Észak-Magyarország, 2004. február (60. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-12 / 36. szám
2004. február 12., csütörtök ÉSZAK-MAGYAGOHSZÁG# KULTÚRA / HIRDETÉS / 6 HÍRCSOKOR 0 Marton Éva (képünkön) is közreműködik a Miskolci Szimfonikus Zenekar Népszerű bérlet sorozatában, február 16-án, este fél 8-tól. A világhírű szoprán abban a műsorban lép fel, amelyben Kodály, Francaix és Gershwin rrfűvei hangzanak fel. 0 Ráadás. Folytatódik a Miskolci Nemzeti Színház Ráadás nevű bérletsorozata. Február 24-én délután 5-től és este 8 órától Pintér Béla társulata a Népi rablét című előadással lép a miskolci közönség elé a Csarnokban. Szórakozik az elmúlással Bujdos Attila E-mail: attila.bujdos@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - Különös író Cserna-Sza- bó András: azért teremt, hogy pusztítson. Pedig a Félelem és reszketés Nagyhályogon című kötet rövid írásaival is bizonyítja: nem csupán kiváló, saját világot építeni képes elbeszélő, nem csupán a történetek szerkezetére és egységre ügyel, de a valóság, az ebben fogant kapcsolatok fogékony megfigyelője is. Azé a valóságé, amelyikben törvényszerű a bukás, amelyikben a sok akarás is legfeljebb csak a semmit szüli meg. Borzongató, ahogyan odavetett mondatokkal szabatosan jellemez helyzeteket, ahogyan például a nagyhályogi kocsmáros- sal kimondatja: „Savanyú borral tartok életben egy halott falut” - szinte minden fordulatnál pontosan értjük, miről van szó, nem kell a képzeletünkre hagyatkozni. Magyarország felfedezése azonban nem érdekli Cserna-Szabó Andrást - a képzeletbeli Nagyhályog felfedezése is legfeljebb csak azért, mert az elmúlásról akar valamit elmondani, s nem filozófiai értelemben, kell tehát egy hely, egy végtelenül szánalmas, világvégi hely, ahol az élet annyira reménytelen, hogy eltűnni innen jószerével az egyedüli értelmes lehetőség, egy hely tehát, ahová összegyűjtheti mindazokat, akiknek a pusztulást szánta sorsául. Élni és meghalni Cserna-Szabó András szórakozik az elmúlással, és az elmúláson - ezeken a történeteken érződik az igyekezet, hogy minél átérezhetőbb legyen az elmúlás hihetetlensége. Ahol viszont nem csak a pusztítás írói bravúrja számít, ahol saját sorsukra hagyja alakjait, többet tud adni igényes szórakoztató irodalomnál. A M.Á.V. című írás például ennek a-könyvnek az egyik erőssége, ez a szelíd elbeszélés fölöslegességről, a változás reménytelenségéről, a sors elleni lázadás szükségszerűségéről. Arról, hogy élni se kevésbé kínos, mint meghalni. Cserna-Szabó András: Félelem és reszketés Nagyhályogon, (Magvető, 2003) Könyvrecenziónk teljes szövege, más könyvekről szóló ÉSZAK írások társaságában http://konvv.boon.hu FOLYÓIRAT A színészek és az ördög Miskolc (ÉM) - A színészeket az ördög médiafigurákra cseréli ki - nem az arra érdemes művészek válnak ismertté, hanem akiket kiszemelnek erre. Ezt mondja Kornis Mihály a Könyvhét legújabb számában. Az író Színházi dolgok címmel közreadott kötete apropóján nyilatkozik a kéthetente megjelenő lapnak. Kor- , nis persze a színháznál többről beszél, amikor annak az okait elemzi: hová lettek a társadalmi kérdéseket magas színvonalon ábrázolni képes műalkotások. Értelmezésében jelentős szerepet játszik ezek eltűnésében, hogy a mai színházi közönség nem szerves közönség. A színházban közvetített értékek hatástalanok maradnak a való élettel szembesítve: van büntetlen bűn, nincs szükség a megtisztulásra... Cf*TAIf A Könyvhét régebbi írásai az interneten is olvashatóak CSiAK www.konyy7_.hu PÁRHUZAMOS INTERJÚ AZ ÚJ FINANSZÍROZÁSRÓL: TÖRI JUTNA SZTÁROKRA A művelődési házak esete a magántőkével A művelődési házak új típusú finanszírozásáról is szólt Hiller István kulturális miniszter a magyar kultúra napján. Ádám Ibolyát (akit beszélgetésünk után neveztek ki a városháza osztályvezetőjének), a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház és Ládi Katalint, az Ady Endre Művelődési. Ház vezetőjeként az intézmények jelenlegi helyzetéről és az új finanszírozással adódó új lehetőségekről kérdeztük. ÁDÁM IBOLYA: A miniszter úr pontosabban arról beszélt, hogy nemcsak a „csillogó” nagy kulturális eseményekre kell nagy hangsúlyt fektetni, hanem a művelődési házak intézményrendszerére is. Az államnak aktív, kezdeményező szerepet kell vállalnia. A működési költségeinek előteremtésében az államon kívül a vállalkozóknak is juthatna szerep, mint társfinanszírozóknak. Hogy a támogatást egy önkormányzati alapba fizetnék be vagy eszközökkel segítenének, egyelőre nem kidolgozott. Arról is szólt a miniszter, hogy kultúratámogató óriáscégek (például a Budapesti Tavaszi Fesztivált finanszírozó Siemens) támogatását kiajánlhatnák egy-egy nagyobb, nem budapesti rendezvénynek is. Milyen lenne az ideális finanszírozás a művelődési házak intézményrendszerének? LÁDI KATALIN Nagy előrelépés lenne, ha nem az 1991-ben kikalkulált összeget emeljék - időnként az infláció alatti mértékben, Az akkori 10 millió forint 16-ra nőtt az azóta eltelt években. Ehelyett reálisan fölmért adatok alapján állapítsák meg, mennyiből gazdálkodhat egy művelődési ház. Majd ezt az összeget inflációkövető módon emeljék minden évben. Hogy tisztán önkormányzati vagy részben külső forrásokból, már részletkérdés, csak jusson a működtetésre és a karbantartásra egyaránt. A művelődési házak Miskolcon különös helyzetben vannak, ugyanis hiányzik néhány olyan adottság (például egy nagy, országos vagy nemzetközi színvonalú koncert megrendezésére tel- jeskörűen alkalmas csarnok), amelyek nélkül nemcsak fejlődni, de felzárkózni is nehéz. Ha ezek rendelkezésünkre állnának, egy ilyen gazdálkodás valószínűleg megfelelne az üzemeltetésre, de a megteremtésükre nem alkalmas. Milyen gondokat oldhatna meg egy ilyen finanszírozási rendszer? A kultúra intézményei nem pusztulnálak le, tehát ki tudnák szolgálni azokat a tömegeket, amelyeket megmozgatnak. A művelődési házaknak évekre előre kell tervezni, pályázatokon úgy lehet eredményesen részt venni, ha hosszú távra előre tudunk gondoskodni - ehhez biztonságos, finanszírozható rendszerre van szükség. Az idegenforgalomban megbocsáthatatlan bűn, ha egy- egy, városrészhez kötődő rendezvény kimarad, tudnunk kell tervezni. A városban egyre jobban érezhető, hogy van igény a minőségi kultúrára. Több értékes, művészi igényű előadót, előadást meghívni - több fellépőt megfizetni az ország kulturális életének első vonalából, jobban megbecsülni a helyi értékeket. Illetve jobban finanszírozni azokat a szolgáltatásainkat, amelyeket csak a művelődési házak tudnak kielégíteni - amelyekre a szaktárca vezetője is célzott, amikor ezeknek az intézményeknek a fontosságát hangsúlyozta. Ha nagyobb költségvetéssel dolgozhatnának, miben kellene fejleszteni? A nagy - vagy legalábbis viszonylag nagy - rendezvények szervezésén túl egyre kevesebb jut a közösségi munkára. Pedig a közösségek kiszolgálása, a helyi szerveződések igényeinek kielégítése az intézményhálózatnak fontos feladata. Helyet kellene adni a fiataloknak, a fiatalok próbálkozásainak - a jelenlegi rendszerben ő szorulnak ki először. Vége van a forgatásnak Miskolc (ÉM - SOB) - Befejeződött a Boni és Klájd című magyar film forgatása - közölte Deák Krisztina, az alkotás rendezője. További kérdéseinkre a választ a rendező elhárította azzal, hogy a közeljövőben e témában szerveznek majd Miskolcon sajtótájékoztatót. A film több szállal is kapcsolódik Miskolchoz. A miskolci rablópáros (a film ihletője) egyik tagja a Magvető kiadó által közreadott könyvében foglalta össze történetüket, s ez alapján készült el a filmváltozat. A város jó néhány helyszínt biztosított. CINE-MÁTÓL Felül semmi Extázisok... Lukács Róbert kiállítása nyílt Extázisok és imák címmel a miskolci Mini Galériában. A tárlatot Juhász- Léhi István újságíró, lapunk munkatársa nyitotta meg (képünkön balra, az álkotó társaságában). Egy álmos yorkshire-i városka nőklubjának tagjai jő ügy érdekében saját aktképeikkel díszített naptárat készítenek. A pucér hölgyek pusztán saját jó szándékukkal takarózhatnak, amikor kitör a botrány... A texasi láncfűrészes 1973. augusztus 20-án a rendőrséget egy isten háta mögötti tanyára vezényelték. Amit Thomas Hewitt, a helyi vágóhíd egykori munkásának síri hangulatú házában találtak, az vérfagyasztó volt... Sohaországban minden más. Nincsenek felnőttek és nincsenek szabályok. De itt sincs béke. Egy gonosz kalóz, Hook kapitány vívja harcát a pajkos Pán Péterrel, aki azt reméli, új vendégei szövetségesei lesznek. Második bőr A Higiénikus emberrel érkeznek Új dalokkal örvendezteti rajongóit a KFT Elena úgy fogadja a helyzetet, mint élete egy újabb fejezetének kezdetét... rácsony Előtti, De Legalábbis Szerethető Sláger” kitüntető címért. Ha a hallgatók is úgy akarják, a nemzeti köztudatba kerülhet a mű-módon másolt emberpéldányokról szóló darab, a „Klón”, vagy éppen a Miss Kenyérgyárból lett tv-sztár megrázó dalba foglalt története is, a „Teca”. És akkor még nem beszéltünk a rejtett gyöngyszemekről és a sokszori hallgatásra is izgalmas szövegekről: ezek a védjegyek teszik majd a KFT XXI. százai lemezét fontossá mindannyiunk számára. Az űrben és Miskolcon Meglepő, de igaz, az album három dalának demo felvételét a NASA partnercége rádióadásba kódolva elküldte a világűrbe, a földönkívüli közönség nagy örömére. Ebben az élményben azonban nemcsak a Naprendszer távolabbi pontjain élő lények részesülhetnek, a zenekar tagjai ugyanis - több mint egy évtizedes szünet után - február 19-én csütörtökön este 7 órától a miskolci Rónai Művelődési Központban ugyanezt a zenei élményt biztosítják helyi rajongóiknak egy koncert keretében. Pán Péter A szerelem nem mindig egy irányban halad. Alberto és Elena házassága válságban van. Alberto talált valaki mást. Miskolc (ÉM) - Októberben olyan dolog történt, ami idestova 13 éve nem. Laár András, Bornai Tibor, Márton András és II. Lengyelfi Miklós, azaz a KFT alapító tagjainak új dalait rögzítő hanghordozók jelentek meg. Utalva a dalokba foglalt emberi érzésekre és bizonyos szokatlan nézőpontokra, a lemez a „Higiénikus ember” címet kapta. Erős kötelék A tagok közti kötelék erős, és ez érződik az anyagon is: az abszurdtól a bűbájoson át a sohasemvoltig terjed a repertoár. Az albumról a Százszorszép című Laár-Bornai szerzemény volt hallható a rádiókban először, s szállt ringbe a „Legnagyobb KaA KFT zenekar - újra együtt
