Észak-Magyarország, 2009. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-29 / 24. szám

2009. január 29., csütörtök ÉSZAK AKTUÁLIS /3 RÖVIDEN • Elsőfokú a riasztás, Mérsékelte a jég­zajlás miatt elrendelt harmadfokú készült­séget a Tiszán az Észak-magyarorszá­gi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgató­ság; szerdán már csak elsőfokú volt a riasz­tás. Másfél hete rendelték el a készültséget a jég okozta kár, illetve a helyreállítások összege mintegy 45 millió forintra tehető. NÉZŐPONT Technológia Pap Gyula gyula.pap@eszak.boon.hu MEGKÉRDEZTÜK Pongó István Szilágyi Márk Boros János Ön elégedett a kátyújavítással? Pongó István csak elvétve látott még kátyújavítás­sal foglalatoskodó munkásokat, pedig például náluk Sajóbábonyban számtalan úthiba akadályozza a köz­lekedést. Főleg a Szentpéteri kapunál találkozott sok kátyúval Szilágyi Márk, de - mint mondja - az elkerülő úton is akad hiba rendesen. A busz is nagyokat zakkan mikor áthalad felette. Gyalogosként különösen ügyel­ni kell, mert a sofőrök nem figyelnek rá, hogy fel ne csapják őket - panaszolja Boros János. Szerinte javítás­nak nyoma sincs. Kocsis Gézáné Perecesről jár be, az összekötő úton megszámlálhatatlan kátyúval találkozik. Ugyanez a helyzet Diósgyőr felé az Andrássy úton csak úgy sorjáznak a gödrök. „Nem sok, rengeteg a kátyú megyeszerte" - mondja felháborodottan Lovász Gábor. Éppen Szerencsről jöttek Miskolcra, de csak a sebesség- korlátozó és az útegyenetlenségre figyelmeztető táb­lát látták kinn. „Ha jön egy autó, menekülök a járdán" - meséli Lukács Béla. „Ha kátyú van a pocsolya alatt garantáltan beterít a sáros lé" - teszi hozzá. Kocsis Gézáné Lovász Gábor Lukács Béla .................................................. Ön tart attól, hogy rosszabbodnak életkörülményei a hitelválság következményeképp? Szavazók száma: 51 2009. 1 28. 19.26 óra Igen 91,76% Következő kérdésünk: Ön szerint várható lényeges javu­lás az utak állapotában a kátyúzástól? Nem gondoltam eddig, hogy az újság­írás és kátyújavítás rokon szakmák, talán nem is azok valójában, de néhány mar­káns hasonlóság azért van közöttük. Első lehet az, hogy mindkettő sokakat érint a mindennapok során, számos hozzászó­lás érkezik a témához - a kátyú esetében ezidőtájt szinte folyamatosan. Az újság tekintetében, hogy ki szólaljon meg a lap hasábjain, esetenként, hogy mit mond­jon, sőt a személyes higiénére vonatko­zó jótanácssal is látták már el a lapunk­ban szereplő nobilitásokat. Az útgödör ügyében csakúgy, nem egy perfekt reak­ció érkezik az egyszerű kérdéstől („Miért nem javították már ki?), a pontos techno­lógiai leírást adó „Hogyan foltozzuk be a kátyút pillanatragasztóval?" - típusú szak­mai leírásig. Valójában mindenki szere­ti ezeket az építő javaslatokat, értelmesebb esetben tanulni lehet belőle, ha erre nincs lehetőség, legalább felvidítja a probléma megoldásán fáradozókat. Az újságnál a megoldások hatásosságát a „naponta" az újságosbódénál szavazók mutatják, ha hibáztak az iparosok, hama­rosan szűk baráti körré olvadhat az olva­sók tábora. A kátyúsoknál már bonyolul­tabb az eredményesség visszacsatolása, mert úgy biztos nem fog senki betelefonál­ni, hogy: „hurrá, sima az úttest". í í> //www.boon.hu Szavazzon! Aktuális kérdéseinkre Ön is leadhatja szavazatát. A nem tűnő kátyúk nyomában ■ Az útellenőrrel mi is számbavettük a miskol­ci úthibákat. Volt mit szemrevételezni. Miskolc (ÉM - PGY) - Beül­tünk a Városgazda Kht. kisbu­szába és a két útellenőr egyi­kével, Farkas Róberttel (bejár­tuk a napi ellenőrzési penzum egy részét. Az ellenőrzés szisz­témáját önkormányzati rendelet W....................... A melegtechnoló­giás javítás tartós megoldást jelent majd. Veres István írja elő, napi rendszerességgel a főutakat, az alacsonyabbrendű útvonalakat ettől ritkábban jár­ják be. Az útnaplóba kerülnek a tapasztalt úthibák