Észak-Magyarország, 2008. január (64. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-18 / 15. szám

2008. január 18., péntek ÉSZAK KULTÚRA /9 HÍRCSOKOR • Érzéseim fényévei. Ezen a címen nyí­lik meg Réti Dóra fotókiállítása január 22- én délután 5 órakor a miskolci Ifjúsági Ház fotógalériájában. • Wass Albert verseiből. „A Bújdosó imája" címmel Réti Árpád színművész tart előadói estet Wass Albert verseiből a Deszkatemplomban január 27-én, vasár­nap délután 5 órától. Fejér Ernőnek, Harsányban élő grafikus- és fotóművésznek nyílt kiállí­tása csütörtökön a Miskolci Galéria Rá- kóczi-házában. A tárlat egy hónapon át tekinthető meg. (Fotó és videó: Kocsis Zoltán) www.boon.hu Gesztenyék ideje Miskolc (ÉM) - Ötvenöt verssel jelent bieg Cseh Károly legújabb kötete a költő 55. születésnapja alkalmából. A Gesztenyék ide­je cím nemcsak a nyár és az ősz közti röp­ke átmenetet idézi, hanem a pillanatnyi életidőt is, (élet)kor jelző is egyben, írja a könyv előszavában Bertha Zoltán. A kötet barna és óarany színei a földi és égi harmó­nia kifejezésére törekednek. A Mezőköves­den élő költőnek ez a tizenegyedik kötete, e hónapban még további kettő lát napvilágot. Egy mai orosz antológia Atlantisz felé cím­mel az Ezredvégnél, egy német antológia, a Kutyahűség című a Bíbor kiadó kiadásában. Szíj Kamilla kiállítása a Művészetek Házában Miskolc (ÉM) - Szíj Kamilla grafikus- művész alkotásaiból nyílik kiállítás a miskolci Művészetek Házában (Rákóczi utca 2. szám). A péntek délután 5 órakor kezdődő tárlaton Dékei Krisztina művészettörténész ajánlja a műveket az érdeklődők figyelmébe. A kiállítás - amelyet a MissionArt Galéria szervezett és támogat - február 30-ig tekinthető meg. A Géniusz Könyváruház és az Észak játéka Legutóbbi kérdésünk: Mi volt a címe a Rejtő Jenő által szerkesztett lapnak? A helyes válasz: Nagykörút. Rejtő Jenő: Nevada szelleme című kötetét Szabó Attila (Alsózsolca) nyerte, a könyvet a Géniusz Könyváruházban (Miskolc, Széchenyi utca 107.) veheti át. Mai kérdésünk: Dániellé Steelnek hány regényét filme- sítették meg? A helyes választ beküldők között Dániellé Steel: Utazás című kötetét sorsoljuk ki. A megfejtéseket szerda délig küldhetik be az Észak-Ma- ' gyarország szerkesztőségébe (3501 Miskolc, Pf. 178) Válasz: ___________________________________________________ Név: Cím: „Tovább kell vinni a legendát" ■ „Az oroszok már a spájzban vannak." So­kan emlékezhetnek e mondatra. Hajdú Mariann_____________________ mariann.hajdu@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - Ma este mutatja be a Miskolci Nemze­ti Színház a II. világháború végnapjaiban játszódó Tizedes meg a többiek című vígjáté­kot. A darab társszerzője, főszereplője és rendezője Korognai Károly. ÉM: Dobozy Imrét - magyar szakos főiskolás voltam - azon szerzőkre hozta pél­daként a tanárom, akik­nek nevére biztosan nem fog emlékezni az utókor. Most mégis sikerrel játsz- szák darabját a színhá­zak. Miért? Hiszen vona­las, pártos író volt... Korognai Károly: Nem Dobozy Imréről van szó, hanem a Ti­zedes meg a többiekről. Nem a regényről és a színdarabról, hanem a belőle készült film­ről. Maga az alapmű egy tör­ténelmi dráma, amelyből az 1965-ös forgatás során vígjá­ték lett. Köszönhető ez a ren­dezőnek, Keleti Mártonnak, és legfőképp asszisztensének, Szász Péternek. (Ő győzte meg a rendezőt.) És a remek színé­szeknek, akik sikerre vitték a filmet. A Tizedes meg a töb­biek legendává vált, engem a film érdekelt, amikor elővet­tem, és átdolgoztam. Egy tel­jesen új színdarabot írtam. Bevált, nagy siker lett, biztos vagyok benne, hogy Miskol­con is sok előadást fog meg­élni a darab. ÉM: Miért válhatott ez a film a ‘60-as években le­gendává? Korognai Károly: Mai szem­mel nézve kicsit lassú a tör­ténet, ritkán jönnek a poé­nok, de nagyon nagy dolog volt Kelet-Európábán akkor az ilyenfajta megszólalás. Nagy dolog volt, hogy a tize­dest nem hős elvtársként áb­rázolta a film, hanem köny- nyed vagányként. Hogy megszerethettünk benne egy dzsentrit, egy komor­nyikot, mindezt a kom­munizmus idején. Átír­tam a filmet, teljesen má­sok a mondatok - bár egy- kettőt nem hagyhattunk ki, mint például az „oro­szok már a spajzban van- nak”-ot -, de a legenda megmaradt. is folyamatosan. Ez a darab vi­szont játék, jó játék. Öröm. ÉM: Nem éppen udvar ias kérdés: jobb lesz ez a Tize­des meg a többiek, vagy rosszabb, mint az előzőek? Korognai Károly: Más. Sok függ a társulattól. A szerepe­ket nem én osztom, és at­tól függően, mely társulat hol erősebb, teszem át a hangsú­lyokat. A rendezés során sakkozom. De nagyon jó egyébként a miskolci szerep- osztás. ÉM: A színdarab abban is különbözik a filmtől, hogy az orosz partizánt, Grisát, itt nő játssza. Miért dön­tött úgy, hogy nőiesíti? Korognai Károly: Mert ott a „nő illata”, s mert így lett benne szerelem. Az érzelmek szélesebb spektrumot adnak egy darabnak. ÉM: Ön nemcsak a színda­rab szerzője, hanem ren­dezője, sőt főszereplője is. Könnyebbség volt ez a színpadra állításnál, vagy nehezítette a dolgát? Korognai Károly: Is-is. Sokszor nehezebb, mert hiányzik a kontroll. De nem először állok ezzel a helyzettel szemben, a ru­tin már segít Ugyanakkor köny- nyebb is, mert mint színész, tu­dom, hogy mit akar a rendező... ÉSZflHemf/ppe/cboon.hu A Miskolci Nemzeti Színház januári műsorterve (PDF, 120 kB) A februári műsorterv (PDF, 111 kB) újabb és újabb feladatokkal megküzde­ni. Nin­csenek elvoná­si tüne­teim, dolgo­zom mást „Ez a darab viszont játék, jó játék. Öröm." (Fotó és videó: Bujdos Tibor) 05) www.boon.hu ÉM: Mondhat ez a tör­ténet nekünk valamit a nosztalgián kívül? Korognai Károly: Nem mai szinten, hanem a tudat­folytonosság miatt. Ezek a dolgok nem vesznek ki. Van­nak mondatok, amik abszolút aktuálisak ma is. De nem ez a lényeg, hanem a legenda to­vábbvitele. ÉM: Immár ötödször rende­zi meg a darabot. Nem érezte tehernek újra bele­kezdeni? Korognai Károly: Boldogan vál­laltam, és boldogan vállalnám tizedszer is. Érdekel a törté­net, a részemmé vált. És nem született két egyforma előadás. Már maga a szöveg is sokat változik, most is alakul. En­nek is nagyon örülök, ehhez kell a partnerség. De ne higy- gye azt sem, hogy nem tudok Jelmezzel nem lehet tévedni Bősze György, az inas (balról) a darabban Egy nagy együttjátszás... (Fotó: B.T.) ■ Sokszor a színészek ötleteire is hagyatko­zik a jelmezek elkészíté­sekor. Miskolc (ÉM - HM) - Nem, nem eredetiek a jelmezek, mondja Bozóki Mara jel­meztervező (képünkön) ar­ra a kérdésre, hogy vajon si­került-e eredeti ruhadarabokat beszerezni a Tizedes meg a többiek című előadáshoz. A II. világháborús egyenruhák mu­zeális értéknek számítanak, emellett a ma emberének már szűkek lennének. Ezért újra­gyártatták őket olyan katonai anyagokból, amikből hajda­nán is készültek. A jelmezter­vező a hadtörténeti múzeum­ban tanulmányozta a munka elkezdése előtt az ott kiállított ruhákat, rangjelzéseket. Mivel menekültekről van szó, festet­ni, koptatni, „öregíteni” is kellett a ruhákat, hogy ne olyanok legyenek, mintha skatulyából húzták volna ki őket.