Észak-Magyarország, 2008. június (64. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-21 / BAZ Magazin, Környezetvédelem
1 KÖRNYEZETVÉDELEM 2 Q Q 8 június Indul a szankcionálás Júliustól bírságolják azokat, akik eddig kikerülték a környezetvédelmi termékdíj fizetését. A bírságolást fél éves türelmi idő előzte meg. A környezetvédelmi termékdíj befizetésével kapcsolatos ellenőrzéseket január óta folytatja az adóhivatal helyett a vámhatóság. A türelmi időszak július 1-jei lejárta után 20 ezer forinttól 800 ezer forintig szabhatnak ki bírságot a nem fizetőkre, vagy a bevallásban hibázókra. A kötelezettség elsősorban a gumiabroncsokat, az elektromos- és elektronikai berendezéseket, valamint a kenőolajakat forgalmazókat érinti. A Vám- és Pénzügy- őrség az elmúlt hónapokban 27 ezer vállalkozásnak küldött figyelemfelhívó levelet, oktatásokat szerveztek, a részletekről az interneten és a vámhivatalokban is lehetett tájékozódni. A környezetvédelmi termékdíjból 20 milliárdos éves bevételre számít az állam. Gyűjtsünk szelektíven! Manapság mind gyakrabban találkozhatunk környezetünk védelmére irányuló figyelemfelkető akciókkal és programokkal. A középpontban leggyakrabban a szelektfv hulladékgyűjtés népszerűsítése áll... 18,5 millió forint „szemétharcra" A megyeszékhely belvárosától néhány száz méterre (is) ilyen „tájkép" fogadja a járókelőket Számozott utcák, Szonditelep, József Attila úti telep, Lyukói út, Bábonyibérc, Tetemvár, Pereces, MÁV-telep, Béke Szálló. Illegális szemétlerakás szempontjából (is) ezek a legkritikusabb részei Miskolcnak. A probléma, hogy a számozott utcák környéki szemét már a Szinvát is fertőzi, a szakemberek vizmintavételkor baktériumokat mutattak ki. Az önkormányzat elfogadta az intézkedési tervet, amellyel talán felszámolható, vagy legalábbis csökkenthető az illegális szemétlerakók száma. Miskolcon évente 18,5 millió forintot költenek az illegális szemétlerakók felszámolására - tudtuk meg Veres Istvántól, a Városgazda Kht. ügyvezető igazgatójától. Mennyi kellene a sikerhez? Erre azt válaszolta: a harc nem a pénzen múlik, szemléletváltozásra lenne szükség. A lakosság nagy segítséget nyújthatna, ha a hatóságokkal jobban együttműködne - tette hozzá. Gondolok itt arra - folytatta -, hogy aki észreveszi az illegális szemét- lerakót, jelezze a hatóság felé, illetve tanúskodjon. A közelmúltban megalakult a hulladék-kommandó. Miben segíthetnek? Illegális szemétlerakó helyek felderítésében - válaszolta. Hozzátette: „Társaságunknál egy ember látja el ezt a feladatot, együttműködve a közterület-felügyelettel, a rendőrséggel, az AVE Miskolc Kft.-vei, a Zöld Akció Egyesülettel, s szeretnénk bevonni az ÁNTSZ-t is. A folyamatos ellenőrzéseknek köszönhetően már tettenérésre is sor került. A bejárások során folyamatosan ellenőrzik a lakossági szemétszállítási szerződéseket, ugyanis vannak olyan ingatlantulajdonosok, akik nem veszik igénybe a szemétszállítási szolgáltatást." Súlyos a helyzet A Zöld Akciót, mint a hulladékkommandó tagját kérdeztük, mennyire súlyos az illegálisszeméthelyzet Miskolcon?- Legalább 50 nagy kiterjedésű és további 100-200 kisebb illegális hulladéklerakó hely található városunkban - válaszolta Demeter Zoltán, az egyesület elnöke - A helyzet súlyos. Ráadásul több helyi család életvitelszerűen foglalkozik a hulladék begyűjtésével, a hasznosítható elemek kiválogatásával. Utóbbi nem is lenne gond, de a hulladék beszerzése sok esetben lopás, vagy éppen a társasházi konténerek kiürítése révén történik. Elég csak a csermőkei fémkereskedőkre, illetve a Galagonyás sor, számozott utcák, Gizella utca területeire gondolni. Mit lehet tenni ellenük?- Civil szervezetként koordináltuk az elmúlt években a hulladék-kommandó programot, illetve tapasztalatcseréket szerveztünk a nyíregyházi ötletadó kezdeményezés képviselőivel. Eredmény, hogy az addig külön-külön ténykedő szervezetek összefogtak, a közterületfelügyeletnél napi rutinná vált a hulladék tulajdonosára utaló nyomok keresése. A személyes megkeresés és felszámolásra való felszólítás is általában eredményre vezetett. Sok esetben fény derült a kötelező hulladékszállítási szerződések hiányára is, amelyeket ezután megkötöttek - mondta. Mi lenne a jó megoldás az illegális szemétlerakók ellen, egyáltalán létezik ilyen? Demeter Zoltán szerint a legfontosabb a hulladék keletkezésének megelőzése lenne. Szigorúbb büntetéssel... Azaz a jogszabályok, a közgondolkodás és közakarat irányuljanak arra, hogy például a termékek visz- szaváltható csomagolásban, vagy csomagolás nélkül kerüljenek a boltokba, tiltsák be a nejlonzacskókat, széles körben terjedjen a komposztálás, házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést vezessenek be, differenciált szemétdíjjal párosítva (vagyis aki sok szemetet termel, nem komposztál, szelektál stb. nagy összeget fizessen és fordítva). S szigorúan büntessék a hulladék illegális lerakását, égetését. Hozzátette: a gépjárművekkel kapcsolatos objektív felelősség bevezetése tartalmazza a környezetkárosítás esetét is, azaz rendszám alapján, például a gépjárművel történt illegális lerakás is könnyebben büntethető. Ózd átrakó állomás, hulladékgyűjtő udvar átadása A 2000-ben alakult Sajó- Bódva Völgye Önkormányzati Társulás, melynek Ózd alapító tagja, lehetővé tette Ózdon és kistérségében is a települési szilárd hulladékkezelés és ártalmatlanítás feladatainak átgondolását. Lehetőséget kínált a korszerűtlen, költséges ózdi hulladéklerakás megszüntetésére, az alkalmazott gépek technikai fejlesztésére, a szelektív gyűjtés bevezetésére, átrakó állomás építésével megoldja az összegyűjtött hulladék gazdaságos elszállítását Ózdról. A bezárásra váró Ózd városi hulladéklerakó nem felel meg az európai uniós követelményeknek. A hulladéklerakó kiváltásaként 2006-ban elkészült a sajókazai szigetelt kommunális lerakó, ami 119 település kommunális hulladékának fogadását teszi lehetővé 25 éven keresztül. A program részeként az ózdi kistérségben átrakó állomás létesült az ISPA program keretében, amit majd az ÓHG Kft. üzemeltet. Az összegyűjtött kommunális hulladékot a tömörítő berendezés garatjába ürítik, majd nagy nyomás segítségével 30 m3- es, minden oldalról zárt konténerbe kerül. A szelektíven gyűjtött frakciók is tömörítésre kerülnek. A szállítás a telítettség függvényében a jogszabályi háttér figyelembevételével a sajókazai Hulladékkezelő Centrumba történik. A 2004-ben indult ISPA program részeként az ózdi átrakó állomás, hulladékgyűjtő udvar építése tenderét a Sajó-völgyi Hulladékkezelési Konzorcium nyerte el a Betonút Zrt. vezetésével. A szerződéskötés 2007. április 19-én volt. A beruházás költsége 583.225 euró volt (kb. 145 millió Ft). Az ünnepélyes keretek közötti átadására 2008. június 24-én kerül sor, Dr. Oláh Lajos, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkárának jelenlétében. BAYZ0LTÁN Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai es Gyartastechnikai Intézet. 3519 Miskolc. Igloi ut 2. tel.: (46) 560-110. fax: (46) 422-786. vvww.bayzoltan.org Környezetmenedzsment es Logisztika Osztály Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet BAY-LOGI Környezetmenedzsment és Logisztika Osztály tevékenységei- Nemzetközi és hazai kutatási pályázatok- Hulladékkezelési rendszerek tervezése, fejlesztése- Környezetközpontú tervezés (eco-design)- Környezeti életciklus-elemzés (LCA)- Inverz logisztikai folyamatok tervezése- Logisztikai tervezés és optimalizáció- Termelési, raktározási szimuláció- Környezetvédelmi felülvizsgálatok- Megvalósíthatósági tanulmányok- Mérnök-szakértői tevékenység- Környezetvédelmi szakértői tevékenység E S BAY-LOGI Kapcsolatfelvétel István Zsolt, osztályvezető (46) 560-119; istvan.zsolt@bzlogi.hu Referenciáink Electro-Coord Kht., ISD Dunaién- Zrt., Electrolux-Lehel Hűtőgépgyár Kft., MÓL Nyrt., TVK Nyrt., ÉHG Zrt., Mentő Kft., Akzo-Nobel Coatings Zrt., Henkel Magyarország Kft., Bosch Power Tools Kft. BAY-LOGI Környezetmenedzsment és Logisztika Osztály Hirdetés