mérettel, fellelhetőséggel. Hidegben nem megy Bejárásunkon az Andrássy út mintegy 3 kilométeres sza­kaszán 127 darab kisebb-na- gyobb kátyút számoltunk meg. Az átmérőjük 10-től 80 centimé­terig terjed. Az adatokat számí­tógépre viszik, ez alapján ren­delik meg a munkát a kivitele­zőtől. Az idén már próbálkoz­tak a Búza téri MÓL kútnál és a Macropolis melletti balesetve­szélyes gödrökkel, de a felhasz­nált hideg tömítőanyagot esté­re kihordták az autók. A hidegtechnológiára nem is vállal garanciát a kivitelező. A száraz körülmények között alkalmazott meleg technológia már garanciás, kevesebb is a probléma vele. A folyamat egy­szerűsítése érdekében az idei évtől az útellenőr közvetlenül jelzi az önkormányzat műsza­ki osztályának, ha tábla kihe­lyezését látja indokoltnak az úthiba miatt. Legközelebb a kiemelten rossz állapotú útsza­kaszokon várható új tábla kihe­lyezése. Mankovits Tamásné az út, híd és belvíz osztály vezetője elmondja folyamatosan rögzítik a „kátyúvonalon”, levélben vagy személyesen érkező bejelentése­ket, ez heti 30-40-et tesz ki, de sok az átfedés is az egyes útsza­kaszok között. Az eddigi össze­sítés szerint a hozzájuk tarto­zó mintegy 460 kilométernyi útszakaszon 760 négyzetméter­nyi aszfaltot kell pótolni, magya­rán ennyi a jelenlegi lyuk. Hétfőn elkezdik a javítást Farkas Róbert útellenőr egy kátyú hosszúságát méri (Fotó: O.T.) Veres István, a Városgaz­da Kht. igazgatója elmondta a AGÓRÁNKON ÍRTÁK j'j J j Véleményem szerint nem elsősor­ban az aszfaltozó cég hibája, ha egy útburkolat tönkremegy. Általános iskolában azt tanultam (már amire emlékszem belőle), hogy az út kavics- homok- beton alap­jára egy ke­ményaszfaltréteget húznak, aminek a vastagsága kb. 5-10 cm, majd ezt egy 2-3 cm olcsóbb kopó aszfaltré­teg követi, amit folyamatosan figyelni jelenleg is élő vállalkozási szer­ződés keretében javítják az úthi­kell, és ha szükséges, akkor a kopó­réteget cserélni kell ...Tehát a nagy problémát az ismételten fellépő rag­tapasz módszerben látom, amikor is csak akkor történnek a felújítások, betömések, ha már nagyon nagy a probléma és ekkor a lehető legdrá­gább a beruházás... Végső soron azt lehet látni, hogy nem az akarással van itt a probléma, hanem inkább úgy vélem, hogy a koncepciótlanságon. Mert miért ne szeretné minden hoz­záértő vagy döntéshozó, hogy kor­szerű és jó útjaink legyenek. bákat. A tavalyihoz hasonlóan hetente közlik a lezárt szaka­szok helyszíneit a honlapjukon és a médiákban. A melegtech­nológiás javításra - ha az idő­járás engedi - hétfőtől keríte­nek sort. Tavaly keretösszeggel mint­egy 80 millió forintot fordítot­tak erre a célra, ebből mintegy 3500 úthibát sikerült kijavíta­ni. Az idei költségvetés számai még nem állnak rendelkezésre, de legalább ekkora összegre len­ne szükség. £$ZAK emtippek boon.hu •Úthibák forgalommeghatározása (PDF 37kB) Vizsgált a számvevőszék A Csikós építész iroda honlapján látható látványterv 2011: újabb szálloda? ■ Legkorábban 2011- ben nyílhat meg a mis­kolci Szent István térre tervezett wellness-szálló. Miskolc (ÉM - NSZR) - Ezt mondta lapunknak Ivády István, az építtető Ikeron Rt. igazgatója. Uniós pályázaton nyertek pénzt a beruházáshoz, két projekt cégük­kel: egyikkel a szállóra (600 milli­ót), másikkal a fürdőre (500 mil­liót). Az előbbinél 30 napon belül - a szükséges iratok beszerzése után - megtörténhet a szerző­déskötés. Információink szerint március 10-én a beruházó meg­kezdi a beruházáshoz szükséges bontást. Ivády István ezt cáfolta, mint mondta: semmilyen konk­rét időpontjuk nincs az építke­zéssel kapcsolatban. Megéri a válság idején? Megkérdeztük, mint más most épülő szállodák esetén az elmúlt napokban: a válság idején meg­éri Miskolcon szállodát építeni? „Ilyen kategóriájú szállodára - a fürdővel párosítva - mindig lesz igény. Egyébként is, a követke­ző 1-2 évben tapasztalhatók majd a válságjelei a turizmusban, de mi - legkorábban - 2011-ben nyi­tunk meg” - válaszolta. ■ Miskolcot, pontosab­ban a gazdálkodás rend­szerét vizsgálta a szám­vevőszék. Miskolc (ÉM - SZG) - „Való­ban kockáztatunk, hogy ver­senyhelyzetbe hozzuk Miskolcot a többi nagyvárossal... Miskolc egy nagyon erős hendikepből indult. Alacso­nyan finanszí­rozott, lepusztult város volt...” Egyebek között így reagált Káli Sándor, Miskolc polgármestere az ÁSZ vizsgá­latának azon megállapítására, hogy „az önkormányzat pénz­ügyi helyzete - a 2005-2007. évek között - eladósodási szempont­ból összességében kedvezőtle­nül alakult.” És igen: komoly kockázatai vannak a kötvény- kibocsátásnak - mutatott rá dr. Sepsey Tamás, az Állami Szám­vevőszék főigazgató-helyettese, aki a miskolci polgármesterrel Sepsey Tamás éá dr. Mihalecz Péter jegyzővel sajtótájékoztatót tartott szer­dán a városházán. Mégpedig arról, hogy milyen eredménnyel zárult a miskolci önkormány­zat gazdálkodási rendszerének ÁSZ-vizsgálata. Súlyos nincs Az ÁSZ-vizsgálat nem valami „rendkívüli” esemény, az része az Országgyűlés legfőbb gazda­sági ellenőrző szervezete mun­kaprogramjának. Rendszeres időközönként sorra kerülnek a települések és a megyék. A JELENTÉSRŐL A jelentésben, amely az asz.hu internetes oldalon (lesz) olvasha­tó, semmilyen súlyos hiányossá­got nem rónak fel. Vannak kija­vítani való részek a rendszerben, ezeket, egyben a szükséges intéz­kedéseket a márciusi közgyűlési ülésen terjesztik a testület elé. Ami az eladósodottságot illeti: dr. Sepsey Tamás és Káli Sándor egyaránt hangsúlyozta, hogy ez sajnos nem egyedi, ellenkezőleg, általános jelenség. Kampány családbarát munkahelyekért ■ Négy vagy hat órá­ban dolgozni, vagy ha nyolcban is, de rugalmas munkaidőben... Miskolc (ÉM - HM) - ...sok kisgyermekes nőnek ez az álma. A miskolci Holdam Egyesület azt tűzte ki célul, hogy az említett vágy ne csak álom maradjon. A munkát már korábban elkezd­ték, melynek fontos állomása a mai nap: konferenciát tartanak a Civil Házban. Ez alkalommal mutatják be a „Munka helyben” Miskolc projektjüket meghívott vendégeiknek.- Egyesületünk a nők, az anyák érdekeit képviseli. Saját bőrünkön érezzük, mekko­ra gondot jelent összeegyeztet­ni a gyereknevelést és a mun­kavégzést - mondta Kishonthy- Kardos Rita elnök. Kérdeztük, tudják-e, mekkora lehet az igény W ............................................... Saját bőrünkön érezzük, mekko­ra gondot jelent összeegyeztetni a gyereknevelést és a munkavégzést Kardos Rita__________ ............................................... e kezdeményezésre a városban. Rita magyarázza, már készítet­tek egy felmérést korábban (a 240 megkérdezett 89 százaléka nő volt), többek között az ideá­lis munkakörülményekre kér­deztek rá. Kiderült, a probléma valós: a megkérdezettek 80 szá­zaléka nem a kötött napi 8 órás munkaidőt választaná. Nem zárkóznak el Az egyesületi elnök szerint vannak azért jó példák a család­barát munkahelyekre megyénk­ben is, ám nem ez a jellemző. Szeretnék elérni, hogy a mun­kaadók ne zárkózzanak el a kis­mamák alkalmazásától. És azt is, hogy mindkét fél igyekezzen a helyzetből a legjobbat kihoz­ni: a kisgyerekes anya is lehet jó munkaerő, kiderülhet, hogy négy órában akár ötször annyit is dolgozik... Úgy tűnik, nem zár­kózik el a civil kezdeményezéstől a „másik oldal” sem. Rita szerint abszolút partner az iparkamara, s elfogadta meghívásukat a pol­gármesteri hivatal, a regionális átképző központ képviselője is. S hogy hogyan tovább? A gödöllői REGINA Alapítvány gyakorlatát követve, a Nemzeti Civil Alap­program jóvoltából létrehoztak egy portált, ahol ingyenesen köz­vetítenek májd állásokat, képzési lehetőségeket. Tervben van egy családbarát-kampány indítása is, mely akció végén megválasz­tanák az év családbarát mun­kahelyét a dolgozók szavazatai alapján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom