Észak-Magyarország, 2006. augusztus (62. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-31 / 204. szám

2006. augusztus 31., csütörtök ÉSZAK ORSZÁGBAN-VILÁGBAN /2 RÖVIDEN • Újjáépítés. Negyvenkétmillió eurós támoga­tásról határozott az Európai Bizottság szerdán a libanoni újjáépítés segítésére. Brüsszel a liba­noni kormány kérésének megfelelően egyebek között az infrastrukturális és környezetvédelmi célú helyreállítási munkálatokat, a belső biz­tonság fokozását, illetve a magánszektor bevo­násával a gazdaság újraélesztését segíti. „Azzal kezdődött, hogy..." Budapest (MTI) - Szlovákiában látszik tö­rekvés arra, hogy össze­mossák az ott és a Ma­gyarországon az elmúlt hetekben történt inci­denseket. Ezt a magyar külügyminiszter mondta szerdán Budapesten, a kormányszóvivői tájé­koztató vendégeként. A magyarellenes megnyil­vánulások azzal kezdőd­tek, hogy Szlovákiában egy szélsőségesen nacio­nalista párt tagja lett a kormánykoalíciónak - jelentette ki Göncz Kin­ga (képünkön). A kül­ügyminiszter közölte: kezdeményezték a két kormány közötti kisebb­ségi vegyes bizottság összehívását, a követke­ző napokban két többol­dalú rendezvényen is ta­lálkozni fog Ján Kubis szlovák külügyminisz­terrel, emel­lett, ha szűk- J ség lesz rá, minisz- j terelnöki találkozó­ra is sor kerülhet. Több a tanár... Budapest (MTI) - A szeptember Tjén kezdődő tanévben 97 622 első osztá­lyos diák kezdi meg általános iskolai ta­nulmányait - közölte a kormányszóvivői sajtótájékoztatón Hiller István. Az okta­tási és kulturális mi­niszter kitért arra is, hogy a pedagógusok létszáma közel húsz­ezerrel nőtt 1980 óta, miközben a gyermeklétszám csökken. Az oktatási miniszter hangsúlyoz­ta: szeptember Tjé­től életbe lép az a változás, mely szerint a munkáltató a ren­des munkaidőn belül heti két tanórai fog­lalkozást rendelhet el egyéni foglalkozás, tanórán kívüli foglal­kozás megtartásá­hoz. Az ezzel kapcso­latos újságírói kérdés­re válaszolva elmond­ta, nem hiszi, hogy olyan rendelkezés, amely nem kötelező jelleggel írja elő e foglalkozások meg­tartását, alkotmányel­lenes lenne. Sztrájkot fontolgatnak a pedagógusok Budapest (FH) - A Pedagógusok Demok­ratikus Szakszervezete (PDSZ) sztrájkolni is kész, ha az Alkotmánybíróság (AB) nem semmisíti meg azt a törvénymódosítást, amely szerint szeptembertől a tanárok he­ti plusz két óra ingyenes munkára kötelez­hetők. A PDSZ még augusztus 11-én fordult az AB-hez, mert szerintük az ingyen mun­ka alkotmányellenes. Egy másik érdekvédelmi csoport, a Peda­gógusok Szakszervezete szerdán juttatta el az AB-hez beadványát ugyanebben a tárgy­ban, szerintük az egyenlő munkáért egyen­lő bér elv sérül. A PDSZ számításai sze­rint a heti plusz két óra ingyenes munká­val átlagosan 100 ezer forinttól esnek el évente a pedagógusok. Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke a szerdai sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy részt vesznek a HÖOK szeptember 21-i tandíjel­lenes tüntetésén a Kossuth téren. Péntektől drágul az élet ■ A nyáron meghirde­tett Gyurcsány-csomag jelentős része holnap lép életbe. Budapest (ÉKN - SzP) - Szeptember elsején életbe lép­nek a megszorító csomag in­tézkedései. A legnagyobb ter­het talán a dupla járulék je­lenti. Az új szabályozás mint­egy egymillió, minimálbérre bejelentett embert és munka­adóikat érinti. A cégeket sújt­ja péntektől a szolidaritási adó, a lakosság pedig azt érzi majd meg, hogy a gyakran vá­sárolt termékek és szolgálta­tások áfája 15-ről 20 százalék­ra emelkedik. Dupla járulékalap „Mindenkitől elváratik, hogy havi 125 ezer forintos jö­vedelem után fizessen járulé­Szeptember elsejétől... ...a minimálbér duplája után —/ kell járulékot fizetni.­...15-ről 20 százalékra nő ■r az áfa kulcsa. '.r ...a magánbeszélgetést megadóztatják a céges telefonok esetében. ...4 százalék különadó terheli a vállalkozókat. —mfcS ' MM U W. * ■ .. kot, ha a valódi jövedelme eléri ezt a szintet” - így fogal­mazott Katona Tamás, a Pénz­ügyminisztérium államtitká­ra. Ha viszont valakinek a jö­vedelme kisebb a minimálbér kétszeresénél, akkor elég a tényleges jövedelem, de legalább a minimálbér után megfizetni a járulékokat. En­nek azonban feltétele, hogy ezeket a jövedelmeket jelent­sék be az APEH-nak. A dup­la járulékalapra vonatkozó előírás nemcsak az alkalma­zottakra és munkaadóikra vo­natkozik, hanem a főállású egyéni és társas vállalkozók­ra, az evázó egyéni és társas vállalkozásokra egyaránt. Szintén péntektől emelik a munkáltatói járulékot 1 száza­lékról 1,5 százalékra, az egész­ségbiztosítási járulékot 4-ről 6 százalékra. A természetbeni juttatások adóterhei is nőnek 10 százalékponttal, 44-ről 54 százalékra. Az áfakulcs emelkedése a legérzékenyebben a gázfo­Az új adóterhek (százalék) Szolidaritási adó <J szept. Tjétől jjj 4,0 Járulékalap (forint) Munkavállalói járulék Egészségbiztosítási járulék Természetb. jut. adóterhe Kedvezményes áfakulcs jelenleg szept. 1 -jétől jelenleg j 1,0 szept. Tjétől | 1,5 jelenleg |J 4,0 szept. Igétől fj 6,0 jelenleg T ■' szept. 1 -jétől ielenle9 15,0 szept. 1-jétől 120,0 _____1250010 gyasztókat érinti, ugyanis az adónövekedés mellett a gáz alapárának emelkedésével és a kompenzáció szűkülésével is számolniuk kell. Az ener­giahordozó megemelt ára ki­hathat majd az amúgy is ma­gas távfűtési költségekre. Többet kell fizetni vala- . mennyi napi élelmiszerért, így a húsért, a tejért és a tej­termékekért. Drágulnak a cu­"V 20a(i Grafika: Észak-Keleti Napló, forrás: ÉKN-qyüjtés Menekülünk a kamatadó elől Péntektől 20 százalékos lesz a kamatadó, illetve a tőzsdei nyereségadó. A ban­kok mindegyike kínált olyan befektetési formákat ügyfeleinek, melyekkel egy ideig még eltolhatják a ka­matadó megfizetését. A pénzintézetek befektetési je­gyeket, életbiztosításokat, hosszú lejáratú lekötéseket ajánlottak. A bankokat szinte megrohamozták az utolsó napokban azok, akik még egy ideig el akarták kerülni a kamatadót. A kamatadó nem jelent plusz adminisztrációt az ügyfeleknek. Az adó mér­tékét a bankok számítják ki, és fizetik be az adóhi­vatalnak. Grafika: Észak-Keleti Napló, forrás: ÉKN-gyűjtés kor és a zöldségfélék, vala­mennyi vendéglátó-ipari ár, beleértve a közétkeztetést és a diákétkeztetést is. Többe ke­rülnek a szállodai szolgáltatá­sok. Drágább utazás Bár az áfaemelés a vasúti és a Volán-társaságok távolsá­gi járatainál csak 4,3 százalé­kos jegyáremelést indokolna, a MÁV és a GySEV 8,5, a buszvállalatok 8,1 százalékos áremelést hajtanak végre. A kultúrához köthető kábel­televíziózás, a könyvtári szol­gáltatások, a színházi és mo­zi-, cirkusz- és bábszínházi je­gyek és a múzeumi belépők is kikerültek a kedvezményes adókategóriából. Ugyanez vo­natkozik a térképekre és a fo­lyóiratokra is. ÉSZAK : , ,-m,lnn..|,hnnIZ-------­Az Új egyensúly programja (PDF 174 kB)) Újra feketedni kezd a piac? ■ rí­■ & m •A A Nem tervezzük. Magyarország jelenleg nem terve­zi a részvételt a libanoni ENSZ-misszióban, de a kormány még nem döntött a kérdésben - mondta Szekeres Imre honvédelmi miniszter szerdán Budapesten újságíróknak, miután német partnerével, Franz Josef Junggal tárgyalt. Képünkön: ENSZ-egyenruhások fel nem robbant izraeli lövedékek összegyűjtése közben. (Fotó: EPA) ■ A szakemberek attól félnek, hogy jönnek az olcsó sörök és a hamis cigaretták. Budapest (ÉKN) - A meg­szorító intézkedések megisme­rése óta folyamatosan beszél­nek aggályaikról az élvezeti cikkeket gyártó és forgalma­zó cégek képviselői. Árérzékenység A hazai vásárlók árérzé­kenységét ismerve attól tarta­nak, a többletköltségek beépí­tése után a vásárlók elpártol­hatnak az ellenőrzött minősé­gű termékektől, és még in­kább teret nyernek a fekete­piaci áruk. Az is elképzelhe­tő, hogy a dohányrazziák kö­vetkeztében folyamatosan fe- héredő dohánypiacot újra megtalálják az illegális beszál­lítói csatornák. Sörből évek óta ugyanannyi fogy, de egy­re többen az olcsóbb külföldi sört veszik. Ez a trend tovább erősödhet az áremelésekkel. Emelések Százalék 8,5 m 7,0 5,7 ; ^ ; 50 ... * * 'Hü •ro ■Qj >ü <TJ fi QJ Í5 ö *fü o JZ o £~ ío aJS A jövedéki adó emelése miatt 3 ö| Jjs Cl -<tj Grafika: Észak-Keleti Napló, forrás: ÉKN-gyöjtés HÁTTÉR Kik is azok a kurdok? Mérő Miklós ekn@inform.hu A Kurdisztán Szabad Sólymai (TAK) elnevezésű kurd terrorszerve­zet jelentkezett kedden az előző napi antalyai és isztambuli, össze­sen négy robbantásos merénylet el- követőjeként, amelyeknek három halottja és közel 90 sebesültje van. A Szervezet kedden közölte, hogy bosszúból követik el tetteiket, amiért a török hatóságok fogva tartják Abdullah Öcalant, a betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) lázadószervezet vezetőjét. A kurd többségű területek függetlenségéért 1984 Óta fegyveres harcot folytató, az EU-ban és az Egyesült Államok­ban terrorista szervezetként szá­mon tartott PKK-t a Sólymok irá­nyítójának tartják a hatóságok. Öcalan életfogytig tartó börtönbün­tetését tölti. Kik is azok a kurdok? Terroris­ták, tehát le velük? Akik ártatlan emberekre lövöldöznek, emberek­kel teli autóbuszokra benzines pa­lackokat dobálnak, vagy akik bevá­sárlóközpontokban robbantgatnak, azok igen, terroristák. Ám kik azok, akiknek eszük ágában sincs: egy ősi kultúrával, saját nyelvvel és vallási hagyományokkal rendelke­ző, évszázadok óta egy körülhatá­rolható területen élő közel 30 mil­liós népnek önállóságot, saját hazát adni, s akik e népet országukban nemhogy csak másodrendű polgá­rokként kezelnek, hanem el is nyomnak? Hivatalos kormányok: a török, az iráni, az iraki és a szíriai kormány. Azon országok 'kormá­nyai, amelyeknek határai egy kép­zeletbeli Kurdisztán területén talál­koznak egymással. Törökországban 15 millió, Iránban 6, Irakban 4, Szíriában pedig másfél millió kurd nemzetiségű ember él. A kurd válság az Oszmán Biro­dalom felbomlásával kezdődött: 1920-ban, a sévres-i békeszerző­désben a kurdoknak önálló államot ígértek. 1923-ban, a lausanne-i szerződésben mégsem fogalmazzák meg Kurdisztán létrehozását. Kemal Atatürk viszont megalapítja a világi török államot a legnagyobb kurd ki­sebbség beolvasztásával. 1925-ben kitör az első kurd felkelés, amit Atatürk a „török nemzeti egység megvédelmezésének" ürügyével ke­gyetlenül vérbe fojt, a kurd vezető­ket kivégzik. 1945-46 között a Kurd Demokratikus Autonóm Köztársaság álma Iránban komoly eséllyé válik, ám ezt a demokratikus mozgalmat az iráni hatalom gyorsan vérbe fojt­ja. 1972-ben ismét felszínre törnek a kurd önállósodási törekvések, szószólóját, Abdullah Öcalant azonban törökellenes szervezkedé­sért börtönbe zárják. 1978-ban Öcalan - kiszabadulása után - megalakítja baloldali gerillaszerve­zetét, a PKK-t (Kurd Munkáspárt), amely 1984-ben megkezdi fegyve­res függetlenségi harcát. Az 1991- es Öböl-háború utáni sikertelen kurd lázadást Szaddám Húszéin ke­gyetlenül leveri. Ennek eredménye­ként több mint 2 millió kurd mene­kül Törökország délkeleti, hegyvi- dékes területeire, ahol virágzó, a kurdok által autonómiának nevezett entitás alakulhatott volna ki. A tö­rök kormány azonban nemhogy egy független, önálló Kurdisztánt nem fogad el, de a kurd autonómia szentesítését sem, még ha az Irak­ban létesülne is. De elutasítja a PKK 1996-os, 1998-as egyoldalú fegyverszüneti ajánlatát a békés tár­gyalásokért, Öcalant, aki ekkor már emigrációból irányítja a mozgalmat, Görögországban elfogja, és halálra ítéli. Kurd erőszakhullám árasztja el Európát. 2000 februárjában a PKK iraki kongresszusán a kurdok lete­szik a fegyvert. Céljuk politikai mozgalommá alakulni. Hiába min­den: az érintett országok nem járul­nak hozzá, hogy a kurdoknak saját államuk legyen. Ezért ma csak Törökországban 20 évnyi kegyetlen harcot, 40 ezer halottat, 3 milliónál is több földön­futóvá vált embert, több 10 ezer politikai foglyot, egy 15 milliós ki­sebbséget a legkisebb önkifejezési jog nélkül, háromszázezres „vál­ságkezelő" hadsereget, több mint 100 milliárd dollárnyi kárt, s egy bebörtönzött fővezért regisztrálnak kurdügy címén. Szerzőnk külpolitikai újságíró

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom