Észak-Magyarország, 2004. december (60. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-08 / 286. szám

2004. december 8.; szerda ÉSZAKMAGYARORSZÁG# GAZDASÁG /5 HÍRCSOKOR 0 Tízéves a Marketing Intézet. A jeles évforduló apropóján konferenciát rendez­nek Miskolcon, a MAB-székházban (Er­zsébet tér 3.). A december 9-én tartan­dó „A marketing és megoldásai" című szimpózium megtekintése ingyenes. 0 A vállalati üzletág ügyfeleinek talál­kozóját rendezi a Budapest Bank Rt. ma délután 4 órától a Palotaszállőban. Az eseményen a bank összesen 1,5 millió forinttal járul hozzá a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium, a 46-os Szá­mú Általános Iskola, a Napraforgó Ala­pítvány és a B.-A.-Z. Megyei Esélyegyen­lőségi Koordinációs Iroda működéséhez. „Értékünk az ember”... Miskolc (ÉM) - Ez a jelszava az Euró­pai Unió támogatásával megvalósuló Hu­mánerőforrás-fejlesztési Operatív Prog­ramnak (HEFOP), amelynek keretében a megyei munkaügyi központ 2006. decem­ber 31-ig 3300 regisztrált munkanélküli el­helyezkedését kívánja elősegíteni. A program célcsoportjai A rendelkezésre álló közel 3,9 milliárd forintból (amelynek 75 százaléka uniós, 25 százaléka pedig költségvetési forrás) sze­mélyre szabott programokkal kívánják elő­segíteni a célcsoportba tartozók elhelyez­kedési esélyeinek javítását. Mint azt az eh­hez kapcsolódó konferenciát követő sajtó- tájékoztatón Szabó József, a megyei mun­kaügyi központ igazgatója elmondta, a program célcsoportjai többek között a fia­talok, a tartósan munkanélküliek, a 45 év felettiek, a gyesről visszatérő nők és hal­mozottan hátrányos helyzetű személyek. Uniós célkitűzések Dr. Simonyi Ágnes, a munkaügyi tárca helyettes államtitkára elmondta, az unió foglalkoztatási célkitűzései között szerepel a foglalkoztatás átlagosan 70 százalékra való növelése. . - Ez nálunk jelenleg 56-57 százalék kö­zött mozog, s távlati célként a 63 százalé­kos foglalkoztatási szint elérését fogalmaz­tuk meg - jelezte Simonyi Ágnes. Mint mondta, legalább ennyire fontos­nak tartja az unió a munkahelyek minő­ségének javítását és a jobb termelékeny­ség elérését, valamint a társadalmi kohé­zió biztosítását. Mindezen célokhoz elen­gedhetetlen azoknak a rétegeknek az ak­tivizálása, amelyek különböző okokból ugyan, de kiszorultak a munkaerőpiacról. A legeredményesebb megye Rózsa Judit, a HEFOP Irányító Hatóság főigazgatója kérdésünkre elmondta, nagy sikere van a programnak, s Borsod-Abaúj- Zemplén megye kiemelkedően szerepel mind a pályázati kedv, mind pedig a si­keresség szempontjából. Ez utóbbit jól tük­rözi, hogy ilyen jelentős összeget egyet­len más megyének sem sikerült elnyernie. Minden Igényt kielégítő az e-klub (Fotó: b. t.) Információt az e4dubból Miskolc (ÉM - KHE) - Az információs társadalom népszerűsítése céljából nyitot­ta meg Csepeli György államtitkár az or­szág újabb e-Magyarország klubját a Mis­kolci Egyetemen. A fiatalok többnyire ingyenesen hasz­nálhatják az itt található multimédiás szá­mítógépeket, szkennert, CD-írót, digitális fényképezőgépet és színes nyomtatót. A modern információstechnikai eszközök mellett a 10-12 órát nyitva tartó klubban napilapokkal, hetilapokkal, folyóiratokkal, valamint szakkönyvekkel ellátott olvasósa­rok áll a diákok és oktatók rendelkezésé­re. Ezenkívül a hallgatók helyi és országos hírességekkel, szakemberekkel találkozhat­nak a tudományos és üzleti világból, vala­mint kéthetente ingyenes, szervezett prog­ramokon vehetnek részt. A rendezvényso­rozatot félévente közös tábor zárja. ÉSZAK Bővebb Információ az-pontokról és e-klubokról honlapon olvasható Skanzenben mutatják be megyénket 2006-ra épül fel Szentendrén a Felföldi mezőváros tájegysége Ma még csak a földmunkák láthatók a Skanzenben (Fotó: UM) Szentendre (ÉM - UM) - Pincék, kereskedőházak, bor­házak, műhelyek, dézsmahá- zak, boltok, szobor, kút és étterem mutatja majd be töb­bek között régiónkat a szentendrei Skanzenben. A Felföldi mezőváros felépíté­sével a Skanzen történetének legnagyobb szabású kiállításépí­tési programját indította: 2006 májusára a nagyközönségnek is átadják a szőlő- és borgazdálko­dásra alapozott Felvidéki mező­város tájegységet. Gyöngyöstől Tokajon át Hejcéig jelenik meg az észak-magyarországi régió - kilenc portán 19 épülettel, amely­ből 6 épületegyüttest megyénk­ből választottak. Miért fontos a szereplés? A tájegység alapkövét nemrégi­ben helyezték el ünnepélyes cere­mónia keretében, amikor is el­hangzott, megyénk korabeli ha­gyományait és a jellemző mester­ségeket Erdőbényéből, Hejcéről, Mádról, Tállyáról és Tokajból származó épületegyüttesek révén ismertetik meg a Skanzen láto­gatóival. Az alapkőletételkor Gyárfás Ildikó és Sós Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén és a Heves megyei közgyűlések elnökei hang­súlyozták, azért is fontos, hogy felépül ez a tájegység, mert aki itt eltelik a látnivalókkal, talán hosszabb-rövidebb időre ellátogat majd hozzánk, hogy a helyszínen is megismerje értékeinket. A tájegységről dr. Kemecsi La- jős muzeológiai osztályvezető el­mondta, igyekeznek felhasználni az épületek bontásából fennma­radó anyagokat, de némelyik háznak csak a pontos mását tud­ják felépíteni, mert tíz eredeti va­lakinek a tulajdonában van.- Ahol pótolni kell, az eredeti építőanyaghoz jellegében legkö­zelebb álló köveket szerezzük be a helyileg legközelebb működő bányából - tette hozzá a szakem­ber. Emellett az eredetileg alkal­mazott építészeti technológiákat igyekszünk megvalósítani, de fi­gyelembe kell venni az itteni sa­játosságokat is, s ennek megfe­lelően kell megvalósítani az épí­tést úgy, hogy tartós maradjon. Elmondta, a beruházás költsé­ge 750 millió forint, ezen felül a szaktárca további 150 millió fo­rintot biztosít a berendezési tár­gyak, használati eszközök vásár­lására, restaurálására. Segítség a helyiektől- A bútorok többsége már meg­van, de még legalább 3-4 ezer használati tárgyra van szüksé­W ........................ Bízunk benne, a látogatók közül sokan kapnak kedvet ahhoz, hogy felkeressék megyénket. Gyárfás Ildikó elnök .................................................JJ A mesteremberekről A tájegység építése megmoz­gatja a helyi vállalkozókat is.- A minél hitelesebb bemu­tatást úgy tudjuk biztosítani, hogy az épületek, kerítések, burkolatok építéséhez helyben bányászott követ használunk. Nagy mennyiségű építőanya­got, közel 5000 tonna bányakö­vet és 30 ezer égetett agyagtég­lát hozunk el a térségből. Fő beszállítóhelyünk Mád, ahon­nan követ, és Gyöngyös, ahon­nan bontott építőkövet, égetett agyagtéglát és egyéb kiegészí­tő anyagokat vásárolunk - je­lezte Kemecsi Lajos. Megtudtuk, a Harcon Rt. a projekt fővállalkozójaként igyekszik minél több alvállal­kozói munkát a helyi építési tapasztalattal rendelkező mes­terembereknek kiadni, akik a korábban használt helyi tech­nikát még ismerik és gyakor­latban is alkalmazzák. Közel száz környékbeli kőfaragó, ács, tetőfedő, kovács és építő­mester vesz részt ezekben a munkálatokban. günk. A mindennapi élet kellékeit gyűjtjük, hogy hűen visszaadhas­suk a lakószokásokat. Nem kira­bolni akarjuk a településeket, ha­nem az utókor számára bemutat­ni értékeinket, amelyek helyben talán az enyészetté válnak, mert nincs pénz és eszköz a megőrzé­sükre, fenntartásukra - magya­rázta Kemecsi Lajos -, s szeren­csére ezt többnyire megértik a he­lyiek és nagyon sok segítséget és támogatást kapunk tőlük. http:/ forum.boon.hu írják meg a véleményüket! A múzeum „lakóiról” Szentendre (ÉM) - A Szabadtéri Néprajzi Mú­zeum Szentendre határá­ban, a Sztravoda patak völ­gyében fekszik. A múzeum alapfeladata a népi építé­szet és lakáskultúra kutatá­sa, tárgyi és szellemi emlé­keinek összegyűjtése, amit az eredeti helyükön lebon­tott és a múzeum területé­re áttelepített épületekben állandó és időszaki kiállítá­sok formájában mutatnak be. A több mint 60 hektáros múzeum évente 180-200 ezer látogatót fogad. Kilenc tájegység Az 1967-ben megalapított Skanzenben hazánk jellem­ző építészeti zónái a mú­zeum kilenc tájegységében, települési egységekbe ren­dezve ismerhetők meg. Lá­togatható a Felső-Tiszavidék (1974), a Kisalföld (1987), a Nyugat-Dunántúl (1993), va­lamint a Bakony, Balaton- felvidék (2000). 1992-től folya­matosan épül az Alföldi me­zőváros, 2001 végén kezdő­dött a Dél-Dunántúl tájegy­ség építése (a nyitás 2005- ben várható) és tavaly ok­tóbertől folynak a Felföldi mezőváros tájegység megva­lósításának munkálatai is. Máshol nem látható A Felföldi mezővárosban olyan műhelyeket is bemu­tatnak, amelyek az eddigi tájegységekben nem látha­tók, ilyen például a kádár-, kőfaragó- és a csapómű­hely. Az épületekbe nagyon változatos és igényes tüze­lőberendezések kerülnek, köztük olyan is - például az állógödrös kemencék -, amelyek csak erre a tájegy­ségre jellemzők. A hunga- rikumnak számító tokajit, illetve Eger és a Mátra-vi- dék jellegzetes vörösborait a látogatók helyben, a Fel­földi mezőváros pincéiben is megkóstolhatják szűk más­fél év múlva. Számokban a mezőgazdaságról A legnagyobb múltú összeírások hazánkban A Kamara Napja alkalmából előbb a deszkatemetői Szent- páli-síremléket, majd a BOKIK-székház bejáratánál lévő Szent- páli-emléktáblát koszorúzták meg a minap. (Fotó: Ádám János) v .......................................................................................__.............. Az Év Honlapja Díja az IND-től Miskolc (ÉM - OlKa) - Újra agrárstatisztikai összeírást végeznek a megyében, ezút­tal a négyhavonként esedé­kes növénytermesztés és ál­lattenyésztés legfontosabb adatait gyűjtik december 1- 15-e között a gazdálkodóktól. Ennek alkalmával a megyében a KSH megyei igazgatósága által megbízott 80 kérdezőbiztos 113 településen, több mint 3300 cí­men ír össze. Ennek apropóján kerekasztal-beszélgetést szervez­tek, ahol Laczka Éva, a KSH me­zőgazdasági és környezetstatisz­tikai főosztályvezetője, Csorba László osztályvezető, Kapros Ti- borné, a megyei KSH igazgató­ja, Leány vári László igazgatóhe­lyettes és Sümegi István, a me­gyei FM-hivatal főtanácsosa vet­tek részt beszámolva az agrársta­tisztika jelentőségéről, aminek nagyobb hangsúlyt adott uniós csatlakozásunk. Ugyanis az EU költségvetésé­nek közel 45 százalékát a Közös­ségi Agrárpolitikát támogató me­A teljes agráriumra Az EU agrárstatisztikai programjához illeszkedő el­ső gazdaságszerkezeti össze­írás tavaly év végén történt meg. Az erről megjelent kiadvány 7800 gazdasági szervezetre és közel 766 ezer egyéni gazdaságra vo­natkozóan mutatja be az or­szág, a régiók és a megyék mezőgazdasági helyzetét. zőgazdasági kiadások teszik ki. Ez az oka annak, hogy a unió gyako­ri és részletes adatszolgáltatást vár el a tagországoktól az agrárin­formációs rendszer egészére és benne az agrárstatisztikára vonat­kozóan. Tény ugyanakkor, hogy Magyarországon rendszeres, átfo­gó mezőgazdasági statisztikai összeírásokat 1895 óta végeznek, s évtizedek óta világstandardok alapján folyik a hazai adatok gyűjtése, így az uniós tagsággal csak részben változik a KSH adat­felvételezés. Megtudtuk: a közös­ségi agrárstatisztika legjelentő­sebb része a 10 évenkénti teljes körű, úgynevezett Általános Me­zőgazdasági összeírás és a 2-3 évenkénti mintavételes gazdaság- szerkezeti összeírás. Akiket „megfigyelnek” Elhangzott: az összeírás ala­nyaivá a végzett mezőgazdasági tevékenység alapján - annak mé­retétől függetlenül - bárki vál­hat. A szakemberek kiemelték: ezek a statisztikai adatok az adatszolgáltatóknak is fontosak, lévén, ebből tájékoztatást nyer­nek a hazai agrárhelyzetről. Igaz, a tájékozódás szükségessé­gét még nem mindenki ismerte fel, de az információs csatornák terjedésével a másik oldalról is az igény növekedésével lehet szá­molni. A statisztikai hivatal ad­dig is különböző kiadványok út­ján próbálja tájékoztatni az agrárium szereplőit a hazai me­zőgazdasági mutatószámokról és tendenciákról. Ehhez azonban szükséges a gazdálkodók felelős­ségteljes, elkötelezett adatszolgál­tatása - szögezték le. A CIB Bank website-ja Miskolc (ÉM) - Megyénk­ben már sokak számára nem ismeretlen az IND Kft. neve, hiszen nemcsak a magyar és a nemzetközi informatikai piac jelentős szereplőjéről van szó, hanem egy lokálpat­riotizmusáról is ismert mis­kolci székhelyű sikeres vál­lalkozásról. A nemzetközi, országos és re­gionális szinten egyaránt több elismerésben részesült cég eddi­gi talán legnagyobb figyelmet fel­keltő díja a Deloitte&Touche Fást 50 listájának első helyezése, amelyet a kelet-közép-európai technológiai cégek között elért legnagyobb árbevétel-növekedés­sel érdemelte ki a borsodi cég. Az IND manapság sem lassít a tempón, hanem tovább halmoz­za az elismeréseket, amelynek nyerte az elismerést legutóbbi 4 eredménye több mé: diumban is jelentős visszhangot kapott. , Megújult honlap A Magyar Marketing Szövet­ség és az Internet Marketing Klub szervezésében mérettek meg a közelmúltban a legjobb magyar honlapok. A nagyválla­lati kategória rangos mezőnyé­ben az Év Honlapja Díjat az IND által fejlesztett CIB Bank Rt. megújult website-ja nyerte el. Mint azt Vinnai Balázs, a tár­saság ügyvezetője ennek kapcsán elmondta, cégük büszke arra, hogy nemcsak a magyar piac leg­jobb internetbankjának járó elis­merés fémjelzi ezentúl az IND és a CIB Bank évek óta tartó sike­res együttműködését, hanem a webes megjelenés tekintetében is közös sikereknek örülhetnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom