Észak-Magyarország, 2007. február (63. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-26 / 48. szám

2007. február 26., hétfő ÉSZAK KULTÚRA /6 RÖVIDEN • Jubileumi koncert. A 25 éves Reményi Ede Kamarazenekar március 2-án este 7 órakor tartja második jubileumi koncertjét a Művészetek Házában. Vendégművész: Weszely Ernő tangóharmonika-művész. Miskolc (ÉM - KHE) - Szűnni nem akaró taps köszönte a Gershwin-estet a Művészetek Házában. Mi a titka Gershwinnek? - kérdeztük a hangverseny után Kovács Lász­lótól, a miskolci szimfonikusok karnagyától, ezúttal zongoristájától is.- Gershwin nem tanult zenét, de annyira tehetséges volt, hogy egyik dal után a másik pattant ki a fejéből, olyannyira, hogy nap­jainkig átitatják művei a jazz világát - tudtuk meg a karnagytól. - Olyan lehetőséget kínál a muzsikája, aminek nagyon nehéz ellenállni. Amikor azon gondolkoztam, hogyan lehetne ötvözni azt, amit csinálok (klasszikus zene) és azt, amit nagyon szeretek (jazz), Gershwin dalai adták a lehetőséget, így született a koncert dalainak hangsze­relése. ÉS.ÍM emf/ppek.boon.hu •Dokumentum. A Miskolci Szimfonikus Zenekar idei évada (PDF 27 kB) Gershwin: Aminek nagyon nehéz ellenállni... Pótszékes telt ház mellett adott Gershwin-estet a Művészetek Házában a Miskolci Szimfonikus Zenekar és a köz­reműködő szólisták fergeteges sikert aratva. (Fotó és videó: Végh Csaba) _ .....................,............, ,,, , . , f , JL, „„ i A SZÓLISTA SZAVAI ^ Nagy-nagy örömmel jöttem Miskolcra, W m hiszen középiskolás éveimet itt töltöt- I * tem a zeneművészetiben. Sok régi is- 1 ^ÉjB merőssel találkoztam most. A legtöbb -&—a2mIHI énekes álma az, hogy egyszer szimfo­nikus zenekar kísérje, és ez most már Kovács- László­nak köszönhetően harmadik alkalommal sikerült. Farkas Zsófi énekes A Géniusz Könyváruház és az Észak játéka Legutóbbi kérdésünk: a regény, a színmű, a for­gatókönyv, az esszé műfajok közül melyikben alko­tott Gore Vidal? A helyes válasz: mind a négyben. Gore Vidal: A Smithson pincéi című kötetét Varga Gáborné (Miskolc) nyerte, a könyvet a Géniusz Könyváruházban (Miskolc, Széchenyi utca 107.) veheti át. Mai kérdésünk: mikor találta fel a könyvnyomtatást Gutenberg? A helyes választ beküldők között a Gondolatok a könyvről című kötetet sorsoljuk ki. A megfejtéseket szerda délig küldhetik be az Észak- Magyarország szerkesztőségébe (3501 Miskolc, Pf. 351.). Válasz: ______________________________________________ Név: Cím: Az író, akiből Baltazár lett ■ Slawomir Mrozek az egri Tangóról: „Negyven éve vártam erre az előadásra." Bujdos Attila________________________________ attila.bujdos@eszak.boon.hu Eger (ÉM) - Negyven éve vártam erre az előadásra - ezt a világhírű lengyel író, Sla­womir Mrozek mondta szom­baton este Egerben, ahol sa­ját groteszk komédiáját, a Tangót látta, Radoslav Milen- kovic rendezésében. A szerző véleménye meg­tisztelő a színháznak, hiszen tőle tudjuk, mennyire fontos ez a mű az életében. 1964-ben írta, ez volt az első többfelvo- násosa és az 1965-ös düssel­dorfi bemutató (Erwin Axer rendezése) bevallottan meg­változtatta az életét. Ekkor és ezáltal robbant be a kulturá­lis közéletbe. „Élveztem a sikert” „Élveztem a sikert” - fogal­maz az egri Gárdonyi Géza Színházban, az esti előadást megelőző sajtóbeszélgetésen. Az újságírók arról kérde­zik, amiben nemcsak a sajtó tartja megkerülhetetlennek Mrozeket. Inkább kitérő vá­laszokat ad, mint aki szándék­kal kerüli, hogy bármiben ál­lást foglaljon, talán, mert nem lényeges, hallgatóira bízva, milyen Mrozek-képet rajzol­nak magukban. Mit jelent ma a színház a világnak? - kérde­zik. Amióta öregszik, egyre kevésbé érdekli a színház, miután nem érdekli, nem jár színházba és így nem is tud­ja, milyen a színház ma - fe­leli. Van-e valami jó híre a vi­lág számára neki, aki egész életében a világ abszurditását ábrázolta, a rá jellemző feke­te humorral? Megint egy kité­rő, üzenet nélkül: „Nem te­szek különbséget fekete és nem fekete humor között - csak humorral tudok írni.” Van-e olyan Mrozek-előadás, amelyet különösen kedvel? „Mindig, amelyiket látom. Ma este az egri előadás lesz az.” Van-e olyan író, akinek a mű­veit kitüntetett figyelemmel olvassa? „Szeszélyes vagyok, az egyik évben ezt az írót sze­retem, a másikban azt.” Más összefüggésben viszont Márai Sándor írásait idézi, olvas­mányélményeként. A gyógyulás módja Hetevenhét éves, magas, vé­kony férfi ül előttünk, farmer­ben, kord ingzakóban. Har­minchárom évet élt hazájá­ban, ugyanennyit emigráció­ban, tiltakozott Csehszlovákia megszállása, a Lengyelország­ban 1981-ben bevezetett szük­ségállapot ellen. Hatvanhat éves kora óta lakik Krakkó­ban. Helyénvaló lenne néhány nagy szó: élő legenda, a tör­ténelem és a kultúrhistória eleven személyisége. Egyike a nagyon keveseknek, akiknek a tiszteletére még életükben fesztivált rendeztek - az övét 1990-ben, Krakkóban, tudomá­nyos konferenciával, kiállítás­sal. Kedélyes, élénk tekintetű, saját magára is bölcsen gon­doló ember. Nem tartja egysé­gesnek az életművét, nem mentegetőzve, inkább a tár­gyilagosság kedvéért, a Tan­gó jelentőségét erősítve mond­ja, hogy a korai darabjait mégis csak egy fiatal ember írta. Viszonylag többet a be­tegségéről beszél: öt éve sú­lyos agyvérzést kapott, elfelej­tett beszélni, így az írás, a Baltazár címmel született, ma­gyarul az Európa Könyvkia­dónál megjelenő kötete a gyó­gyulás módját (is) jelentette. Az írás által kellett újra meg­Slawomir Mrozek Egerben találnia önmagát, felidéznie, kicsoda Slawomir Mrozek. Azelőtt soha nem vezetett „Mennyire fontos ez..." , Mit gondol arról, hogy az 1964-ben, a lázadás értelmetlenségéről és lehetetlenségéről írott Tangót mennyire beérte az idő: ami akkor fikció volt, ma a mi valósá­gunk. Ezt az egri színház művésze, Venczel Valen­tin kérdezte Slawomir Mrozektől. Az író kis csend után annyit vála­szolt: Nem is tudja, mennyire fontos nekem, amit most mondott.” (Fotó: MTI) naplót, nem írt komolyabb önéletrajzot - érzékelteti a fel­adat összetettségét. Miután az írói intuícióját is erősítő terá­piában új ember született, új nevet kapott: így lett az író­ból Baltazár. Ez az első olyan műve - teszi hozzá -, ami nem fikció. A TÉNYEK Slawomir Mrozek színházi alko­tásaival először 1965-ben, Ka­posvárott találkozhatott a ma­gyar közönség: három egyfelvo- násosát állították színpadra. Ha­zánkban eddig negyvennél több bemutatója volt, így az egyik legnépszerűbb külföldi szerzőnek számít Magyarorszá­gon. A leghíresebb hazai Mrozek-előadást, a szolnokit a rendezője, Paál István nevéhez köti a szakirodalom. Eger vendége Slawomir Mrozek Eger vendége volt. A Gárdonyi Géza Színház támogatói­nak rendezvényére, az eg­ri páholypartira volt hiva­talos. Hazai programja ré­szeként a Színművészeti Egyetemen tart még elő­adást, és a Lengyel Intézet­ben is találkozik a közön­séggel. Képekről a könyvtárban Miskolc (ÉM) - A Szomszé­dok világai: kép, önkép és a másokról alkotott kép című könyv bemutatóját tartják Az egyetem műhelytitkai című előadás-sorozat második ré­széhez kapcsolódóan február 27-én, kedden délután 5 óra­kor. A rendezvénynek Miskol­con, a II. Rákóczi Ferenc Me­gyei Könyvtár ad otthont. Klezmer Nagy sikerű, teltházas koncertet adott szombaton este a miskolci zsi­nagógában a Budapest Klezmer Bánd. A rendezvény a Kocsonyafesztivál kulturális kínálatát gazdagította. (Fotó: Kőhalmi Péter) BERLINALE Nem annyira biztos tipp BfRó Tibor ekn@inform.hu Az idei Berlini Filmfesztivá­lon, a Berlinalén több szekciójá­ban zajlottak a vetítések. A fi­gyelem fő iránya a versenyprog­ramra szegeződött, hiszen a vi­lág filmtermésének legújabbjai versenyeznek egymással. A fil­mek promócióját növelendő a filmek alkotói és színészei is itt voltak, a teljesség igénye nélkül néhány közülük: George Clooney, Róbert de Niro, Angelina Jolié, Bilié August, Marianne Faithfull (a híres éne­kesnő), Sharon Stone. A Berli- nale idején megszámlálhatatlan szakmai eseményt tartottak, kiosztották az Arany Kamera dí­jat, melynek érintettje idén Mé­száros Márta. Két film minden­képp említést érdemel, az egyik Bilié August „Viszlát Bafana" cí­mű filmje. Korábbi alkotásai kö­zül (Hódító Pelle, Jerusalem) többet láthattak a hazai nézők is. Mostani filmje a hatvanas évek végétől követi a dél-afrikai ese­ményeket, az apartheid politika mindennapjait és elsősorban az emblematikus harcos Nelson Mandela börtönéveit, küzdel­meit, majd szabadon bocsátását. Nagyon érdekes emberi drá­mát ábrázol az olasz „Emlé­keim" című film, egy fiatalem­ber döntését arról, hogy egyhá­zi közösségbe lép, monostorba vonul és ebben látja további életének értelmét. A díjak megosztották azo­kat, akik a filmek többségét látták. Biztos tippnek tűnt Róbert de Niro Jó pásztor című filmje, végül is csak a színészi teljesítményeket ismerték el. A győztes Arany Medve díjas a kínai Tuja házassága lett. A dí­jat kitörő örömmel vették át az alkotók, hiszen kínai film ek­kora elismerést még soha nem kapott. A magyar alkotások kö­zül Bogdán Árpád: Boldog Új Élet című filmje érdemelt ki elismerést: a roma fiú története a 38. Magyar Filmszemlén is a legjobb elsőfilmes díját kapta. Berlin február elején egy unalmas, hideg nagyváros len­ne, ebbe visz színt és hatalmas nyüzsgést a fesztivál. A feszti­válra a világ minden részéről akkreditált vendégek száma meghaladta a 19 000-t, a kö­zönség közel 200 000 jegyet vásárolt a nyilvános vetítések­re.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom