Észak-Magyarország, 2009. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-29 / 24. szám

2009. január 29., csütörtök WAar«ft0**c2« AKTUÁLIS /4 Tankönyvvásár péntekig Az ITC-székházban dr. Ódor Ferenc, a megyei közgyű­lés elnöke nyitotta meg a 17. tankönyv és -eszközkiállí­tást és vásárt, amely péntekig várja az érdeklődőket. A Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet által ren­dezett börze naponta 9 és 18 óra között látogatható. - Itt van a rendelés időszaka, most lehet előjegyezni az újdonságokat, a digitális tananyag leadásához nélkülöz­hetetlen eszközöket, a kompetencia alapú oktatáshoz szükséges tankönyveket - közölte Regéczi Zoltánná, a kiállítás főszervezője. A tárlaton 21 kiadó és forgalmazó várja a megrendelő­ket, az oktatási intézményeket. A programot szakmai előadások, valamint művésztanárok és diákok alkotá­saiból nyílt bemutató színesíti. Küldjön eqy régi fotót! az itt látható képet Éaragó Nándor küldte be. A kép közléséért járó ajándékot szerkesztő­ségünkben veheti át olvasónk. Várjuk olvasóink régi fotóit! Miskolc (ÉM) - Várjuk olvasóink régi fotó­it. Olyan, a családi albumban meglevő képeket kérünk önöktől, amelyek mindannyiunk szá­mára érdekesek lehetnek, mégpedig azért, mert megyénk valamely településén készültek - a múltban. Nagyon sok igazán régi fotót kaptunk már eddig is, de arra kérjük és biztatjuk önöket, a félmúltunkról, a rendszerváltoztatás környé­kéről is küldjék el felvételeiket, gondolva arra, hogy idén kezdtük az emlékezést a rendszervál­toztatás korának huszadik évfordulójára. Olvasóink szeretik ezt a kezdeményezésün­ket, mert rengeteg régi felvételt kapunk min­dennap. Egyet-egyet közlünk ezekből min­den lapszámunkban, s a közlésért ajándékot is adunk kedves olvasóinknak. Az összes felvételt láthatják olvasóink a www.boon.hu internetes portálunkon - a jobb oldali képes sávban. HOVA várjuk a képeket? Postacím: 3501 Miskolc Pf. 178__________________ E-mail: eszerkigiinform.hu ______________________ Szerkesztőség címe: 3530 Miskolc, Zsolcai kapu 3. Ájulással „válaszolt" a tanú Az elmúlt hónapokban többször láthattunk bombariadó miatt kordont a megyei bíróság épületénél (Fotó: ém) ■ Két rendkívüli ese­mény történt az olasz- liszkai per legutóbbi tár­gyalásakor a bíróságon. Miskolc (ÉM - PT) - Tanúk meghallgatásával folytatódott az olaszliszkai „lincseléses” ügyként elhíresült per legutób­bi tárgyalása a B.-A.-Z. Megyei Bíróságon. A dr. Czibrik Atti­la vezette bírói tanács a tanúk vallomásban található ellent­mondásokat szembesítésekkel igyekezett tisztázni. Két külö­nös esemény is történt azon­ban a tárgyalás napján. Egy­részt „kényszerpihenőt” kellett elrendelnie a bíróságnak, mert bombafenyegetés érkezett. Vala­ki telefonon közölte, hogy felrob­bantja a bíróságot, ezért az épü­letet közel két órára kiürítették a rendőrök és tűzszerészek vizs­gálták át valamennyi helyiséget. A bombariadó ebéd előtt történt nem sokkal, egy óra után azon­ban folytatódhatott a per. Azt nem tudni, hogy a fenyegető a városi vagy a megyei bíróságon folytatott per menetében akart zavart okozni. Időhúzó bombafenyegetés A tárgyalóteremben is történt egy szokatlan dolog, ugyanis az egyik tanú ájulással „válaszolt” a bíró egyik fontos kérdésére. Azt tudakolták a férfitől, hogy megfenyegette-e bárki a vallo­mástételével kapcsolatban, ám a kérdés elhangzása után a tanú összeesett és elájult, ezért mentőt hívtak hozzá. így egyelőre a talá­ros testület nem kapott választ. Más, a pert érdemben befolyáso­ló információ nem hangzott el ezen a tárgyalási napon. A bombariadó, kapcsán meg­kérdeztük a bíróság szóvivőjét, hogy a bombariadók jelentősen befolyásolják-e egy-egy per elhú­zódását. Dr. Szabó József elmond­ta, amennyiben rövid időtartam­ra kitűzött tárgyalások zajlanak, ÉSZAK emf/ppe/r.boon.hu m:m: 563 kB> egymást követik a tárgyalások a termekben, akkor a bíró kény­telen elnapolni egy-egy pert. Új, szabad tárgyalási napot rövid időintervallumon belül nem könnyű találni. Általában egy­két hónapot is várni kell, hogy a bombariadó miatt elmaradt tár­gyalást megtartsák. HALLOTTA? J J J i J J J i J J J'J J J J J J > J i J J t IJJ JJJJ J 3 J A per folyamán tavaly november­ben elhagyhatta a börtönt az elő­zetes fogva tartásban lévő egyik fiatalkorú vádlott, mert fiatalko­rú személy a törvény szerint maxi­mum két évig tartható előzetesbe. A fiú most házi őrizetben van. Az előzmények Szögi Lajos tiszavasvári tanárt a gyermekei sze­me láttára verték agyon Olaszliszkán 2006. október 15-én annak a kislánynak a hozzátartozói, ismerősei, akit a férfi gépkocsijával elso­dort az út mellett. A gyerek elesett, de csak könnyebben sérült meg. Különös kegyet­lenséggel elkövetett ember­ölés miatt emeltek vádat (elkövetőként vagy felbujtó­ként) nyolc személy ellen. Sétások. A Sajtó és Tanulás (SÉTA) média- pedagógiai programunk keretében tegnap a mis­kolci Karrina Szakkép­ző Iskola diákjai és taná­ra vehetett át könyvjutal­mat szerkesztőségünkben. Képünkön balról-jobb- ra: Szkibó Zsófia, Orosz Judit, Hegedűs Herta, Kótai Márta, Tóth Geor­gina, és tanáruk, Csehik Judit. (Fotó: Osztie Tibor) Jégzajlás a Tiszán Miskolc (ÉM) - Tiszalöknél két jégtörő segíti a zavartalan levonulást és Tiszadobon újabb hajók állnak készenlétben, hogy biztosítsák a jeges árhullámok­kal kialakuló torlaszok megszün­tetését - kaptuk a hírt a Környe­zetvédelmi és Vízügyi Minisz­térium sajtóirodájától. A tiszai flotta Tokajban is segíti a mun­kát: a jégtörést h^jópárokkal vég­zik, mert előfordulhat, hogy az egyik beszorul a táblák közé és a másiknak kell kiszabadítania. RIPORT: Négyen élnek hat-hét négyzetméteren egy rozzant kalyibában Kunyhó az Avas tetején - hajléktalan fiatalok menedéke Az Avasi valóság - ebben a rozzant kunyhóban élnek négyen ■ Az Avasi Kilátó közelé­ben egy összetákolt kuny­hót rejt a bozót. Négyen laknak benne... Miskolc (BOON - NZS) - Csak a feketén kígyózó füstcsík és a disz- nóólnyi otthont körülvevő szemét­tenger jelzi, hogy emberek laknak itt. Négyen, alig hat-hét négyzetmé­teren. Fél éve már. A kunyhó körül bizarr látványt nyújtanak a kukából kihalászott, szanaszét hagyott tárgyak. Van itt minden; lyukas fazék, rothadt ételmaradék, egy fél szobakerék­pár, széttaposott gyermekjátékok, aranyszínű képkeret. Köröskörül pedig bozót, vékonyka fák, és a fűbe taposott nyom, amin az itt élők köz­lekednek. Soká szólongatjuk őket, mire a „házigazda”, a harminc éves Kuru Tibor leemeli az ajtót és kiles ránk. A többiek még alszanak, de érkezésünkkor sebesen „rendrakás­ba” fognak: felszedik a földre terí­tett szivacsdarabot, odébb seprik az ételmaradékot, cigarettacsutkákat. Tibor élettársa, az alig huszonhárom éves Renáta csak az orrát dugja ki a szutykos paplan alól. Eleinte tar­tózkodó ő és testvéret a három évvel fiatalabb Anikó is. De aztán szép las­san beszélni kezdenek, míg Anikó élettársa, az éppen nagykorú Kiss Gyula kávét melegít a sparhelten. A csöpp helyiséget egykettőre átjárja a meleg - és a bűz is, hisz jobb híján fekhelyüket égetik el a lakók. A rokonok még örültek is A négy fiatal Csenyétéről érke­zett ide, ahol családi házban éltek a rokonokkal. A kesze-kusza törté­netből végül kiderül, hogy mind­két lánynak több gyereke is van. Ki nevelőszülőnél, ki gyermekotthon­ban. Férjnél is voltak már, de ütöt­te őket az uruk, meg kábítószere­zett is, nem jó emlékezni rá. Bár hazalátogatnak néha, nem érzik jól magukat a faluban. „Ott lehetett halni éhen. Elszedték a sok kama­tos pénzt. A rokonok még örültek is, hogy eljövünk. Tibi apja össze­állt egy boszorkánnyal” - sorolja a két lány, egymás szavába vág­va. Itt viszont semmilyen jövedel­mük nincs. Pénzt csak akkor lát­nak, ha némi vasat guberálnak. „A kukában találunk kenyeret, rossz ruhát, cipőt tüzelni, meg minden­féle ennivalót. Vizet a focipályáról hozunk, a kútról” - mondják. Für­dés ritkán van, legalábbis ezt mutat­ja kosztól feketéllő bőrük, foltos, csu­pa piszok ruháik. „Felmelegítjük a vizet a sparhelten, oszt bele a lavór­ba. A fiúk kimennek, mi vagyunk az elsők. Van itt minden. Szappan, sampon...” - sorolja Anikó. „Nem fázunk meg: melegebb ez, mint akármilyen ház. Néha ajtó nélkül aluggyunk, mert majd’ meg­fúlunk a hőségtől” - bizonygat­ja Renáta. Az egyik pár a földön alszik, a másik egy rozzant dikón. Ám épp most kerítettek egy hasz­nálható heverőt, a férfiak pedig már neki is láttak egy újabb kunyhó épí­tésének. „Meg lehetne ezt csinálni szépen - mereng Renáta - csak sok vályog kéne, sár, meg lóganaj.” Civakodni - azt mondják - nem szoktak. „Megértjük egymást, mint nevelőkutya a kisbornyúkkal” - pél­dálózik Tibi. Két szenvedélyük van: a kávé és a cigaretta. Ami csikket találnak, felszedik, azt sodorják aztán cigaretta-papírba. Anikó für­gén nyálazza a szálakat és szétosztja a többiek között. „Minden megoldha­tó. Ha ügyes az ember, nem hal éhen” - magyarázza egyikük. „Azért van, amikor nem együnk” - vallja meg Renáta. „Az ember nem veheti ki a kukából, ami romlott. Akkor lefeküd­jünk, oszt aludjunk.” Hajléktalanszállóra nem Bár tüdőgyulladásuk többször volt már, a komolyabb bajok mind­eddig elkerülték őket. Igaz, fáj néha a hasuk, ha nem jó az étel, amit talál­tak. „De hát csak láti a szemünk, meg szagolja az orrunk, ha rossz!”- bólo­gatnak. Hajléktalanszállóra egyikük se menne. Legfőképpen azért nem, mert ott a nőket elkülönítik a fér­fiaktól. Tibi nem tagadja, hogy rab­lásért és garázdaságért már a bör­tönt is megjárta, de soha nem akar visszatérni többé. „Inkább élek egy gödörbe’” - mondja. A gyerekeiket minden hó első szerdáján látogathat­ják a „nevelőben”, de azt nem enge­dik, hogy el is hozzák őket. „Gye­rek nélkül minek az élet?!” - kese­reg a két fiatal lány. „Nem becsül meg minket az Isten” - szólal meg most az eddig szótlan Gyula. „Előbb te becsüld meg őt!” - inti komolyan Tibi. „Nem volna itten semmi baj, ha a Jurcsánt kiszavaznák” - kezd nagy meglepetésünkre politizálni az egyik lány. „A rádióba’ hallgas­sunk, mikor van benne elem. Örök­ké ebbe’ se lehessünk. Csak volna munkánk! Ingyen nem tart el senki! Akkor felkarolnánk magunkat.” Koszos ruhában, koszos ágyneműk közt, koszosán... (Fotók: boon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom