Észak-Magyarország, 2008. június (64. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-21 / BAZ Magazin, Környezetvédelem
A KÖRNYEZETVÉDELEM 2.Q..Q 8 június Trópusi betegségek Európában A klíma melegedése miatt Európában gyakoribbak lesznek a rovarok és rágcsálók által terjesztett betegségek - erre a következtetésre jutottak az Európai unió közegészségügyi szakértői. A szakértők által prognosztizált környezeti és klímaváltozás meg fogja változtatni Európában a rovarok, élősködők és rágcsálók által terjesztett betegségek kockázatát - jelentette ki az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ tanácskozása után a központ igazgatója, Jakab Zsuzsanna. Megbízható prognózisok szerint Európa klímája a jövőben melegebb és nedvesebb lesz. Ezek a változások hatással lesznek olyan betegségek terjesztőire, mint a nyugat-nílusi láz, a chikungunya-láz, sőt esetleg a dengue-láz vagy a Rift-völgyi láz - áll a az EU közegészségügyi hivatalának nyilatkozatában. A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy a kullancs által terjesztett agyhártyagyulladás is gyorsan terjed Európában. Azokon a területeken, ahol ez a betegség honos, csaknem 400 százalékkal nőtt az előfordulások száma az elmúlt 30 évben. Az EU közegészségügyi hivatala szerint az orvosoknak, a laboratóriumi dolgozóknak fel kell készülniük az ilyen betegségekből, hogy időben felismerjék őket, mielőtt nagy járványokat okoznának. A klímaváltozáson kívül a globalizáció és a vele járó intenzív utazás, kereskedelem is növeli a rovarok és rágcsálók terjesztette betegségek terjedését. .üAiLQTT. róla; ________________ A chikungunya-láz Afrika és Ázsia trópusi területein gyakori, a vírusát szúnyog terjeszti, a betegség 39 fokos lázzal és ízületi fájdalmakkal jár. A chikungunya-láz tavaly már fel is bukkant Európában. Egy utazó Indiában fertőződött meg vele, majd Észak- Olaszországban megcsípte őt egy olyan szúnyog, amely képes a betegség kórokozóját terjeszteni. Csaknem 250 ember esett ágynak. Szakértők szerint valószínűleg ez volt az elő példa egy trópusi betegség nem trópusi területen való megjelenésére. Komposztkészítés házilag Speciális gépekkel is felapríthatjuk a komposztálandó nyersanyagot A talaj minőségét meghatározza a humusztartalom. Humusz- szál, pontosabban komposzt készítésével házilag is dúsíthatjuk a kert talaját. A természetes kertészkedés a talaj kultúrállapotának megteremtésénél és fenntartásánál kezdődik. Mert az alkalmas termőhelyen, a termékeny talajban a növények erőteljesen fejlődnek és ellenállóak lesznek a betegségekkel szemben. A „barna arany" A talaj termőképességének egyik legfontosabb feltétele a humusztartalma, ennek legfontosabb hordozója a „barna arany", a házilag készített komposzt. A kertekben, a háztájiban a nyári hónapokban sok szerves hulladék képződik (lekaszált fű, kiszedett gyomok, borsó-, bab- és burgonyaszár, konyhai Magunk is könnyedén elkészíthetjük kertünkben a komposztkeretet hulladék stb.), ezekből most - amikor a magas hőmérséklet a kor- hadási folyamatot meggyorsítja - rövid idő alatt lehet nagy humusztartalmú, értékes trágyát érlelni. A komposztkazal helyét a kert egyik félreeső sarkában, félárnyékos helyen jelöljük ki. Nincs szükség arra, hogy gödröt ássunk a komposzt érlelésére, és nem kell hozzá betonaljzatot se készíteni, hiszen kívánatos, hogy a szerves anyagok a talajjal közvetlenül érintkezzenek, a giliszták befúrják magukat a komposzt nyersanyagába. Az viszont igen előnyös, ha deszkából vagy téglából komposzt- tartót készítünk, mert ez megakadályozza a hulladékok szétszóródását. Meggyorsítja a szerves anyagok el- korhadását, ha összerakásuk előtt felaprítjuk őket. Tippek a komposztáláshoz A szerves anyagokat rétegesen rakjuk össze. Egy-egy 20 centiméteres rétegre szórjunk kevés nitrogénműtrágyát vagy csontlisztet, illetve egyéb komposztaktivátort. Savanyú talajokon ajánlatos a szerves anyagokhoz mészport is keverni. Ahol a háztájiban baromfit vagy sertést tartanak, ott az állatok trágyáját is felhasználhatjuk a komposzt trágyatartalmának dúsítása érdekében. Száraz időjárás esetén a kazlat időnként meg kell öntözni. Az öszszerakott komposztot másfél-két hónapi érlelés után megkeverjük, hogy a nehezebben korhadó részek is levegőhöz jussanak. A felaprított szerves anyagok a nyári időszakban két- három hónap alatt érnek komposzt- tá, a darabos szerves anyagok elkor- hadásához egy év szükséges. Ezen idő eltelte után a szerves anyagokból barna színű, szagtalan, könnyen lapátolható anyag képződik. A komposzt minőségét finomíthatjuk azzal, hogy kirostáljuk belőle az el nem korhadt maradványokat. Az érett komposztot az őszi ásás előtt szórjuk ki és munkáljuk be a talajba. Átlagos minőségű és beltartalmú komposztból négyzet- méterenként 4-5 kilogrammot használjunk fel. A hejőcsabai cementgyár óvja a természetes környezetet A KÖRNYEZET TISZTELETBEN TARTÁSA, A TERMELÉS KÁROS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK CSÖKKENTÉSE ELVÁLASZTHATATLAN A HOLCIM HUNGÁRIA ZRT. HEJŐCSABAI GYÁRÁNAK TEVÉKENYSÉGÉTŐL. MIVEL A CEMENTGYÁRTÁS TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK ÉS ENERGIA FELHASZNÁLÁSÁT IGÉNYLI, EMISSZIÓVAL JÁR. A GYÁR VÁLLALJA, HOGY A CEMENTTERMELÉS NÖVELÉSE KEVESEBB TERMÉSZETI ERŐFORRÁS FELHASZNÁLÁSÁVAL, KISEBB HULLADÉK ÉS SZENNYEZŐ ANYAG KIBOCSÁTÁSÁVAL TÖRTÉNJEN. A világ és így Európa is egyre jobban elmozdult abba az irányba, hogy ami hasznosítható az energiaforrásokból, azt hasznosítani kell. A Holcim Hungária Zrt. Hejőcsabai Gyára évek óta készül erre. Most arra kérjük Mikita Istvánt, a Holcim Hungária Zrt. Hejőcsabai Gyárának igazgatóját, foglalja össze, mi minden történt, hogy a hasznosítható energiát tartalmazó anyagok ne a depóba kerüljenek, ne szennyezzék a környezetet, hanem hasznosuljanak.- A Holcim már évek óta dolgozik ezen a folyamaton, amely Nyugat-Európában már megkezdődött. Nevezetesen a hagyományos tüzelőanyagok helyett olyan alternatív tüzelőanyagokat találjanak, amellyel helyettesíteni lehet az olajat, szenet, gázt. Belgium volt az egyik úttörője ennek a Holcim életében. Most a Holcim minden gyárában ebbe az irányba indult el a fejlődés. Ez történt a hejőcsabai gyárban is. Ennek első lépéseként berendezéseinket alkalmassá tettük arra, hogy ezeket az anyagokat használhassuk. Legelső lépésben a kemencék filterét kellett kicserélni, amely nagy biztonsággal tartható, olyan érték, mellyel az összes határértéket tudjuk tartani, amely a hulladékégetésnél keletkezik. Ezek a határértékek sokkal szigorúbbak, mint a hagyományos tüzelőanyag használatánál. Az első lépés volt a filter kicserélése, ezzel párhuzamosan történt a monitoring kialakítása. Itt az összes olyan mérhető komponenst mérni tudjuk, amit a jelenlegi technika mérni képes. Ezekhez az adatokhoz az Észak-magyarországi Környezet- védelmi Felügyelőség is hozzáférhet, és a gyárkapunál is láthatóak az aktuális kibocsátások. Más komponens határértéken aluli tartására kellett törekedni. Ilyen volt a nitrogén-oxid, erre is kiépítettünk egy rendszert, amellyel a határérték felét tudjuk tartni.- Milyen alternatív anyagokat vezettek be időközben?- Első lépésként a műanyag-hasznosítást kezdtük el. Itt azzal kellett szembesülni a jelenlegi szabályozás keretében is, hogy olcsóbb lerakni a műanyagot a hulladék- lerakóba, mint kiválogatni szelektíven és előkészíteni olyan állapotba, hogy a használhassuk a gyárban. Ezért van az, hogy nem tudtuk a kiépült kapacitásunkat teljes egészében használni. Itt arra számítunk, hogy a jövőben Magyarországon egyre szigorúbbak lesznek a hulladéklerakások követelményei - nem lehet bizonyos típusú anyagokat lerakni és tárolni -, így valamilyen módon hasznosítani kell. Ahol már nem tudják elkerülni gazdaságosan a hulladékhasznosítást, ott anyagában kell hasznosítani. Ez a második lépés. És a harmadik helyen van az, hogy ha van energiatartalma, akkor energiacélú hasznosításra kell felhasználnunk. És csak ezután következhet az, hogy depózni kell a hulladékot. Ez a legutolsó lépés. Mivel a világon szinte mindenütt megoldották, hogy az energiatartalmú anyagot nem szabad depózni, ezért mi is ebben az irányban indultunk el, ezt szeretnénk a jövőben is fejleszteni, amelyek illenek a cementipari technológiához és energiatartalmuk van, azokat megfelelő módon hasznosítjuk. Következett a gumiabroncsok hasznosítása.- Ez elég hosszú folyamat volt. A gumiabroncsot most már mintegy másfél éve égetjük, nem gondoljuk, hogy ebből bármit is észrevett a környék. Ez a rendszer már Magyarországon is kiépült, tehát a megvásárolt új gumiabroncsok után a forgalmazók befizetik a termékdíjat, és erre a termékdíjra lehet pályázni bizonyos társaságoknak. Nem a cementgyárak ezek, hanem vannak erre specializálódott közhasznú társaságok, akik ebből a pénzből amit a termékdíjra befizetnek, megoldják az abroncsok összegyűjtését, hasznosítását. Jelenleg a gumiabroncsnál mintegy 50 százalékot anyagában hasznosítják, és a másik 50 százalék az, amit energetikai célra használunk fel. Mi az utóbbiban tudunk részt venni.- Hogy állnak a bioanyagok hasznosításával?- Az Európai Unió eldöntötte, hogy 2005. január 1-jétől bevezetik a szén-dioxid- kereskedési rendszert. Az első időszak 2007. december 31-ig tartott. Ez az időszak lezárult. A második időszak most kezdődik, 2008. január 1-jétől 2012. december 31- ig tart. Itt az új kvótákat még a hivatalos értesítés alapján még nem kaptuk meg. Tehát nem tudjuk, hogy a hejőcsabai gyárnak mennyi lesz a következő kvótája. Az unióban úgy döntöttek, hogy nem lehet több egyik országnak sem a kibocsátása, mint a 2005-ös tény volt. Ebben a helyzetben vagyunk mi is. Ha szeretnénk növelni a termelést, ahhoz már szén-dio- xidot kell vásárolni, vagy olyan anyagokat találni, mint a például a biomassza, ami a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából semleges, tehát növényi származék. A lakosság és a közlekedés nincs benne ebben a rendszerben, viszont nagy szén-dioxid-kibo- csátók. Az ipari üzemeknél vagy a technológiát fejlesztik, hogy minél kevesebb legyen az egy tonna termékre jutó széndioxid-kibocsátás, vagy csökkenteni kell a termelés mennyiséget. Ez utóbbi azonban nem jó dolog.- A bevezetőben említette, hogy Hejő- csabán sok beruházást hajtottak végre. Számos fejlesztés történt a környezetvédelem érdekében. Mibe került ez a Holcimnek?- Minden évben mások a prioritások, de azt azonban elmondhatom, hogy az éves beruházási pénznek átlag 30-35 százaléka a környezetvédelemre ment.-A kőbányánál is hajtottak végre bizonyos környezetvédelmi fejlesztéseket.- A cementgyártáshoz természetesen mészkőre van szükség. A mészkőbányánk rendelkezik az összes olyan engedéllyel, amely szükséges ahhoz, hogy követ bányásszunk. Itt az a feladatunk, hogy azon a területen, ahol befejeződött a termelés, a rekultivációt megkezdjük illetve végrehajtsuk. Ezt tovább folytatjuk, azokat a fákat fogjuk telepíteni, amelyek egyébként is honosak a Bükkben. Akkor lehet majd a teljes kőbánya rekultivációjáról beszélni, amikor befejeződik a termelés.- Milyen anyagokat tudnak még felhasználni a cementgyártásnál?- Az erőművek nagy mennyiségű pernyét bocsátanak ki. Ezt vagy visszateszik a kibányászott szén helyére, vagy ahol lehet, ott hasznosítják. Ebben vagyunk mi jó partner az erőműnek, hiszen évente mintegy 60 ezer tonna pernyét használunk fel. A salak most már hiánycikk egész Európában, ezért indultunk el olyan irányba, hogy természetes alapú kiegészítőket használjunk. Ezt egyébként már a rómaiak is kitalálták, hiszen már az ókorban is használtak olyan eredetű anyagot, amit megőrölve és vízzel keverve hasonló tulajdonsággal bírt, mint a mai cementek. Tehát mindent összefoglalva, a Holcim igyekszik lépést tartani azokkal a technológiai követelményekkel, amelyek fennállnak napjainkban a cementgyártás során - mondta befejezésül Mikita István igazgató. Hirdetés
