Észak-Magyarország, 2005. június (61. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-11 / 135. szám
5 Miskolci Nemzeti Színház 2005/2006 2005/2006- évi műsorterve KAMARASZÍNHÁZ KAMARASZINHAZKAMARASZÍNHÁZKAMARASZÍNHÁZCSARNOK Tömöry Márta - Korcsmáros György - Horváth Károly Csizmás Kandúr zenés mesejáték Rendező: MAJOROS ISTVÁN Wilhelm Grimm Jacob Grimm Rideg Sándor Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy német testvérpár, Jacob és Wilhelm, akiket az irodalmi köztudat csak Grimm testvérekként emleget. A Csizmás kandúrban, ebben a klasszikus Grimm-mesében egy szegény molnár halála előtt a legnagyobb fiára hagyja a malmát, a középsőre a szamarát, a legkisebbnek pedig csak egy macska jut... Mielőtt a legkisebb fiú elindulna szerencsét próbálni, a furfangos cica megígéri a fiúnak, hogy majd meghozza neki a „hírt, pénzt, boldogságot”, ha megkapja a fiú kalapját, a köpönyegét és a csizmáját. A molnárlegény elcsodálkozik, de beleegyezik az ajánlatba, s a „Csizmás kandúrrá” lett cica elindul, hogy kis gazdájának megszerezze a királylány kezét és a fele királyságot. Kalandokban bővelkedő útja során barátokra és segítőkre talál, de meg kell küzdenie a gonosz varázslóval is. Vajon küldetése sikerrel fog járni? Vajon a legkisebb fiú elnyeri a királylány szerelmét és kezét? Vajon győz az „igaz ügy” és a gonosz elnyeri méltó büntetését? Bemutató: 2005. szeptember 22. Rideg Sándor - Tímár Péter Indul a bakterház falusi burleszk Rendező: HALASI IMRE Rideg Sándor, a gazdasági cseléd fiából lett író Indul a bakterház című regénye 1943-ban jelent meg, s bár több kiadást megért és népszerű könyv lett, az igazi áttörést Mihályfi Sándor 1979-es filmje hozta meg számára. A filmváltozat után Regős Bendegúz neve fogalommá vált, a szereplők szavajárásából szállóigék lettek. Ez az ízes nyelven megszólaló, groteszk komédia kedvelt darabja lett a magyarországi színházaknak is. íme Bendegúz javaslata a világ bajainak orvoslására: „Tudom én jól, az a baja a világnak, hogy nem tehénpásztorok kormányozzák. Ha én valamikor miniszter leszek, mindent a visszájára fordítok. A csősztől elveszem a bunkósbotot. A pofonokat végképp eltiltom. Aki vét a törvény ellen, felpofoztatom a bakterrel. Az ország vászontarisznyájára lakatot tetetek, nehogy kilopják belőle a pénzt. Ha én leszek a fő, nem lesz panasza a szegény embernek, mert még a Bundás kutyának is akkora pampuskát juttatok, mint a két öklöm. Törvénybe iktatom, hogy palacsintán köll élni a tehénpásztornak.” Bemutató: 2005. október 14. Görgey Gábor Komámasszony, HOL A STUKKER? komédia Rendező: KOROGNA! KÁROLY Egy ablak nélküli bezárt helyiségben öt férfi, öt társadalmi prototípus: Cuki, a sötét betörőfigura, Méltóságos, az ódon eleganciájú úr, K. Müller, a kövérkés kispolgár, Kiss, a szemüveges intellektuel és Márton, a vidéki nép egyszerű fia. Amikor felmegy a függöny, Cuki kezében a „stukker”, ami a darab során körbejár. A recept egyszerű: akinél a fegyver, azé a (pillanatnyi) hatalom. Természetesen mindannyian ki akarnak jutni, kivéve azt, akinél éppen a revolver van. Vajon meddig tart ez a groteszk lélektani játék, a hatalombirtoklás és az egymásrautaltság abszurd komédiája? Vajon ki tudnak-e tömi az elzártságból? Vajon el fog-e sülni a stukker? Görgey Gábor - az akkori kultúrpolitika által nem éppen kedvelt - darabját 1968-ban mutatták be, s azóta több magyar és külföldi színház is műsorra tűzte. Anton Pavlovics Csehov Görgey Gábor Bemutató: 2006. január 20. Anton Pavlovics Csehov Cseresznyéskert színmű Rendező: GALAMBOS PÉTER Csehov a Cseresznyéskertet mint több más darabját - komédiának tartotta, s ezért elégedetlen volt a bemutatóra készülő Művész Színház vezetőinek értelmezésével. Velük ellentétben Gorkij már akkoriban felismerte Csehov szándékát: „Anton Pavlovics - úgy vélem - teljesen újfajta darabot teremtett: a lírai komédiát. Amikor elegáns darabjait drámának játsszák, ettől elnehezednek és megrongálódnak.” A Cseresznyéskert 1904-es moszkvai premiere óta a legtöbbet játszott Csehov-darabok egyike: a Ranyevszkaja elárverezésre váró birtokán játszódó „történet" ma is ugyanúgy aktuális, mint száz évvel ezelőtt. „Könnyen abba a hibába eshetünk, hogy naturalista drámaírónak tekintjük Csehovot - írta korunk egyik legnagyobb rendezője, Peter Brook. - Csehov soha nem egyszerűen az élet egy szeletéről beszél - orvos volt, aki rendkívüli érzékenységgel, óvatosan fejtette le az életről annak ezernyi finom rétegét.” Bemutató: 2006. március 24. Kozma Attila Lady Macbeth táncjáték Rendező-koreográfus: Kozma Attila „A már alakulófélben lévő Miskolci Tánctagozat életében jelentős állomásnak szánjuk ezt a bemutatót. Elérkezett- Kozma Atti,a nek látjuk az időt, hogy a kamaraszínházi produkcióink után egy nagy- lélegzetű, látványos, gazdagabb kiállítású darabbal lepjük meg közönségünket. Ezért is választottunk klasszikus, ismert irodalmi témát kiindulási alapul. Shakespeare híres párosai közül Lady Macbeth és Macbeth az egyik legkegyetlenebb pár: olyanok, akiket nem a szerelem, hanem az olthatatlan hatalomvágy ördögi ereje tart össze. A hatalom megszerzéséért és megtartásáért mindenre hajlandóak, a legrútabb emberi gonoszság sem kevés ár számukra. A tervezett előadás főhőse - mint ahogy azt a cím is jelzi - nem Macbeth, hanem az események mozgatója, a feleség, a Lady. Az ördögi nő, a szinte már emberfeletti erővel és hihetetlen ambícióval rendelkező szuka, aki okos és kitartó, szívós és következetes, a gonoszságba forduló legyűrhetetlen őserő" - mondja Kozma Attila rendező-koreográfus. Bemutató: 2005. március 31. JÁTÉKSZÍN Krámer György Faust - Vihar táncfantázia Rendező-koreográfus: Krámer György „A Miskolci Tánctagozat a Fekete zaj, a Divertimneto Mortále, a Bála gála és a Vasgyári capriccio címő produkciókkal az elmúlt évadokban elkezdte a rétegközönségnek szánt, saját formanyelvét kidolgozni szándékozó színházi programját. Ezt a programot folytatni szeretnénk. A 2005/2006-os szezon egyik táncszínházi bemutatójaként két egyfel- vonásost tervezünk Faust-tanulmány és Vihar címmel. Goethe és Shakespeare klasszikus művei kiindulási alapul szolgának az elkészítendő táncmővekhez. Faust és Mefisztó, Margit és Miranda, Prospero és Ariéi »kölcsönvett« alakok; itt élnek közöttünk, »vasgyáriak« ők is. Örök figurák, akik a társadalomban élő civilizált ember örök kérdéseivel szembesítenek bennünket. E két egyfelvoná- sos remek lehetőséget ad a fiatal táncosok művészi fejlődésére” - vallja a rendező-koreográfus, Krámer György. Krámer György Bemutató: 2005. december 5. Nagy Tibor POZSGAI ZSOLT Bradányi Iván A KÖLYÖK musical Kamaraszínház Neil Simon Furcsa pár (női változat) vígjáték Kamaraszínház Spiró György Kvartett komédia Játékszín Dés László - Geszti Péter - Békés Pál A DZSUNGEL KÖNYVE zenés játék Kamaraszínház Egressy Zoltán Portugál Krámer György Vasgyári capriccio táncfantázia Játékszín Kozma Attila Bála gála proletár bőrleszk Játékszín MŰSORON MŰSORON MŰSORON MŰSORON a színház és a kultúra támogatója L
