Észak-Magyarország, 2009. május (65. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-08 / 107. szám

2009. május 8., péntek Észak ÉRTÉK ÉS TUDÁS / II A megye növénytermeszté­sének 2008. évi adatai Kerekes Béla igazgató Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei MGSZH A gabonafélék termésátlaga jónak mondható, bár minőség tekintetében nagy szórás mutat­kozott, a tonnánkénti árak ennek megfelelően alakultak. A gazdák, akik tehették betároltak. A repcehozam és ár tekintetében a legjobb piacos termék lett a 2008-as évben. A napra­forgó hozama a sokévi átlagárhoz viszonyítva jónak ítélhető, a piac 50 ezer Ft és 110 ezer Ft között vásárolta. B.-A.-Z. megye vetésszerkezete 2008. évben, hektár Kalászos gabona 107 695 ■ í Kukorica 36 212 wmmST’ Burgonya 1 320 | Napraforgó 35 329 UK I Őszi káposztarepce 24 816 l __| Takarmánynövények 18 750 MJ Zöldségféle '< 331 Egyéb növények 6 344 J Parlag, vetetlen 19 604 ___| Grafika: Napló GAZDASÁGI ÖRÖKNAPTÁR ) A veszélyes májusi fagyokról Szász Gábor Professor Emeritus, DE AMTC Agrometeorológiai Tanszék Májust említve minden gyümölcs- és zöldségtermesztő, vagy az azokat fogyasz­tó ember szíve összeszorul, gondolva a késő tavaszi fagyok okozta károkra. A téli, tava­szi nyugalmi állapotot követően a növényzet évi ritmusa rohamosan felgyorsul, rügyez­nek, bimbóznak, virágoznak. A hőmérsék­let emelkedése májusban a legerőteljesebb az év folyamán - 0,14-0,18 °C/nap - melyet az olykor erőteljes visszaesés megszakít, legtöbbször bizonyos meghatározott naptá­ri napok közelében: 05. 09. Gergely, 05. 12. Pongrác, 05. 13. Szervác, 05. 14. Bonifác és 05. 25. Orbán. Ezek az ún. „fagyosszentek” az európai országokban ismertek, azonban bekövetkezésük bizonyossága statisztikai­lag nem igazolható, vagyis nem éri el azt a valószínűségi szintet, amelynek alapján tapasztalati törvénynek mondható. A fagyos napok legnagyobb számban az ország észak­keleti területén főleg május első felében ala­kulnak ki, s ekkor a 120 éves éghajlati méré­sek szerint a legalacsonyabb érték 200 cm magasságban -4 °C körüli, de a talaj köze­lében közelíti a -10 °C értéket. Egyes időjá­rási helyzetekben a legalacsonyabb hőmér­séklet a felszín felett 30-40 cm magasságban alakul ki, amely főleg az alacsonyabb növé­nyeket károsíthatja. A káros tavaszi fagyok kialakulását a talaj felszíni rétegének erőtel­jes hőkisugárzása hozza létre. Kedvezőtlen hőgazdálkodású talajokon - mint pl. homok, vagy nehéz vályogtalaj - a sugárzási fagyok kialakulása gyakoribb. A fagyos napok főleg május első felében alakulnak ki mintegy 70%-os gyakorisággal az idő előrehaladtával a gyakoriság csökken. Bazsalikomtermesztés Borbélyné dr. Hunyadi Éva egyetemi adjunktus DE AMTC Növénytudományi Intézet A kerti bazsalikom (Ocinum basalicum L.) több száz éve termesztett fűszernövényünk. A morzsolt, tisztított levél és virág, illetve a belő- - le párolt illóolaj meghűlés­re, gyomor- és bélpanaszok­ra alkalmazható, emellett vizelet- és szélhajtó, tejelvá­lasztást serkentő hatású. • Meleg- és fénykedvelő. Termesztésére csak gyorsan melegedő, jó vízgazdálkodá­sú, tápanyaggal jól ellátott, középkötött barna homok, homokos vályogtalajok alkalmasak. A vetés ideje április vége, május eleje. A sortávolság 40-50 cm, a vetés mélysége 0,5-1,0 cm, a vetőmagszükség­let 3-4 kg/ha. Palántaneveléssel is szaporítható, ekkor a palántákat májusban, a tavaszi fagyok elmúltával ültetjük ki. Rendszeres sor- és sor- közkapálást, öntözést igényel. Az első vágásra rendszerint július közepén, a virágok megjelené­sekor kerül sor. Másodszor vágni az új hajtások virágzásakor, de még a korai fagyok beállta előtt kell. A hajtásokat max. 40 °C-on szárítják, mor­zsolják, majd tisztítják. Átlagtermése 1,5-2,0 t/ha morzsolt drog, illetve 8-10 kg/ha illóolaj. TANÁR ÉS TANÍTVÁNY Dr. Nemessályi Zsolt, a tanár Dr. Nemessályi Zsolt (Fotó: Avar) ■ Sok kiváló gazdász mellett tanítványa­im közül miniszterek, államtitkárok is lettek. Avar László „Amikor 1967-ben végeztem, bennmaradhattam volna az akkori Debreceni Agrártudomá­nyi Főiskolán. Úgy döntöttem, hogy nekem is ki kell mennem a gyakorlatba! Nagyon sok pályá­zati lehetőség adódott. Az egyik ilyen hely Fábiánháza volt, ahol a szövetkezetben a főagronómus 30 éves nagyüzemi gyakorlattal a háta mögött dolgozott. Nagyon igyekeztem tőle sokat tanulni. Aztán fél év múlva vet­te a kalapját, odébbállt, a szö­vetkezet ugyanis folyamatosan mérleghiányos volt. Egyedül maradtam, mint felsőfokú vég­zettségű, s ezért rám testálták a főagronómusi beosztást. Még öt évig dolgoztam ott, s azalatt a folyamatosan mérleghiányos tsz-ből a mátészalkai járás egyik legjobb gazdaságává váltunk. Á csúcson kell abbahagyni, ezt tudjuk a sportból is. Eljöttem, pedig abban az évben értük el a legjobb eredményt. Már addig is hívtak, hívogattak Debrecenbe, az Agrárra, de csak nagyon sze­rény fizetést tudtak ígérni. Ezút­tal azzal biztattak, most több pénzre van kilátás. A főagronó­musi keresetem feléért elfogad­tam Kádár Béla professzor aján­latát, és nem is kellett a szamár­létre legalsó fokánál kezdenem az oktatói pályafutásomat. Üzemtani iskola Akkor az üzemtani iskola nagy személyiségei fémjelezték a tanszéket. A Göncz-Kádár- Vadász iskolának nagyon sokat köszönhettem, még abból az idő­ből, amikor az Agrárra jártam hallgatóként ők akkor már nem a gazdálkodásirányítás direkt szisztémája szerint készítették fel a hallgatókat, hanem az új gazdaságirányítási rendszer, az önálló vállalati gazdálko­dás szellemében. A kutatás sze- retetét pedig Helmeczi profesz- szor oltotta belém. Az üzemtani tanszékre beke­rülve, lépésenként jutottam el odáig, hogy 1992-ben egyetemi tanár lettem. A legfontosabb funkcióim: 1994-98 között tan­székvezető, Loch Jakab rektor- sága alatt két cikluson keresz­tül a Debreceni Agrártudo­mányi Egyetem tudományos rektorhelyettese. Ennek leg­fontosabb része, amikor 1993- ban létrehoztuk az új rendsze­rű doktorképzést a DATE-n, a mezőgazdasági vállalatok öko­nómiája közgazdaság-tudományi doktori programot is. Ez orszá­gos hírnévre tett szert, .ennek a vezetője lehettem. Ebből a kezde­ményezésből nőtt ki a mostani agrárökonómiai doktori iskola, amelyik a gazdálkodási és szer­vezéstudományi területen mun­kálkodik. A tanítás mindig is a vállalati gazdaságtanhoz kötött, így jelenleg is ezzel foglalkozom az egyetem Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Karán. Tanítjuk különböző ágazatok gazdaságta­nát, a tervezést, az elemzést, a növénytermesztésben és az állat- tenyésztésben egyaránt. Amikor 1998-ban lejárt a rektorhelyettesi megbízatásom, akkor alakult meg a Debreceni Egyetemi Szövetség. Ennek a fel­adata volt előkészíteni az új egy­séges Debreceni Egyetem létre­hozását. A Szövetség Szenátusá­nak az elnöke voltam, s így meg­határozó szerep jutott nekem az új egyetem verbuválásánál. Erre büszke vagyok, mert sikerült az érdekelteket konszenzusra bírni, s 2000-ben létrejöhetett a Deb­receni Universitas, amely mára az ország egyik legsikeresebb egyeteme lett. Nem volt könnyű, de az idő igazolja: előremutató, helyes döntés született. Szép hivatás A gyakorlatban nagyon sze­rettem dolgozni, ez éltetett, ha az egyetemi bürokráciát már kezdtem megunni. Ugyanakkor az egyetemen tanítani teljesen más, mint a termelést irányíta­ni. Vallom, hogy ez egy nagyon szép hivatás, s nekem mindig is voltak oktatói, kutatói ambí­cióim. Elégedett lehetek, mert a közel 40 éves egyetemi okta­tási tevékenységem során a sok kiváló gazdász mellett taníthat­tam olyanokat, akikből később miniszterek, államtitkárok, rek­torok, dékánok lettek. A Debre­ceni Egyetem Agrártudományi Centrumában tanulók és végzők ma is megtalálják a számításu­kat, mert életpályát kínál a szá­mukra, nemcsak a közvetlen ter­melés, hanem a szakirányítás, a bankvilág, vagy a szolgáltatások egész sora. Példa erre Rácz Lász­ló, aki a Prügyi Mezőgazdasá­gi Zrt. első számú vezetője 1992- es megválasztása óta. Eredmé­nyesen gazdálkodnak a Takta- közben, s mind gyakrabban hal­lani lehet róluk, hogy milyen kiváló bemutatókat szerveztek.” Rácz László, a tanítvány ■ Amit az ökonómiá­ból megtanultam, azt a mindennapi gyakorlat­ban alkalmazom. Avar László „Prügyön kezdtem a szak­mai pályafutásomat, s azóta is ez az első és egyetlen munkahe­lyem. Nevezetes hely ez a község, Móricz Zsigmondék itt is tönk­rementek. A Mezőgazdasági Zrt., aminek 1992 óta vagyok a vezetője a legnehezebb körülmé­nyek közepette is eredményes, 96 embernek ad munkát, megél­hetést egész évben. Nálunk még ideiglenesen sem kellett a dol­gozóknak munkanélküli-segély­re menni, pedig itt is világgaz­dasági és pénzügyi válság van. Humán beállítottságúnak val­lom magam, olyan, akit érdekel a történelem, de érzek magam­ban erős gyakorlati vénát is. A családom egyaránt kötődik a környékhez és a mezőgazdaság­hoz. Nagyapám Patay gróf szám­tartójaként a fogatosokat irányí­totta, ugyanakkor 13 hold tokaji szőlő vincellérje volt. Édesapám 1968-tól Prügyön tanácselnök­ként dolgozott. A Tiszalöki Gim­názium és a Debreceni Agrár- tudományi Egyetem elvégzése után én a szó szoros értelmében hazajöttem. Az hogy Agrár, és az hogy Debrecen a 70-es években magá­tól értetődő volt. Nagyszerű az egyetemi élet, akik egyszerre jártunk oda (mind a 600-an) ismertük egymást, meg személy szerint a tanárainkat is. Meg­győződésem, hogy ez a baráti viszony az oktatás színvonalát nagyban emelte, azt jól szolgál­ta. Üzemi gyakorlatot két nyá­ron is Sárospatakon, a Kossuth Tsz-ben töltöttem, nagyon jó helyen, hisz olyan kitűnő elnö­kökkel ismerkedhettem meg ott, mint Karajz Miklós bácsi, vagy Szaniszló Sándor. Az egyetemen, a mellette lévő kollégiumban nagy élet zajlott, két különböző módon. Az egyik, amikor éltük a nagybetűs életet ez az oktatási időszakra esett. A másik része, amikor megkez­dődött az 50 napos vizsgaidő- szak, s éjjel-nappal tanultunk. Az Agrár nagyon jó alapokat adott Debrecenben. Vízválasz­tónak számított Vecsei Tibor­nál kémiából szigorlatozni, s ma is büszke vagyok néhány nevezetes tanáromra. Emlí­tenem kell Mándy Györgyöt, Edelényi Bélát, Kádár Bélát, Vadász Lászlót, Bocz Ernőt. Külön szólok Szepessy István­ról, aki a növényvédelmet taní­totta, hisz az ő édesapja prügyi kántortanító volt. A Prügyi Szövetkezetben az ún. könnyű növényeket bízták rám. Nagy dohánytermesztő vol­tam, csakúgy, mint Nemessályi Zsolt, amikor Fábiánházán dol­gozott. Sőt, a diplomadolgozato­mat is a dohánytermesztés öko­nómiájából készítettem. Amit az ökonómiából megtanultam, azt a mindennapi gyakorlatban folyamatosan alkalmazom, hisz a cégirányítás ebből áll. A könnyű növények sorában, a dohány mellett (a tsz 150 dolgo­zójának egyharmadát ez foglal­koztatta!) említhetem, hogy volt 30 hektár meggyünk, 150 hek­tár cukorrépánk. Prügy vala­ha a Szerencsi Cukorgyár bázis­gazdasága volt, mára a répafel­dolgozó megszűnt, mi zrt.-ben működünk, s az éves árbevéte­lünk 2008-ban elérte a 1,5 mil­liárd forintot. A rendszerváltozáskor itt nem volt annyi földterület, hogy a tagoknak járó kötele­ző részt kiadhassuk, marad­tunk szövetkezet, majd 2001-től zrt. Prügy ma arról is neveze­tes, hogy fejlesztjük az állatte­nyésztést (sertést), ezen a nyá­ron épül meg az EU-s normák szerinti hígtrágyatárolónk. Évente 250-300 hektárt injektál­va látunk el szilárd fázisú híg­trágyával, a folyékony részével öntözünk, s évente így megta­karítunk 6 millió forint érté­kű műtrágyát. Jó kapcsolat Debrecennel, az Agrár­ral ma is eleven jó a kap­csolatom. Erre bizonyíték az is, hogy takarmánynak termesztünk ún. Debreceni kukorica hibrideket, mert ezekben közel 50 százalék­kal nagyobb a fehérjetarta­lom. A jobb karotintartalom miatt pedig nemcsak ízle- tesebb, hanem színében is szebb a szemes kukoricánk, a lengyel vevők ezért min­den más hibridnél jobban szeretik.” Rácz László (Fotó: Avar)

Next

/
Oldalképek
Tartalom