A morzsolt, tisztított levél és virág, illetve a belő- - le párolt illóolaj meghűlésre, gyomor- és bélpanaszokra alkalmazható, emellett vizelet- és szélhajtó, tejelválasztást serkentő hatású. • Meleg- és fénykedvelő. Termesztésére csak gyorsan melegedő, jó vízgazdálkodású, tápanyaggal jól ellátott, középkötött barna homok, homokos vályogtalajok alkalmasak. A vetés ideje április vége, május eleje. A sortávolság 40-50 cm, a vetés mélysége 0,5-1,0 cm, a vetőmagszükséglet 3-4 kg/ha. Palántaneveléssel is szaporítható, ekkor a palántákat májusban, a tavaszi fagyok elmúltával ültetjük ki. Rendszeres sor- és sor- közkapálást, öntözést igényel. Az első vágásra rendszerint július közepén, a virágok megjelenésekor kerül sor. Másodszor vágni az új hajtások virágzásakor, de még a korai fagyok beállta előtt kell. A hajtásokat max. 40 °C-on szárítják, morzsolják, majd tisztítják. Átlagtermése 1,5-2,0 t/ha morzsolt drog, illetve 8-10 kg/ha illóolaj. TANÁR ÉS TANÍTVÁNY Dr. Nemessályi Zsolt, a tanár Dr. Nemessályi Zsolt (Fotó: Avar) ■ Sok kiváló gazdász mellett tanítványaim közül miniszterek, államtitkárok is lettek. Avar László „Amikor 1967-ben végeztem, bennmaradhattam volna az akkori Debreceni Agrártudományi Főiskolán. Úgy döntöttem, hogy nekem is ki kell mennem a gyakorlatba! Nagyon sok pályázati lehetőség adódott. Az egyik ilyen hely Fábiánháza volt, ahol a szövetkezetben a főagronómus 30 éves nagyüzemi gyakorlattal a háta mögött dolgozott. Nagyon igyekeztem tőle sokat tanulni. Aztán fél év múlva vette a kalapját, odébbállt, a szövetkezet ugyanis folyamatosan mérleghiányos volt. Egyedül maradtam, mint felsőfokú végzettségű, s ezért rám testálták a főagronómusi beosztást. Még öt évig dolgoztam ott, s azalatt a folyamatosan mérleghiányos tsz-ből a mátészalkai járás egyik legjobb gazdaságává váltunk. Á csúcson kell abbahagyni, ezt tudjuk a sportból is. Eljöttem, pedig abban az évben értük el a legjobb eredményt. Már addig is hívtak, hívogattak Debrecenbe, az Agrárra, de csak nagyon szerény fizetést tudtak ígérni. Ezúttal azzal biztattak, most több pénzre van kilátás. A főagronómusi keresetem feléért elfogadtam Kádár Béla professzor ajánlatát, és nem is kellett a szamárlétre legalsó fokánál kezdenem az oktatói pályafutásomat. Üzemtani iskola Akkor az üzemtani iskola nagy személyiségei fémjelezték a tanszéket. A Göncz-Kádár- Vadász iskolának nagyon sokat köszönhettem, még abból az időből, amikor az Agrárra jártam hallgatóként ők akkor már nem a gazdálkodásirányítás direkt szisztémája szerint készítették fel a hallgatókat, hanem az új gazdaságirányítási rendszer, az önálló vállalati gazdálkodás szellemében. A kutatás sze- retetét pedig Helmeczi profesz- szor oltotta belém. Az üzemtani tanszékre bekerülve, lépésenként jutottam el odáig, hogy 1992-ben egyetemi tanár lettem. A legfontosabb funkcióim: 1994-98 között tanszékvezető, Loch Jakab rektor- sága alatt két cikluson keresztül a Debreceni Agrártudományi Egyetem tudományos rektorhelyettese. Ennek legfontosabb része, amikor 1993- ban létrehoztuk az új rendszerű doktorképzést a DATE-n, a mezőgazdasági vállalatok ökonómiája közgazdaság-tudományi doktori programot is. Ez országos hírnévre tett szert, .ennek a vezetője lehettem. Ebből a kezdeményezésből nőtt ki a mostani agrárökonómiai doktori iskola, amelyik a gazdálkodási és szervezéstudományi területen munkálkodik. A tanítás mindig is a vállalati gazdaságtanhoz kötött, így jelenleg is ezzel foglalkozom az egyetem Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Karán. Tanítjuk különböző ágazatok gazdaságtanát, a tervezést, az elemzést, a növénytermesztésben és az állat- tenyésztésben egyaránt. Amikor 1998-ban lejárt a rektorhelyettesi megbízatásom, akkor alakult meg a Debreceni Egyetemi Szövetség. Ennek a feladata volt előkészíteni az új egységes Debreceni Egyetem létrehozását. A Szövetség Szenátusának az elnöke voltam, s így meghatározó szerep jutott nekem az új egyetem verbuválásánál. Erre büszke vagyok, mert sikerült az érdekelteket konszenzusra bírni, s 2000-ben létrejöhetett a Debreceni Universitas, amely mára az ország egyik legsikeresebb egyeteme lett. Nem volt könnyű, de az idő igazolja: előremutató, helyes döntés született. Szép hivatás A gyakorlatban nagyon szerettem dolgozni, ez éltetett, ha az egyetemi bürokráciát már kezdtem megunni. Ugyanakkor az egyetemen tanítani teljesen más, mint a termelést irányítani. Vallom, hogy ez egy nagyon szép hivatás, s nekem mindig is voltak oktatói, kutatói ambícióim. Elégedett lehetek, mert a közel 40 éves egyetemi oktatási tevékenységem során a sok kiváló gazdász mellett taníthattam olyanokat, akikből később miniszterek, államtitkárok, rektorok, dékánok lettek. A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumában tanulók és végzők ma is megtalálják a számításukat, mert életpályát kínál a számukra, nemcsak a közvetlen termelés, hanem a szakirányítás, a bankvilág, vagy a szolgáltatások egész sora. Példa erre Rácz László, aki a Prügyi Mezőgazdasági Zrt. első számú vezetője 1992- es megválasztása óta. Eredményesen gazdálkodnak a Takta- közben, s mind gyakrabban hallani lehet róluk, hogy milyen kiváló bemutatókat szerveztek.” Rácz László, a tanítvány ■ Amit az ökonómiából megtanultam, azt a mindennapi gyakorlatban alkalmazom. Avar László „Prügyön kezdtem a szakmai pályafutásomat, s azóta is ez az első és egyetlen munkahelyem. Nevezetes hely ez a község, Móricz Zsigmondék itt is tönkrementek. A Mezőgazdasági Zrt., aminek 1992 óta vagyok a vezetője a legnehezebb körülmények közepette is eredményes, 96 embernek ad munkát, megélhetést egész évben. Nálunk még ideiglenesen sem kellett a dolgozóknak munkanélküli-segélyre menni, pedig itt is világgazdasági és pénzügyi válság van. Humán beállítottságúnak vallom magam, olyan, akit érdekel a történelem, de érzek magamban erős gyakorlati vénát is. A családom egyaránt kötődik a környékhez és a mezőgazdasághoz. Nagyapám Patay gróf számtartójaként a fogatosokat irányította, ugyanakkor 13 hold tokaji szőlő vincellérje volt. Édesapám 1968-tól Prügyön tanácselnökként dolgozott. A Tiszalöki Gimnázium és a Debreceni Agrár- tudományi Egyetem elvégzése után én a szó szoros értelmében hazajöttem. Az hogy Agrár, és az hogy Debrecen a 70-es években magától értetődő volt. Nagyszerű az egyetemi élet, akik egyszerre jártunk oda (mind a 600-an) ismertük egymást, meg személy szerint a tanárainkat is. Meggyőződésem, hogy ez a baráti viszony az oktatás színvonalát nagyban emelte, azt jól szolgálta. Üzemi gyakorlatot két nyáron is Sárospatakon, a Kossuth Tsz-ben töltöttem, nagyon jó helyen, hisz olyan kitűnő elnökökkel ismerkedhettem meg ott, mint Karajz Miklós bácsi, vagy Szaniszló Sándor. Az egyetemen, a mellette lévő kollégiumban nagy élet zajlott, két különböző módon. Az egyik, amikor éltük a nagybetűs életet ez az oktatási időszakra esett. A másik része, amikor megkezdődött az 50 napos vizsgaidő- szak, s éjjel-nappal tanultunk. Az Agrár nagyon jó alapokat adott Debrecenben. Vízválasztónak számított Vecsei Tibornál kémiából szigorlatozni, s ma is büszke vagyok néhány nevezetes tanáromra. Említenem kell Mándy Györgyöt, Edelényi Bélát, Kádár Bélát, Vadász Lászlót, Bocz Ernőt. Külön szólok Szepessy Istvánról, aki a növényvédelmet tanította, hisz az ő édesapja prügyi kántortanító volt. A Prügyi Szövetkezetben az ún. könnyű növényeket bízták rám. Nagy dohánytermesztő voltam, csakúgy, mint Nemessályi Zsolt, amikor Fábiánházán dolgozott. Sőt, a diplomadolgozatomat is a dohánytermesztés ökonómiájából készítettem. Amit az ökonómiából megtanultam, azt a mindennapi gyakorlatban folyamatosan alkalmazom, hisz a cégirányítás ebből áll. A könnyű növények sorában, a dohány mellett (a tsz 150 dolgozójának egyharmadát ez foglalkoztatta!) említhetem, hogy volt 30 hektár meggyünk, 150 hektár cukorrépánk. Prügy valaha a Szerencsi Cukorgyár bázisgazdasága volt, mára a répafeldolgozó megszűnt, mi zrt.-ben működünk, s az éves árbevételünk 2008-ban elérte a 1,5 milliárd forintot. A rendszerváltozáskor itt nem volt annyi földterület, hogy a tagoknak járó kötelező részt kiadhassuk, maradtunk szövetkezet, majd 2001-től zrt. Prügy ma arról is nevezetes, hogy fejlesztjük az állattenyésztést (sertést), ezen a nyáron épül meg az EU-s normák szerinti hígtrágyatárolónk. Évente 250-300 hektárt injektálva látunk el szilárd fázisú hígtrágyával, a folyékony részével öntözünk, s évente így megtakarítunk 6 millió forint értékű műtrágyát. Jó kapcsolat Debrecennel, az Agrárral ma is eleven jó a kapcsolatom. Erre bizonyíték az is, hogy takarmánynak termesztünk ún. Debreceni kukorica hibrideket, mert ezekben közel 50 százalékkal nagyobb a fehérjetartalom. A jobb karotintartalom miatt pedig nemcsak ízle- tesebb, hanem színében is szebb a szemes kukoricánk, a lengyel vevők ezért minden más hibridnél jobban szeretik.” Rácz László (Fotó: Avar)