- Arrra is ügyelni kellett, hogy minden ruha passzoljon a viselőjéhez - magyarázza még. - Fontos, hogy jellemez­ze a társadalmi rétegződé­seket. Nem mindegy, ki visel csizmát, ki bakancsot, s ki jár csak kapcában. És ki hordja az érdemjeleit. Nem lehet té­vedni, hiszen ami a színpadon látszik, információ a közön­ségnek is. Bozóki Marától még meg­tudtuk, sokszor a színészek öt­leteire is hagyatkozik a jelme­zek elkészítésekor. Nagy öröm látni, ahogy át tudnak alakul­ni a jelmezek hatására... Miskolc (ÉM) - Nem túl sok eszű, sőt kevés eszű em­berke: így jellemzi Chajnócz- ki Balázs a Tizedes meg a töb­biek című darabban nyújtott szerepét dióhéjban. Fekete Já­nos honvédet játssza. Balázs még megjegyzi, ez a harmadik darab, amelyben Korognai Károly rendezi, és nagyon sze­ret vele dolgozni. „Egy nagy együttjátszás”, ez jut még eszébe a készülő előadásról. Bősze Györgyöt az inas sze­repében láthatjuk. Ő meg is élte a háborút. Négyéves volt Budapest ostromakor. Emlék­szik a légiriadókra, arra, ami­kor kis híján lelőtték, és ar­ra is, amikor az olajfinomí­tó lebombázása után nappa­li fény lett éjszaka az égő olajtól.- Nem, nem tudom tudato­san felhasználni az akkori él­ményeimet a mostani szerep­hez - mondja. - De hordom a zsigereimben. „Nem vagyok hitetlen Tamás" H Cseh, lengyel és orosz zeneszerzők műveit kínálja idén az operafesztivál. Miskolc (ÉM - JA) - A szláv zenei kultúra kap fő­szerepet Bartók Béla művei mellett az idei operafesztivá­lon június 11. és 22. között Miskolcon. A „Bartók + Szlá­vok 2008” című programsoro­zat keretein belül cseh, len­gyel és orosz zeneszerzők nép­szerű és kevésbé ismert műveit kínálják a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál szervezői. Az idei rendezvény tervezett programjairól, új­donságairól tegnap adott bővebb tájékoztatást a Miskol­ci Operafesztivál Kht. Buda­pesten, az operaházban. 100 milliós támogatás- „Nem vagyok hitetlen Ta­más” - mondta Bátor Tamás, az operafesztivál igazgatója ar­ra utalva, hogy immár a 2010- es fesztivált is tervezik. Hoz­zátette, amennyire az anyagi lehetőségek engedik, folytatni fogják a rockopera-show soro­zatot, mint mondta: „Ez a leg­jobb módszer arra, hogy a fi­atalokat közelebb hozzuk az opera varázslatos világához, de be kell vallanom, számom­ra is fantasztikus és felejthete- len élményt nyújtott a külön­leges Therion-koncert tavaly. Káli Sándor, Miskolc város polgármestere elmondta, hogy mikor az első operafesztivált tervezgették, mindenkiben ag­gályok merültek fel, hogy egy­általán megvalósulhat-e Mis­kolcon, és ma már a 2010-es fesztivál terveiről is komoly egyeztetések folynak. Schneider Márta, az Okta­tási és Kulturális Minisztéri­um szakállamtitkára kifejtet­te, a fesztivál rég túlnőtte Miskolc határait. Kinőtte or­szágunk határait és immár nemzetközi rendezvénynek tekinthető és a korábbi évek gyakorlatát folytatva idén is támogatja a tárca a ren­dezvényt, idén 100 millió fo­rinttal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom