Észak-Magyarország, 2004. február (60. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-12 / 36. szám
2004. február 12., csütörtök ÍSIAX-MA6YAR0RSIÁÖ $ KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS / 4 Sok okból sok felmérés Miskolc (ÉM) - Mellékelt kronológiánkban a rendszerváltás, azaz 1990 óta készült, Miskolc életét és fejlődését feldolgozó, nagyobb sajtóvisszahangot kapott felméréseit szerettük volna vázlatosan bemutatni. Hamar kiderült: ilyen összeállítást készíteni már-már lehetetlen. Nagyon sok mindenki nagyon sokféle okból nagyon sokféle felmérést készített a közel másfél évtized során. Olyan szakembert, akinek (emlékezetből) teljes rálátása volna az elkészült és közzétett tanulmányok teljes folyamára, értelemszerűen nem találtunk. Az a reményünk is hiábavalónak bizonyult, hogy a polgármesteri hivatalban csak számon tartják, ki mikor mit állapított meg a borsodi megyeszékhelyről. így, ilyen címszó alatt nincs nyilvántartás a városházán, sem ember, aki saját emlékei alapján fel tudná sorolni a jelentősebb témákat. Felmérések Miskolciéi rl997: Idegenforgalmi vonzerő-leltár készül, ami kimutatja: papíron, szá- mok-adatok szintjén Miskolc jobban áll e téren, mint például Eger.-2000: Elégedettek a miskolciak a közlekedéssel: városukból Lillafüredre a legbüszkébbek: nagyobb a politikai iránti érdeklődés, mint máshol és a helyiek a közéletről főleg az Észak-Magyarországből tájékozódnak - ez lett a summázata a Miskolcon (és másik hat megye- székhelyen) a Marketing Centrum által végzett kutatásnak. A városháza az ebben évben készült városfejlesztési stratégiához társított kérdőíves felmérést. p2001: A Magyar Tudományos Akadémia által végzett országos kutatás eredményeképpen a szakemberek a borsodi nagyvárost a vesztesek közé sorolták be: „Miskolc az utóbbi tíz évben szinte semmit sem fejlődött” - ez egy, a helyi politikusok által ritkábban idézett felmérési eredmény. Szívesebben hivatkoztak az aktuális városvezetők a KSH tanulmányára, amely a megyeszékhelyet a „fejlődő” jelzővel illette, a vizsgált öt mutató alapján. Utóbbi kutatás vezetője lapunk interjújában úgy fogalmazott: „Ez még messze nem Székesfehérvár”.-2003: A helyhatóság felkérésére elkészül, a település nagyszabású, úgynevezett szociális térképe. A Nemzeti Ifjúságkutató Intézet bemutatja megállapításait, amelyek a fiatalok elvándorlásának, illetve maradásának okait tárják fel.-2004: Nyilvánosság elé tárják a szociológusok készítette lakossági véleménypanel érdekesebb megállapításait; például azt, hogy a miskolciak túlnyomó része szereti Miskolcot. Kötnek a közös elmenyek Miskolc (ÉM - KHE) - Lehet, hogy szülővárosunk nem a világ legszebb helye, lehet, hogy a megélhetés is nehéz itt, mégis ragaszkodunk hozzá. A kötődés kialakulásában fontos a közös élmények sora - fogalmazott Hajdú Éva klinikai szakpszichológus. - E közös élmény a társakkal való aktív tevékenységet és ennek megélését jelenti, amibe természetesen a közös munka is beletartozik. Az évek során rossz élmények is érnek bennünket, de visszagondolva a múltra, általában a számunkra kellemes dolgok jutnak eszünkbe. Ha most sokan rosszul is érzik magukat szülővárosukban, mégis maradnak, mert bíznak benne: tehetnek azért, hogy jobb legyen. A szülőváros érdekében végzett munkának erős kötőértéke van. Emberi kapcsolatainkban is tapasztaljuk, hogy igazából nem azt szeretjük, akitől kapunk, hanem azt, akinek adunk. Miskolci kutatás - szabad kezet kaptak Speciálisan a borsodi megyeszékhelyre dolgozták ki a kérdéseket Miskolc (ÉM - BGO) - Az önkormányzat pályázatáról lapunkban olvastak az egyetemi szakemberek - az ön- kormányzat azt kereste: ki végezne közvélemény-kutatást arról, hogy a miskolciak mennyire elégedettek városukkal. A Miskolci Egyetem Kihelyezett Táradalomkutató Központja nyert. Pankucsi Márta, a központ vezetője kérdésünkre elmondta, a városháza pontosan meghatározta, hogy 800 fős mintán alapuló, rendszeresen elvégzendő közvélemény kutatást akarnak végeztetni - a várossal való elégedettségről. Nem séma szerint A társadalomkutató központ munkatársai erre nem egy kutatási sémát használtak, hanem a munkában részt vevő kutatók az alapoktól maguk határozták meg, melyek azok a dimenziók, amelyek egy miskolci lakos városhoz való viszonyát meghatározhatják. Ilyenek az alapvető létfeltételek, a városkép (természeti és épített), a műszaki infrastruktúra, a kereskedelem, az egészségügyi ellátás, a szociális körülmények, az oktatás, a kulturális élet, a szabadidős szórakozás - és a város vezetése. Szabadon kérdeztek Utóbbi a pályázat kiírásán túl semmiféle megkötést nem tett, sem abban, hogy mire irányuljon a vizsgálat, sem abban, hogy milyen kérdéseket tegyenek fel - hangsúlyozta Pankucsi Márta. Az egyetem és az önkormányzat szerződésben szabályozta azt is, hogy a vizsgálat során kapott adátokkal a megrendelő rendelkezik. Kérdésünkre, hogy van- nak-e olyan eredmények, amelyeket nem hoztak nyilvánosságra (a megrendelő kérésére), Pankucsi Márta elmondta: van».................................................. A társadalomkutató központ munkatársai nem kutatási sémát használtak. Pankucsi Márta szociológus nak adatok, amelyek az első felmérésről kiadott írásos anyagban nem tettek közzé, de nem azért, mert a megrendelő városháza ezt „nem publikus- sá” nyilvánította, hanem mert a kutatás szempontjából csak a későbbi felmérések adatainak a közvéleménykutatók birtokában nyernek jelentőséget. Fedor Vilmos, Miskolc alpolgármester a kutatással kapcsolatban elmondta: az önkormányzat azért rendelt ilyen nagy létszámú (800 fős) kutatást, hogy valóban lássák, hogyan tartják lakói Miskolcot. Már középtávú városfejlesztési stratégiai kérdésekben is iránytű lehet a város lakóinak véleménye, hogy mire büszkék és mire nem. Egy ilyen kutatás bármilyen eredményt hozhat, a megrendelőnek le kell tudni nyelni a kritikát is - de kellemes meglepetések is érték a városvezetést. Például az, hogy az oktatást és a kulturális életet a legjobb helyek egyikére tették a válaszolók. Luki www.boon.hu http://forum.boon.hu Mondja el a véleményét! MMMMMMj A megkérdezettek 87,5%-a szeret Miskolcon élni Mi a három legjobb dolog ön szerint Miskolcon? (százalék) Természeti adottság, földrajzi fekvés, Épített környezet, Infrastruktúra, parkolás Szórakozási lehetőségek, kulturális 125,( élet, sport Mi a három legrosszabb dolog ön szerint Miskolcon? (százalék) \; ; » »£ ,| Anyagi feltételek, lakás, munka Épített környezet, Infrastruktúra, parkolás Rendezetlenség, szemét, ártalmak Mennyire elégedett a város vezetésével? (elégedettségi index) Miskolc polgármesterével A város vezetőivel való elégedettség Az önkormányzati képviselőkkel való elégedettség Miskolc bizonyítványa (osztályzat 1-től 5-ígf A nem szép is szerethető Miskolchoz az emlékek köthetnek Miskolc (ÉM - BGÓ) - Több vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a füstös ipari központok is megbecsülést élveztek lakóik körében. Az emberek nem pusztán a szép városkép miatt kötődhetnek lakóhelyükhöz - az érzelmi, társadalmi azonosulás mélyebb rétegei is számítanak. A válaszolók sokszor egy általuk felállított elvárásnak felelnek meg. Ha azt állítaná, hogy nem szereti a városát, azzal sgját magával kellene meghasonlania - hallhattuk Dobák Judit kulturális és vizuális antropológustól. Mert ki vallja be magának, hogy utálom, és képtelen vagyok változtatni? Ráadásul úgy tűnik, hogy a lokálpatriotizmus helytől, időtől független érzés, és (majdnem) bárhol kialakulhat. A mindennapi élet során a napi boldogságaink, bosszankodásaink ehhez a helyhez kötődnek. Létező várostudat Teljesen mindegy, hogy virágos, szabályos, kacskarin- gós, omladozó, átépített, ódon területről van szó, előbb utóbb vonzalom alakul ki. Létezik egyfajta várostudat - mindenkinek a fejében másmás, de mindig találunk olyan csomópontokat, amelyek alapján egy város azonosítható, ugyanazt jelenti a lakói számára. De nagyon nehéz szavakban megjeleníteni mindezt. Keveredik a tudás, az érzés, az előítélet, az első benyomás, a vélemény. Volt és jelenlegi vezető a felmérésről Fontos, hogy tudják, merre kell indulni Miskolc (ÉM - Hl) - A közvélemény-kutatások fontosságáról és felhasználhatóságáról a város volt és jelenlegi vezetőjét kérdeztük. Szűcs Erika, Miskolc város alpolgármestere fontosnak tartja a felmérést, hiszen átfogó képet ad, ami a város- vezetés számára is fontos.- A felmérés a demográfiai folyamatokról, a foglalkoztatási helyzetről, a segélyezési rendszerről, is képet adott A demográfiai folyamatok közismertek, a város népessége 1990 és 2000 között 8,3%-kal csökkent. A lélekszámcsökkenés és az öregedés jelzi, hogy a városnak növelni kellene megtartóképességét és fel kell készülnie a idősellátás mennyiségi bővítésére, minőségi fejlesztésére. Ezek mind hasznos információk a városháza számára. Kohold Tamás, kereszténydemokrata képviselő, volt polgár- mester nagyon fontosnak, sőt szükségesnek tartottja a kutatásokat, hiszen a város irányítóinak tudniuk kell, hogyan gondolkodnak a miskolciak. Ez pedig lényeges a fejlesztések tekintetében is.- A felmérések pozitív üzeneteket tartalmaznak a vezetés részére arról, hogy merre kell indulni, persze a negatív dolgokról is, hogy hol szorít a cipő. Ugyanakkor van egy hallgatag többség is, akik véleménye kimarad a felmérésből, erről sem szabad megfeledkezni. MEGKÉRDEZTÜK AZ OLVASÓT: Szeretnivaló-e Miskolc? E bben a városban nőttem, mindenképpen szeretni való hely. Nem az dönt, hogy az utcák koszosak-e, hanem érzelmileg kötődök ide. Gödörházi Gábor (50), ANYAGBESZERZŐ N ekem nagyon. Itt nőttem fel, ide kötődöm. Különösebb oka talán nincs is annak, hogy szeretem, valahogy itt szoktam meg. Juhász Bertalanné (70), NYUGDÍJAS E n nem miskolci vagyok, de nagyon szeretünk bejárni a barátokkal. Nagy a nyüzsgés, sok kocsma van, nekem bejön. Deák Csilla (15), TANULÓ H át, ki hogy van vele. Nekem értékes ez a város személyes kötődésem miatt, itt élek évtizedek óta. Leginkább a hegyek miatt szeretem. Abramovszki Béla (63), NYUGDÍJAS E z nézőpont kérdése. Sokáig éltem Pesten és ahhoz képest sokkal nyugisabb. Nekem eddig csak pozitív tapasztalataim vannak. Spiczmüller Ákos (22), TANULÓ
