Észak-Magyarország, 2009. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-12 / 60. szám

2009. március 12., csütörtök RÖVIDEN • Belvíz. Mintegy 40 ezer hektár mező- gazdasági területet fed belvíz jelenleg Magyarországon, adta hírül az illetékes minisztérium. Főként Szabolcs-Szatmár- Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bi- har megyében; továbbá a Körösök völgyé­ben, a Kisalföldén és Somogy megyében. NÉZŐPONT Menekülés - kiút nélkül? Kolodzey Tamás tamas.kolodzey@inform.hu Bátraké a szerencse, tartja a mondás. Nos, szerkesztőségünk bátor volt, teg­nap kerekasztal-beszélgetést rendezett a végleg bezárásra ítélt (?) diósgyőri gyár­ról. A kohászat és az acélgyártás egyko­ri legkiválóbb szakembereit láttuk ven­dégül és bombáztuk kérdéseinkkel. Arra kerestük a választ, hogy a nagyüzem miért jutott el mostani végelgyengüléséhez, majd megkérdeztük: elképzelhetőnek tart­ják-e a most még elképzelhetetlent? Vagyis azt, hogy újra induljon a termelés, még­se kerüljön lakat a bejáratokra. Vendége­ink őszintén beszéltek, érzelmektől men­tesen hangsúlyozták: nincs a kezükben semmiféle beváltható recept. A gazdasági­pénzügyi válság által sújtott világunkban - szavaik szerint - most senki nem hordja a zsebében a bölcsek kövét. K4ár oda a bizalom, elveszett a piac, nincs szakembergárda... Mert balul sike­rültek a privatizációk, nem jöttek a szak­mai befektetők, bűnös mulasztások soro­zata történt. A politika is többször „belete- nyerelt" a gyár életébe, miközben szerte­foszlottak az illúziók: a magánosítás nem oldott meg semmit. A 24. óra utolsó per­ceiben tartunk, s szakértőink kijelentették, hogy a DAM esetében a fegyvertelenségből kelí(ene) erényt kovácsolni. Nehéz lesz, oár néha csodákat is produkál az élet. Drótos Dr. Tolnay Szalai László Lajos József Lehet-e még jövője a diósgyőri nagyüzemnek? Színt kell vallaniuk az ukrán tulajdonosoknak! Fehéren- feketén közölniük kell, hogy mi a szándékuk a nagy­üzemmel - mondta Drótos László. Ha egy befektető- csoport felvállalná a nemesacélprogramot és ezt hajlan­dó lenne hosszabb távon finanszírozni, akkor el tudom képzelni. Ellenkező esetben nem nagyon... - közölte dr. Tolnay Lajos. Ha az ukránok nem akarják, vagy nem tudják működtetni a DAM-ot, véglegesen mondják ki! Csak ezután jöhet szóba bármilyen megoldás - szö­gezte le Szalai József. Gazdátlanná, kezelhetetlenné váltak a folyamatok, zsákutcába jutottunk. Most kell megkeresni és megkérdezni azokat a szakembereket, akik esetleg még képesek levenni a gyárkapuról a feke­te zászlót - sorolta Tóth Lajos. Az egymást követő leál­lások miatt már senki nem veszi komolyan a gyárat. Ha most tényleg elküldik az utolsó csapatot, akkor vége, nincs jövő - hangsúlyozta dr. Dutkó Lajos. Az elmúlt időszakban hozzá nem értő emberek vezették a nagy­üzemet. Közben azt vártuk, hogy majd a piac mindent megold és lerendez - hát le is rendezett - szomorko- dottJoósz Gábor. Tóth Dr. Dutkó Joósz Lajos Lajos Gábor miaÁMVOKS V .... * « . 'M 5-. . ........ V . . . . V V v . . . ........ . . .• Ön eladná-e a lakását áron alul, ha a vevő kész­pénzért fizetne? Szavazók száma: 81 2009. 3. 11. 19.50 óra Igen 25,88% I Nem 74,12% Következő kérdésünk: Ön szerint találgató megol­dás a DAM újraindítására? BBS www.boon.hu Szavazzonl Aktuális kérdéseinkre Ön is leadhatja szavazatát. ÉSZAK AKTUÁLIS /3 A nemesacélgyártás a kiút? ■ Merre tovább kohá­szat? Erre kerestük a választ kerekasztal- beszélgetésünkön. Szaniszló Bálint balint.szaniszlo@inform.hu Miskolc (ÉM) - Ha nem is mondták ki nyíltan a végleges szót, de a napokban lakat került arra a miskolci nagyüzemre, amely évtizedeken át meghatá­rozója volt Miskolc fejlődésének, de a legutóbbi időkig is többezer ember megélhetését biztosítot­ta. Tegnap délután kerekasztal- beszélgetésre hívtuk azokat a szakembereket - Dutkó Lajost, Drótos Lászlót, Joósz Gábort, Szalai Józsefet, Tolnay Lajost és Tóth Lajost, - akik vezető beosz­tásokban részesei voltak a kohá­szat életének. Az elhangzottakra nagyobb összeállításban vissza­térünk, ezúttal rövid összegzést adunk a beszélgetésről. ».................... . Nagy gond, hogy a gyár nincs ben­ne a város stra­tégiai program­jaiban. Drótos László ...........................................ff A kerekasztal-beszélgetésen, szerkesztőségünkben (Fotó: Adám János) veresenyképesség nyomán szük­séges átalakítását nem vállalta magára, csak kétes hírű és ered­ménytelen privatizációk és ellen­őrizetlenül adott pénzek tartot­ták életben a diósgyőri gyárat is. A magánosítási akciókban saj­nos nem a valós szakmai befek­tetőké volt a főszerep, sokszor politikai érdekek döntöttek. Mint Drótos László, az egykori LKM vezérigazgatója hangsú­lyozta, az is nagy gond, hogy a gyár nincs benne a város stra­tégiai programjaiban, „olyan, mintha nem is lenne...” arra, hogy évente 300-400 ezer tonna magas feldolgozottsági fokú, azaz - ahogy Tolnay Lajos is megerősítette - nemesacélter­méket állítson elő az autó- és gépipar számára. Szalai József, az acéliparban működő Csavar és Húzottáru Zrt. elnöke sze­rint ennek a mennyiségnek az értékesítése lehetséges is len­ne hosszabb távon. Mindehhez azonban olyan tulajdonos kel­lene a DAM számára, amely nemesacélgyártásban járatos (a jelenlegi nem az - a szerk.) és hajlandó vállalni a bizalmi­nak minősülő termékek piacra való bevezetésének költségeit és azt a tényt, hogy az elkövetkező két-három esztendőben veszte­séget termelne a gyár. A TERMELÉS DAM 2004. Kft. év acéltermék eredmény (tonna) (milliárd forint) 2006130 000-2 2007180 ezer 0 2008 143 ezer-2 Mint elhangzott, a vasko­hászat világméretekben is komoly átalakuláson ment át, ám ebből a hazai iparág kima­radt. A kormányzati iparpoliti­ka a kilencvenes években már nem kezelte stratégiai ágazat­ként az acélipart, ám a romló Korszerű eszközpark A szakemberek mindegyi­ke egyetértett abban, hogy az elmúlt kéz évtizedben végrehaj­tott különböző szintű fejleszté­sek és beruházások azért nem nyomtalanok, hiszen a gyár mai formájában alkalmas (lenne) A RÉSZTVEVŐK A kerekasztal-beszélgetés részt­vevői és legmagasabb „kohász” beosztásuk:- Dr. Dutkó Lajos, a Dimag Rt. keres­kedelmi vezériqazqató-helvettese- Joósz Gábor, a BorsodFerr Rt. vezériqazqatóia- Dr. Tolnay Lajos, a Dimag Rt. elnök- vezériqazqatóia- Szalai József, a Csavar- és Húzottáru Rt. iqazqatósáqának elnöke- Tóth Lajos, a Borsodi Vaskohászati Trösz elnök-vezériaazqatóia- Drótos László, a Lenin Kohászati Művek vezérigazgatója Legyen jövőkép! A kerekasztal résztvevői szerint tehát - szakmai szem­mel - egyértelműen volna értelme újjáéleszteni a diós­győri acélgyártást, és ehhez lehetséges megtalálni a szak­mai befektetőt. Mivel magán- tulajdonú társaságról van szó, a legfontosabb lépés az lenne, hogy teljes bizonyosságot kel­lene szerezni az ukrán tulaj­donos szándékairól, és szük­ség esetén - a szakma bevoná­sával - megtalálni a jövőbe­ni működtetőt. Drótos László jelezte azt is, hogy nem sza­bad megfeledkezni a gyár­területen ma is működő két acélipari gyárról, az öntödé­ről és a kovácsüzemről, illet­ve arról a mintegy hetven 2 és 300 közötti dolgozói létszá­mot foglalkoztató kisebb vál­lalkozásról, amelyeknek sze­repe lehet a jövő alakításá­ban is. Szakértőink jelezték, hogy maguk is szívesen részt vállalnak a diósgyőri kohá­szat megmentését célzó kezde­ményezésekben és megosztják tapasztalataikat, elképzelése­iket a döntéshozókkal. Az ózdiak békéje volt a tét... Felbolydult a nyuga­lom, de a városvezetés nyitott a további érdek- ütköztetésekre. Ózd (ÉM - BGy) - Hisztérikus világunkban szenzációszámba menő hírnek számít az, hogy egy polgármester kezdeményezésére leüljenek a tárgyalóasztalhoz a cigányság és a Magyar Gárda képviselői. Márpedig ez történt Ózdon szerdán. Berki Lajos, az ózdi cigány kisebbségi önkor­mányzat vezetője szerint nem kell egymást a keresztre feszí­teni, se provokálni, mert akkor bármilyen attrocitás előfoi'dul- hat. A Magyar Gárda felvonulá­sa, toborzása irritálja a cigány lakosságot, amit bizonyít a feb­ruár 8-i ominózus eset, amikor kétszáznál több roma demonst­rált ellene. Az ilyen megmoz­dulásoknak beláthatatlanok a következményei. A mi családunk Berki Dénes vállalkozó azt fejtegette, hogy a gyerekeknek enniük kell, szüleiknek adjanak munkát, mert különben a mély­szegények bármire képesek.- Nincs megélhetési bűnözés, nem kell elmenni lopni, mert az bűncselekmény - jelentette ki Benedek Mihály polgármes­ter. Járuljon mindenki hozzá a város nyugalmához, mert ez a mi családunk. Váradi József az elsőfokú bírósági ítélet miatt a Magyar Gárda létét kérdőjelez­te meg. Válaszában Kisgergely András, a Jobbik ózdi elnöke, a Magyar Gárda helyi parancsno­ka visszautasította az ellenük való hisztériakeltést. A cél csak az lehet, hogy a cigányság és a magyarság ne a felszíni vagy a felszín alatti feszültségek között éljen. Dr. Varga László rendőr- kapitány felszólította a szerveze­tek vezetőit, hogy a gyülekezési törvényt tartsák tiszteletben, ha három nappal előtte nem jelen­tik be, fellépnek ellene. ÚJ TALÁLKOZÓK? ^ ' Jó ötletnek tartja-e azt, hogy tár­gyaló partnernek ismerte el a Magyar Gárdát, s ezzel mintegy legalizálta? - tettük fel a szerkesz­tőség kérdését a polgármester­nek. - Nem én legalizáltam őket - érvelt Benedek Mihály. A Jobbik ózdi szervezete a törvények által biztosított keretek között műkö­dik. AZ ellentétek, sőt az ellensé­geskedés kiküszöbölése csak közö­sen lehetséges. Nyitott vagyok a további találkozókra is. Egy asztalnál, a cigányság és a Magyar Gárda képviselői tár­gyaltak tegnap Őzdon a város polgármesterének meghívására. Felvéte­lünkön az egyik fél kép­viselői. (Fotó: Osztie Tibor) „Szívesen vállalnék..." ■ A kisgazdák indítanák a monoki polgármestert az európai parlamenti választáson. Monok (ÉM - SZG) - A friss hír szerint a megkeresés, a kapcsolatfel­vétel a Függet­len Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt és Szepessy Zsolt (képünkön) között megtörtént. Kisgazdaszínekben indul? Indul egyáltalán? Ha igen. akkor hol, hová? Az Unióba? A Par­lamentbe? Monok polgármes­tere így kezdte válaszát: „Való igaz, hogy megkerestek. Több párttól is. Ismertektől és kevés­bé ismertektől....” Mit ajánlot­tak? - kérdeztük. Szepessy Zsolt elmondta: „Különböző ajánlato­kat tettek. Senkinek nem mond­tam igent. Miniszterként is De tény: szívesen vállalnék alkotó munkát például a parla­mentben, vagy akár miniszter­ként. Nem a cím érdekel, nem egyéni ambíció vezérel, hanem az, hogy segítsem a hazá­mat, amelynek sorsát veszély­ben érzem. Meggyőződésem, hogy tudnék segíteni.” Mégis: milyen párt kebelén belül tud­ja elképzelni a politikai jövő­jét? - firtattuk. Szepessy Zsolt így fogalmazott: „Nincs olyan parlamenti párt, amelyiknek a programjával maradéktala­nul egyetértenék. Számomra a legfontosabb erény a becsü­let és mások segítése. Nem szeretem a radikalizmust, a józan ész politikájának a híve vagyok. Úgy gondolom, talán egy olyan új párt színeiben indulnék, amelyik nem járat­ta le magát.”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom