Észak-Magyarország, 2007. február (63. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-26 / 48. szám

2007. február 26., hétfő ÉSZAK MISKOLC ÉS KÖRNYÉKE / 7 Miskolc és környéke kiadás ............................................................—I HÍRCSOKOR • Iskolahívogató: Szeretettel várja a le­endő első osztályos tanulókat és szüleiket az Avastetői Általános Iskola játszóházra és szülői értekezletre. Március 6-án délután 5 órától a Pattantyús-Ábrahám Géza Általá­nos Iskolába, március 9-én délután 4 órára pedig a Széchenyi István Általános Iskolába • Oviból iskolába. A Fazekas—Istvánffy Általános Iskola és Alapfokú Művészetok­tatási Intézmény. Az oviból a suliba cím­mel rendezvénysorozattal készült. A Faze­kas iskolában legközelebb március 1-jén (csütörtökön) várják nyílt órákra a szülőket és a gyerekeket, az Istvánffyban pedig március 3-án, (szombaton) fél 10-től. Káli Sándor az év ingatlanosa Miskolc (ÉM) - Káli Sándor, Miskolc polgár- mestere vehette át Buda­pesten csütörtökön az év ingatlanosa díjat a gaz­dasági újságírók szava­zatai alapján. A zsűri há­rom kategóriában szava­zott: az év ingatlanosa személyéről, az év épí­tészéről, illetve az év ingatlanprojektjéről. A polgármester ez utóbbi kategóriában kapta a dí­jat, az újságírók ezzel is­merték el az ő munkatársai tevékenységét a város látvá­nyos fej­lődése érde­kében. Invitáló Miskolc (ÉM) — Az Észak-Agora az Észak- Magyarország e-mailes várospolitikai fóruma. Ön is tagja lehet ennek a dvil, pártpolitikától független fórumnak, amelynek mintegy két­száz tagja van. Az Agora témákat a lap is feldolgozza. Csatlakozzon az Agora- levelezők társaságához küldje el e-mail amét, nevét Szabados Gábor szerkesztőnek (szaba- dos@inform.hu, tele­fon: 20/219-23-21). Farsangoltak a nyugdíjasok a hét végén jelmezben, „batyuból” a megyei őssznyugdíjasok szövetsége szervezésé­ben. (Fotó: Végh Csaba) Jubilál a Berzeviczy iskola Miskolc (ÉM) - Ismét kerek évfordulóhoz érkezett a Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola: az intéz­mény 120 éves. Ebből az alkalomból több mint száz meghívott vendég vett részt a Miskolci Akadémi­ai Bizottság székházában rende­zett megemlékezésen. Dr. Burkáné Szolnoki Ágnes igaz­gató köszöntötte a mejelen- Dr. Deák teket, majd Dr. Deák Gábor Gábor nyugalmazott igazgató mutatta be az iskola életének az alapítástól a cente­náriumig eltelt időszakát. Dr. Deák Gábor 50 évig dolgozott az iskolában tanárként és igaz­gatóként. Az iskola és a kereskedelmi szakok­tatás történetének avatott kutatója, így nincs ebben nála illetékesebb. Az utóbbi 20 évben felgyorsultak a gazdasági és társadalmi élet változásai. Ezekhez a változásokhoz az iskola tudatosan alkalmazkodott. Mindig képes volt a megújulásra. 1991-ben a belkereskedelmi és vendéglátóipari szak mellett külkereskedelmi ügyintéző, 1995-ben két tanítási nyelvű ide­genforgalmi szak, 2004-ben nyelvi előkészítő évfolyam indult. Az intézmény ma is népsze­rű, sokszoros a túljelentkezés, így sok tehetsé­ges diák kerül be, írta lapunknak Gilányi Lászlóné közgazdász tanár. A Modemben a lehetőség... ■ Egy fiatal, ismert és elismert szakember hagy­ja itt a borsodi megye- székhelyet a hajdúságiért. Balogh Attila wmitty@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - Elhagyja a Miskolci Galériát, sőt a várost is az intézmény korábbi igaz­gatóhelyettese, mert a tavaly ősszel nyílt debreceni Modem­ben folytatja munkáját. Szo- boszlai Lilla az új kortárs művészeti galéria-komplexum kiállítási kurátora lesz. Mint elmondta: szakmailag komoly kihívást jelent az új intéz­ményben induló munka, és Debrecen fejlődését látva csa­ládja jövőjét illetően is a köl­tözést tartja helyes - bár ne­héz - döntésnek. ÉM: Miként adódott ennek a látványos váltásnak a lehetősége? Szoboszlai Lilla: A közeledés úgy kezdődött, hogy a férjem debreceni születésű, és az utóbbi években a kislányunk miatt a nagyszülőkhöz is sokat jártunk ott látogatóban. így az­tán láttuk, hogy milyen irány­ban és iramban fejlődik a vá­ros, kivált a kulturális élete. És akaratlanul összehasonlí­tottuk Debrecent Miskolccal abból a szempontból is, hogy élhetőbb város-e. „Friss” szülőként arra jutottunk: igen. ÉM: A debreceni fejlesztések egyik jeles eleme a tavaly indáit Modem. Szoboszlai Lilla: Ez két szem­pontból is igaz. A hazai kor- társ trendekhez igazodó képzőművészeti hagyomány Jó kapcsolatot szeretnék...- Április 1-jétől állok munkába a Modemben. Ek­kor kezdődik az időszaki kiállítások első évada és a 2008 as tárlatok szervezése. Ami a terveimet illeti: van néhány alkotó, akiket sze­retnék Debrecenbe csábíta­ni. Szeretnék részt venni a Modem élő, eleven kortárs művészeti életének a szer­vezésében, hiszen itt egy ki­állításhoz a tematikus mú­zeumpedagógiai foglalkozá­soktól a szakmai beszélge­téseken át az alkotó-művész találkozókig, rendhagyó tárlatvezetésekig számos társrendezvény kapcsoló­dik. Célom továbbá, hogy a személyemen keresztül mis­kolci és a debreceni galéria között jó kapcsolat alakul­jon ki. volt, hogy „kiestem” a Galé­ria arculatának alakításából, és más - szülői - szemmel kezdtem nézni, értékelni a vá­rost. Szeretem a Galériát, ahol 1994-ben kezdtem dolgozni, és örömmel vettem részt a gra­fikai biennálék, a Téli tárla­tok és más rangos kiállítások kitalálásában, szervezésében, miközben sokat tanultam, ta­pasztaltam. Közel másfél évti­zed után azonban úgy érzem, a váltás lehetőségét nem sza­bad kihagynom. További cikkek! Szoboszlai Lilla (Fotó: Ádám JánosÖ nincs a városban. Debrecen a kortárs képzőművészet terén is meg akarja „tör­ni” a főváros „monopóli­umát”. A másik szempont az intézmény méi'ete, a beruházás nagyságrendje: csak a kiállítótér három és fél ezer négyzetméter... város ráadásul új könyv-. tárat, színházat is épít. Ahol ilyen kulturális beruhá­zásokat valósíta­nak meg, az vagy a bolondok vá­ÉM: A mérleg másik serpe­nyőjében pedig ott van Miskolc és a Galéria. Szoboszlai Lilla: Két évig ott­hon voltam kislányunk szü­letése miatt. így szükségszerű rosa, vagy egy fejlődésre ítélt hely. Mi ez utóbbit hisz­szük. ÉM: így ami­kor a létre­jövő intézmény kúrát őri poszt jár a pályá­zatokat írtak ki... Szobos­zlai Lilla: ...úgy gondoltam, hogy pályázok, és ezzel megméretem magam, ed­digi teljesítményem. Sikerült. Szakmai szempontból az a lehetőség kínálkozik a Mo­demben, hogy egy perifériális helyzetű város magyar és ke- let-közép-európai jelentőségű kortárs képzőművészeti cent­rummá váljon. Ennek megala­pozásában részt venni hallat­lanul izgalmas munka. Közös tervekhez több ■ A normatív finanszíro­zásról, címzett támoga­tásokról is kérdezték a minisztert. Miskolc (ÉM - NSZR) - A kistérségi településszövetsé­gek fontosságáról, az uniós forrásokról, a leszakadó kis­térségek segítéséről, valamint a közszolgálati bérmegállapo­dásról is beszélt dr. Lamperth Mónika önkormányzati és te­rületfejlesztési miniszter ked­di alsózsolcai fórumán. A ren­dezvényen a Miskolc Kistér­ségi Településszövetség 40 pol­gármestere volt a vendég, akik kérdéseket tehettek fel a miniszternek.- A Miskolc Kistérségi Te­lepülésszövetség úttörő szere­pet vállalt, hiszen az elsőként megalakult hat kistérségi mo­dell egyike - méltatta a mi­niszter a szövetséget. Hozzá­tette: a kisebb önkormányza­tok számára, ahhoz, hogy el­láthassák közszolgálati felada­A kisebb önkormányzatok számára nincs más út, csak az összefogás. Lamperth Mónika ..............................................!> taikat, nincs más út, csak az összefogás. Ez azért is fontos - magyarázta mert az uni­ós forrásokhoz így könnyeb­ben hozzájuthatnak, hiszen kö­zös tervekkel többre mennek. Leszakadó térségek A miniszter beszélt a lesza­kadó kistérségekről is, illet­támogatás ve arról, hogy megyénk ebből a szempontból milyen rossz helyzetben van. A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által összehívott 28 leghátrányo­sabb helyzetű kistérség közül nyolc megyénkben volt - mondta. Ezek megsegítésére koncentrált felzárkóztatási programot dolgoz ki a kor­mány - hangsúlyozta dr. Lam­perth Mónika. A polgármesterek többek között a normatív támogatás­ról, a körjegyzősségbe való tömörülésről kérdezték a mi­nisztert. Valamint forráshi­ányról panaszkodtak a szak­tárca vezetőjének. Dr. Lam­perth Mónika elmondta: hosz- szú távon várható, hogy a normatív finanszírozás nem fedezi majd az önkormányzat feladatait, ezért ezek egy ré­szét saját bevételekből kell majd fedezni. Mulatsá Jelmez­ben vonultai? fel a Sza­bó Lőrinc Általános Is­kola diákjai pénteki far­sangi mulatságukon. (Fotó: Ádám János) Segített lapunk Miskolc (ÉM) - Alsóhá­morból telefonált olva­sónk még januárban - ná- Sin i'li'Jí*0 csak az mtvl és az RTL Klub Étfj’ tévéadókat lehet i’WMMr! f0gnj _ ám azt is szemcsésen. Szerződésük nincs egyetlen kábelszol­gáltatóval sem, így nem tudták, kitől kérjenek se­gítséget. Az Antenna Hun­gária Zrt. budapesti köz­pontjában érdeklődtünk, megtudtuk, rájuk tartozik az ügy. Olvasónk pana­szát bejelentettük. Á na­pokban kaptunk választ: „A panaszost kollégáim személyesen felkeresték, a probléma megnyugtatóan rendeződött.” ÍMM Az Antenna Hungária Zrt. az 1119 Budapest, Petzval József utca 31-33. címre várja a panaszokat. Pontosít az ■ Több pontban egészí­tette ki a lapunkban megjelent tudósítást a jogvédő szervezet. Miskolc (ÉM - HM) - Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány nemrégiben másodízben is be­perelte a miskolci önkor­mányzatot (és ez alkalommal a Selyemréti iskolát is, ame­lyet összevontak a József At­tila iskolával). Az első per tár­gya az volt, írtuk lapunkban, hogy az önkormányzat - az alapítvány szerint - a város általános iskoláinak összevo­násával hátrányosan külön­bözteti meg egymástól a roma és a nem roma gyerekeket. A megyei bíróság elsőfokon el­utasította a felperes keresetét, a Debreceni ítélőtábla másod­fokon hasonlóképp döntött. alapítvány Csak az indokláson módosí­tott némiképp. Ezzel szemben az alapítvány kérte, hogy így fogalmazzunk: „a per tárgya többek között az volt, hogy a város szegregálta (jogellene­sen különítette el) a József At­tila tagiskolában tanuló ci­gány gyerekeket a Selyemré­ti iskolában tanuló, túlnyomó többségükben nem cigány gyerekektől, amikor a két in­tézményt úgy vonta össze, hogy a beiskolázási körzetha­tárukat nem módosította. Sérül a törvény A Debreceni ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét rész­ben megváltoztatta, és a szeg­regáció tényét a 2005 májusá­ban eszközölt körzethatármó­dosításig megállapította.” Az ítélet fenti rendelkezésének közzétételére is kötelezte az ítélőtábla az alperes önkor­mányzatot. Az alapítvány most újra perel. Mint ahogy Mohácsi Erzsébet, az alapít­vány igazgatója nemrégiben lapunknak nyilatkozta, azért, mert az előző ítéletben ki­mondták, az önkormányzat nem vonható felelősségre, csak az iskola. A jogvédő szer­vezet egyébként azt szeretné elérni, hogy zárják be a József Attila iskolát, hiszen annak működtetésével sérül az egyenlő bánásmód törvénye. A per elős tárgyalása nemré­giben lezajlott, elhalasztották. (A tárgyalásról tudósítottunk nemrégiben.) Az alapítvány kérte lapunktól azt is, hogy helyesbítsük, csak az elsőrendű alperest képviselte ügyvéd, a másodrendű alperes Selyemréti iskola képviselője a tárgyaláson nem jelent meg. ÉSIM emfippeJc.boon.hu •A miskolci szegregációs ügy dokumetumai (PDF, 143 kB) • A Debreceni ítélőtábla jogerős ítélete (PDF, 79 kB)

Next

/
Oldalképek
Tartalom