Észak-Magyarország, 2009. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-02 / 51. szám

2009. március 2., hétfő ÉSZAK SÉTA /7 A futás ingyen van Az emberek általában a középiskola után, vagyis a testnevelés órák végeztével felhagy­nak az aktív sportolással. A sportolókat leszá­mítva, csak kevesen járnak össze a barátok­kal focizni, vagy mennek el edzeni. A sporto­lás elhagyásának a legfőbb oka általában az idő hiánya. Pedig kevés olyan embert ismerek, aki ne szeretne a tévében sportot nézni. Ha a legegyszerűbb példát nézzük, akkor egy fut­ballmeccs 90 perc, de félidővel, hosszabbítással együtt több, mint másfél óra. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy ne nézzük, én is szeretek focimeccset nézni, de akkor ne az idő hiánya legyen a kifogás. Ha van idő egy 90 perces foci­meccsre, egy 2 órás Forma-l-es futamra vagy egy 3-4 őrás teniszközvetítésre, akkor legyen 20-30 perc mozgásra is! Másik kifogás lehet az, hogy drágák a fel­szerelések vagy a kondi bérlet. Van megoldás! A futás ingyen van, de ha végképp nem megy, akkor mindenki emlékszik még néhány gya­korlatra a testnevelés órákról: néhány felülés, karhajlítás, törzsdöntés... Tehát addig, amíg megteheti az ember, amíg nem fáj „minde­ne”, addig kell cselekedni a kifogások keresé­se helyett. KAllai Klaudia Szepsi Csombor Marton Gimnázium, Szikszó Fussunk az egészségünkért! (Fotó: ÉM) )Á?TÓ ÍS TAflütM SAJTÓ ES TANULÁS Téged is vár a Séta! Miskolc (ÉM) - Negyedik évét kezdte szep­temberben a lapunk által indított Séta, azaz Sajtó és Tanulás médiapedagógiai program. Az elmúlt években több mint 30 ezer középisko­lás diák sétált velünk, és most, február 2-ától csaknem 600 diákkal indult az első turnus. A program hat hete alatt az újságírással, lap­készítéssel ismerkednek meg a sétás diákok, magyartanáruk' segítségével, illetve lapunk újságíróinak segítségével. A programban részt vevő iskolák megkapják a lapunk által szer­kesztett munkafüzetet, a turnus alatt ingyen jár nekik az Észak-Magyarország, és írhatnak lapunkba is. írásaikat - mint ahogy azt már olvasóink megszokhatták - minden héten egy­szer olvashatják, a diákok írásaiból összeállí­tott Séta-oldalon, valamint a Borsod Online- on is (www.boon.hu/seta). JELENTKEZZETEK! Várjuk azon diákok jelentkezését is, akik közelebbről sze­retnének megismerkedni az újságírói szakmával, diák­újságírói hálózatunkhoz csatlakozni. Jelentkezésüket e-mailben küldjék el a rita.szanto@eszak.boon.hu cím­re. Szerkesztőségünkbe is várjuk a diákokat. Ezekről a látogatásokról videó is készül, amit a Borsod Online- on láthatnak, valamint lapunkban is írunk a sétás cso­portok szerkesztőségi látogatásairól. Hol vannak a nosztalgiapartik? ■ Ma már a hiphop és a rap hódít, de vissza- viszszatérünk a rock and roll ütős ritmusához. Gida-láz van a házban! Min­denki, aki él és mozog, a nagy bulira készül. Hódít Szikora és a Hungária. Fenyő Miki sármja ellen egyetlen lány se immunis, nem hiába, ő a csók­király. A csőnaci mindenkinek jól áll, olyannyira, hogy 1 hétig le se tudod vakarni magadról. A jampik őrülten limbóznak és ciao-t intenek Marinának. A fergeteges buli után minden­ki egy kaszinóba tér még egy utolsó kis twist kedvéért. Mikor már a Nap kukucskál ki a Hold mögül, minden jampec a Hotel Mámorba tér egy kis mámorí- tó álomért, és minden kis gida Elvisről álmodik. Csodás kor A ’80-as, ’90-es évek felejthetet­len klasszikusai valami mara­dandót alkottak, és talán nekik köszönhetően volt oly csodás az a kor. Ma már a hiphop és a rap hódít, de vissza-viszszatérünk a rock and roll ütős ritmusához, és a csőnacit is előhúzzuk anyá­ink régi dobozából. Ma már azt mondjuk erre a korra, hogy retro. Kezd visz- szatérni, de talán soha se tűnt el igazán, csak szundi­kált. Amit mégis hiányolok Miskolcon, azok a bizonyos „nosztalgiapartik”. Vajon hol buliznak a 30-as, 40-es korosztá­lyú és a rock and roll-t kedvelő emberek? Nem hiszem, hogy a város annyira kicsi lenne, hogy egy ilyen rock and roll bulinak ne tudnának helyet szorítani. Akik ezt a stílust képviselik, péntek esténként sötét szobá­jukban ülve hallgatják a régi nagy kedvenceket, holott ennek az életstílusnak pont nem ez lenne a lényege... Kótai Marta Karrina Szakképző Iskola További cikkek. Bulizó fiatalok a közelmúltból.(Fotó: Kozma István) Akik valóban gazdagok Pénz, pénz, pénz (Fotó: ÉM) ■ Bizonyára minden­ki ismeri a régi közmon­dást: a pénz nem bol­dogít. Van vagy nincs összefüg­gés a gazdagság és a boldog­ság között? Egyértelműen nem jelenthetjük ki, hogy nincs, de nem alapfeltétele. Élhet valaki szerény körülmények között is boldogan. Ahogy Étienne Rey fogalmaz: „A szegénység és a gazdagság többnyire nem pénz, hanem jel­lem kérdése”. Ezzel az állítással egyetértek, ugyanis nem attól lesz felsőbbrendű az ember, hogy több pénze, esetleg újabb autója van, hanem, hogy erköl­csösebb, becsületesebb, tisztább értékeket képvisel. Gyökeresen Az emberek hétköznapjait azonban alapjaiban változtat­ta meg a pénz megjelenése, gyö­keresen felfordította azt. A mai rohanó században szinte egész életünket azzal töltjük, hogy előteremthessük azt a vagyont, házat, autót, ami biztonságos­sá, komfortossá teszi minden­napjainkat. Sokan elégedetle­nek azonban pillanatnyi „gaz­dagságukkal”, ezért időről idő­re szebbet, jobbat, újabbat keres­nek, másra vágynak. Sokan elkövetik azonban azt a hibát, hogy családjukat, bará­taikat áldozzák fel a pénzszerzés reményében. Időnként olyan is előfordul, hogy azokat az embe­reket használják ki, tiporják el, akik a legközelebb állnak hozzájuk, akiknek a legtöbbet köszönhetnek. De megéri-e alá­rendelni az emberi kapcsolato­kat, a barátságot, a szeretetet az anyagi jólétnek? Igaz, hogy pénzzel sok mindent megvásá­rolhatunk magunknak, ám az előbb említett értékek felbecsül­hetetlenek. Tóth Nóra Szepsi Csombor Marton Gimnázium, Szikszó A tiszta víz kincset ér ■ A tiszta víz mindenki­nek természetes dolog. Bele sem gondolunk, hogy tegyünk érte. Napjainkban folyamatosan azt halljuk, hogy vigyázzunk a környezetünkre, tegyünk a glo­bális felmelegedés ellen, vagyis gondoljunk bolygónk jövőjé­re. De egy idő után úgy tűn­nek ezek a mondatok, mintha sablonszerűén ismételgetnénk őket, de nem is gondolunk bele igazán, és nem is teszünk való­jában semmit. Figyeljünk rá! De, hogy legalább egy példát említsek, amely minden egyes embert egyformán érint, nem olyat, amelyet csak tudósoktól, környezetvédőktől hallunk: ez a példa az éltető víz. A tiszta víz szinte mindenkinek termé­szetes dolog. Pedig a Földön kis arányban van csak édes­víz, amelyet ezért meg kellene becsülnünk. A tengerek vize sós, de ez nem azt jelenti, hogy ezt szabadon lehet szennyezni. Bele sem gondolunk abba, hogy a vízért tehetnénk valamit, és azért kell áldozni, amiért még lehet. Az ásványkincsek egy­szer biztosan elfogynak. Hiába ásnak egyre mélyebbre, biztos, hogy mennyiségük véges. De a víz nem fogy el, a nap, a szél energiája nem csökken. Nem szeretnék további környezet- védelmi értekezésbe belemen­ni, és tudom, hogy a tengerek szennyezését mi közvetlenül nem tudjuk megakadályozni, de legalább az ivóvízre, a növénye­ket, állatokat, embereket élte­tő vízre oda lehetne figyelni a már számtalan környezetvédel­mi műsorból, írásból, vagy bár­milyen hozzánk eljutott felhí­vásból megismert módon. KAllai Klaudia Szepsi Csombor MArton Gimnázium, Szikszó Vigyázzunk a vízre! (Fotó: ém) Ki az igazán erkölcsös? ■ Az erkölcs és a bol­dogság kapcsolatát minden korban vizs­gálta az ember. Az íratlan magatartá­si formák korról korra, nemzedékről nemzedék­re, országról országra vál­toznak. Ezért egyetértek Mannhardt András megálla­pításával, amiben azt fogal­mazza meg, hogy a morál eszköz az emberiség kezé­ben, amit rugalmasan ala­kíthat, fejleszthet. Ennek a változásnak, fej­lődésnek pedig az lehet a cél­ja, hogy a lehető legjobban beilleszkedjünk a környeze­tünkbe. Erkölcs és boldogság Felmerülhet a kérdés: ki az erkölcsös? Az erkölcsös élet minden esetben együtt jár a boldogsággal? A bol­dogsághoz persze az erköl­csön kívül más is szükséges, de talán kijelenthetjük, hogy egyik feltétele. «.)».*.£ r~L seta.boon.hu További cikkek. Ahhoz azonban nincs jogunk, hogy másokat csele­kedeteik alapján - függetle­nül attól, hogy mi helyesnek véljük-e vagy sem - jónak, illetve rossznak ítéljünk. Az erkölcs és a boldogság kapcsolatát minden korban vizsgálta és feltételezte az ember. Már gyermekkorunk nép­meséiben is találkoztunk negatív és pozitív szerep­lőkkel: a jók erkölcsi tisz­taságuk miatt elnyerik mél­tó jutalmukat, a rosszak, pedig éppen etikai hiá­nyosságaik miatt bünteté­süket. Lehet, hogy az erköl­csös élet és a boldogság nem azonos, de a kapcsolat fel­fedezhető köztük. Tóth Nóra Szepsi Csombor Marton Gimnázium Szikszó

Next

/
Oldalképek
Tartalom