Észak-Magyarország, 2005. június (61. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-11 / 135. szám
2005/2006 Miskolci Nemzeti Színház 4 NAGYSZÍNHÁZ NAGYSZÍNHÁZNAGYSZÍNHÁZNAGYSZÍNHÁZnagyszínház JÁTÉKSZÍN Lajtai Lajos - Békeffi István A RÉGI NYÁR zenés játék Nagyszínház John Steinbeck Egerek és emberek színmű Nagyszínház Ödön von Horváth Szép kilátás színjáték Rendező: Paolo Magelu Zeneszerző: ALEXANDER BALANESCU Ödön von Horváth Ödön von Horváth 1926-ban írt darabja eredeti műfaji megjelölése szerint „komédia három felvonásban”, valójában azonban egy szatirikus, kegyetlen, hazugságot és képmutatást leleplező „fekete komédia”. Színhelye a jobb napokat is látott Szép kilátás Hotel valahol az Alpokban. A hotelbeliek mind lecsúszott, kétes egzisztenciák: a színészből lett, gyanús ügyleteket bonyolító szállodaigazgató, a bíróság előtt egyszer már hamisan esküdő pincér, az emberölésért börtönt is megjárt sofőr, a lopott autókkal feketéző kereskedő, a kártyaadósságba keveredett öreg báró és a mohó, élveteg bárónő. Ebbe a lezüllött panoptikumba toppan be egy fiatal lány, a szállodatulajdonos egykori szeretője. A szálloda- tulajdonos ki akarja dobni, s a hotel többi férfilakója - hogy segítsék a „főnököt” -, a lány szeretőjének hazudva magukat, kegyetlen színjátékot adnak elő. A helyzet azonban megváltozik, amikor kiderül, hogy a lányra szép kis örökség vár... A sokáig elfeledett darabot az RS9 Stúdiószínház 2001-es bemutatója óta nem játszották Magyarországon. A miskolci előadás - a rendező személye miatt is - fontos színházi eseménynek ígérkezik. Bemutató: 2005. szeptember 30. Bemutató: 2005. október 1.Bemutató: 2005. november 4. Bemutató: 2006. január 13. Bemutató: 2006. március 10. Operett ÉS OPERAGÁLA Nagyszínház Kemény Gábor - Victor Hugó - Tömöry Péter Quasimodo romantikus musical Nagyszínház Csajkovszkij Diótörő mesebalett Nagyszínház Az angol drámaírónö 1981-es „női” darabja egy felújításra szoruló londoni gőzfürdőben játszódik. Itt szokott találkozni Violet, Josie, Mrs. Meadow, Dawn, Nancy és Jane, hogy a fürdés mellett kikapcsoljanak, lazítsanak, s persze elmondják egymásnak gondjai- kat-bajaikat. A helyszín remek lehetőséget nyújt arra, hogy betekinthessünk hat különböző társadalmi és családi hátterű nő életébe, akik értesülve a gőzfürdő bezárásáról elhatározzák, hogy harcolni fognak érte... „A Gőzben bátor, szemérmetlen, indulatos, ugyanakkor meghitt darab - írja egy kritikusa -, amely nyíltságával, leplezetlen őszinteségével bizonyára meg fogja döbbenteni a nézőket. A közönség egyszerre sír és nevet majd ezeken a jól megformált karaktereken, akik - túlmutatva önmagukon - soksok nő életét tükrözik.” Bemutató: 2005. november 11. Nell Dunn Gőzben színmű Rendező: Csiszár Imre Paolo Magelli - Zeljka Udovicic - Alexander Balanescu Agyő Európa, Európa agyő Rendező: PAOLO MaGELLI Zeneszerző: Alexander Balanescu Koreográfus: Krámer György Paolo Magelli Alexander Balanescu Ez az előadás a miskolci társulat, a rendező és valamennyi közreműködő számára is kísérleti vállalkozás. Paolo Magelli ugyanis - miután elbeszélgetett minden színésszel - személyes történeteket, emlékeket íratott velük, s ezek alapján készült el a szövegkönyv. Az Agyő Európa, Európa Agyő a „mi” történetünk: magyar, de egyúttal európai történet is, melyben a politika minduntalan át-átszövi a személyes sorsot. A darab színpadi megvalósulásában a színészek szövegei, emlékezéstöredékei mellett fontos szerepet kap Alexander Balanescu zenéje és Krámer György koreográfiája is. Egy Németországban élő olasz rendező, egy Romániában született, de Angliában élő zeneszerző, egy horvát dramaturg és a miskolci társulat művészei - az Agyő Európa, Európa Agyő tehát igazi européer, országhatárokat nem ismerő vállalkozás, amely itt és most, Miskolcon születik meg. Kálmán Imre CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ operett Rendező: HALASI IMRE „A Csárdáskirálynő - mely eredetileg az Éljen a szerelem! címet viselte - minden idők leggyakrabban műsorra tőzött magyar zenés játéka. 1915-ben mutatKálmán Imre ták be Bécsben, majd egy év múlva Budapesten, és sikerére jellemző, hogy az első világháború alatt még az Osztrák- Magyar Monarchiával hadban álló országok színpadait is meghódította. Kálmán Imre operettje az évtizedek során több ezer bemutatót ért meg, s bizonyára aligha van olyan része a Földnek, ahol ne ismernék a bécsi elkényeztetett arisztokrata és a tehetséges pesti énekesnő izgalmas, poétikus, szenvedélyes szerelmének történetét. Az 1950-es évek közepén, Magyarországon Kellér Dezső és Békeffi István átdolgozták a szövegkönyvet és kibővítették a librettót egy szereppel: az ország kedvencének, Honthy Hannának álmodtak bele egy alakot. Ettől kezdve ő alakította Cecíliát, Edvin könyörtelen mamáját, akiről sok érdekes, pikáns részlet tudható meg a játék során. Ezzel a szövegkönyvvel a történet még izgalmasabb, még bonyolultabb lett, s természetesen színházunk is ezt a változatot mutatja be" - mondja Halasi Imre rendező. Bertolt Brecht - Kurt Weill Georges Bizet Koldusopera Carmen zenés játék Rendező: MÉHES LÁSZLÓ Bertolt Brecht magyar fordításban Há- romgarasos operaként és Filléres operaként is játszott Koldusoperája 1928-ban került először színre, éppen száz évvel az után, hogy John Gay eredeti Koldusoperáját bemutatták Londonban. Az új Koldusopera - megtartva az eredeti történetet és a karaktereket - Kurt Weill kabaré-elemeket is használó zenéjével egészült ki, melynek nagy szerepe volt a világsikerben. A Koldusopera voltaképpen egy példázat színpadi hangszerelése: a tőkés vállalkozó leplezett és bőnöző nyílt rablása között nincs lényegi különbség; a kis bőnözőket megeszik a nagyok, az igazán nagy gengszter pedig akasztófa helyett a hatalom kegyeltje lesz... Brecht „társadalmi kabaréja”, zenés antikapitalista pamf- letje - bár a különböző rendezői felfogások tompíthatják-erősíthetik politikumát és erkölcsi indulatát - a mai Magyarországon is aktuálisnak tűnik. A Miskolci Nemzeti Színházban A vágóhidak Szent Johannája (1998) óta nem volt Brecht-bemutató, a Koldusoperát pedig utoljára 1983-ban láthatta az itteni közönség. Bertolt Brecht és Kurt Weil opera _. Georges Bizet Cár^ ^ tWÉ P^r‘zs‘ premierje közönség arisztokr ' "'TtJ nyokat, munkásnőket, közkatonákat és csempészeket láthatott a színpadon - a francia kritikák szerint „erkölcstelen” és „botrányos” történetbe ágyazva. Az osztrák publikumnak azonban más volt a véleménye, s a szintén 1875- ös bécsi bemutató után Bizet főműve sorra meghódította a világ színpadait; a Carmen ma egyike a legnépszerűbb, leggyakrabban játszott operáknak. (A Ha- banérát vagy a Torreádor-dalt bizonyára még azok is ismerik, akik nagy ívben elkerülik az operaházakat és a koncerttermeket.) A Prosper Mérimée elbeszélésére épülő Carmen cselekménye Sevillában és környékén játszódik valamikor 1820 körül. Carmen, a gyönyörű cigánylány több férfit is megigéz, illetve magába bolondít, köztük Don Hősé tizedest és Escamillót, az ünnepelt torreádort. Egy katona, egy cigánylány és egy torreádor szenvedélyektől fűtött szerelmi háromszöge nem ígér sem unalmat, sem békés, nyugodt befejezést - erre számíthatnak a miskolci bemutató nézői is... MŰSORONMŰSORON MŰSORONMŰSORON a színház és a kultúra támogatója A Miskolci Nemzeti Színház
