Észak-Magyarország, 2004. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-17 / 14. szám

2004. január 17., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG# KULTÚRA / 6 HÍRCSOKOR- j'/j- j j'j j-J'jW'J'JÚ jtj j 5 jv.'ít .'v\ v'CV»'^w\ t- Cv 0 Dixie-klub. A Miskolci Dixieland Bánd klubját tartják január 22-én délutántól es­te 10 óráig az Ifjúsági és Szabadidó' Ház­ban. 0 Toldi a bábszínházban. Az Arany János és Jékely Zoltán műve alapján készült, Toldi című bábjátékot láthatja a közön­ség január 18-án, délelőtt fél 11-től a miskolci Csodamalom Bábszínházban. Szimfonikusok fellépése a Budapesti Zeneakadémián Miskolc (ÉM) - A 40 éves Miskolci Szimfonikus Zenekar januárban, február­ban és márciusban három hangversenyt ad a Budapesti Zeneakadémia Nagytermében. A három koncert időpontja, műsora és köz­reműködői: 2004. január 20. 19.30. Budapest, Zeneakadémia Miskolci Szimfonikus Zenekar Schubert: h-moll „Befejezetlen" szimfónia Mozart: A-dúr zongoraverseny Mahler: I. D-dúr „Titan”szimfónia Vezényel: Kovács László Zongora: Krausz Adrienné 2004. február 17. 19.30. Budapest, Zeneakadémia Miskolci Szimfonikus Zenekar Fischer: Az Alpoktól délre Francaix: Klarinétverseny Gershwin: Kék Rapszódia Gershwin: Dalok Vezényel: Kovács László Ének: Marton Éva Klarinét: Varga Gábor 2004. március 04. 19.30. Budapest, Zeneakadémia, 19. 30. Miskolci Szimfonikus Zenekar Közreműködik: Magyar Rádió Kórusa Verdi: Requiem Vezényel: Kovács László Szólisták: Cserna Ildikó - szporán, Ulbrich Andrea - alt, Bándi János - tenor, Berczelly István - basszus KONYVBARAT A Géniusz Könyváruház és az Észak játéka Legutóbbi kérdésünk: melyik három be­tű a segélykérés nemzetközi jele? A helyes válasz: SOS. Brian Harper: Kísért a múlt című könyvét Zsibai Zsoltné (Encs) a Gé­niusz Könyváruházban (Miskolc, Széche­nyi u. 107., tel.: 46/412-932) veheti át. Mai kérdésünk: melyik városban áll az Empire State Building? A helyes választ beküldők között Stephen Dobyns: Három lány síremléke című könyvét sorsoljuk ki. A megfejtéseket jövő hétfőn délig várjuk szerkesztőségünkbe (Miskolc 3501 Pf.: 351). Válasz: ...................................................... Név: * ......................................................... Cím: ......................................................... A közönség is a tehetségre szavazott Schmidt Vera, a Megasztár miskolci döntőse - még óvatosan közelednek a lemezcége Búss Gábor Olivér Miskolc (ÉM) - Mi kell ah­hoz, hogy valaki megasztár legyen? Magyarországon té­véműsor. A tehetségkutató megmérettetés egyetlen mis­kolci döntőse az elődöntők legjobbjaival együtt költözött be a (mega)sztárlakba. ÉM: Hogy érzed magad a dön­tősökkel? Schmidt Vera: Egyre jobban. Nem minden zökkenőmentes, amikor ennyire különböző embe­rekkel kell együtt lakni, volt pár kezdeti konfliktus, de kezdjük egyre jobban megismerni egy­mást. Egyre jobban kijövünk egymással. ÉM: Ott voltál a stúdióban, ahol az utolsó két játékost szavazta be a közönség. Te kit választottál volna? Schmidt Vera: Az, hogy Leslie döntős legyen, számomra is egyértelmű volt, igazából Gáspár László és Klári között hezitáltam volna, ha én is szavazok. Nem tudom, talán Klárit választom, de László produkciója is nagyon tetszett. ÉM: Az elődöntőben saját szerzeményt énekeltél és saját magad kísérted gitáron - elég melankolikusra sikerült. Most is hasonló produkcióval készülsz? Schmidt Vera: Az első forduló­ba mindenki ugyanazt a számot viszi, amivel az elődöntőn fellé­pett. De később feladatok is lesz­nek, és olyan is, hogy saját vá­lasztás alapján játszhatunk. Szí­vem vágya, hogy amit akkor vi­szek, az saját szerzemény, de vi­dámabb legyen. ÉM: Jó pár befutott hazai együttes és énekes elvérezne egy ilyen versenyen - ám a közönség az ő lemezeiket ve­szi. Szerinted a döntő szava­zásain mennyire esik majd egybe a közönség és a zsűri véleménye? Schmidt Vera: Kellemesen meglepett, hogy a közönség el­sősorban a tehetséget értékelte és minden egyéb tényező, pél­Schmidt Vera a gitárjával dául az életkor vagy a külső háttérbe szorult. ÉM: A tévéműsor halad a ma­ga pályáján, de ilyenkor a nagy lemezcégek, kiadók is figyelhetik azt, hogy vajon kikbe érdemes időt és pénzt fektetni - vannak körülötte­tek óvatosan köröző szakmai érdeklődők? Schmidt Vera: Hallottam olyat, hogy van, akit már megkerestek közülük, de az egyértelmű és nyílt felkérésekre kicsit még várni kell. Inkább csak érdek­lődnek, egyelőre óvatosan. Va­lószínűleg kivárják az első sza­vazást, hiszen azzal dől el, hogy kire mennyire fogékony a kö­zönség. $ ÉM: Nyerni szeretnél? Schmidt Vera: Nem hiszem, hogy nyerni a legjobb ezen a ver­senyen. Ha végzek, matematika- tanár leszek és tanítani szeret­nék. Két dolgot tudok elképzelni az életemben, az egyik, hogy ta­nítsak, a másik, hogy énekeljek. Ha nem nagybetűs megasztár le­szek, nem lesz boldogtalanabb az életem - boldog akkor leszek, ha azzal, amit csinálok, örömöt tu­dok szerezni. Akár a tanításon keresztül a tanítványaimnak, akár a zenémmel azoknak, akik­nek tetszik ez a stílus. Készül a miskolci színház | új előadásának díszlete (ké­pünkön: Veress Attila festő­tárvezető dolgozik a díszle­ten). Moliére Don Jüanjának játéktertét az előadást rende­ző Csiszár Imre tervezte. _________________________j NÉVJEGY Schmidt Vera, a Megasztár miskolci döntőse Szeretné, ha úgy élhetne, hogy zenéjével maradandó nyomokat hagyhat­na az emberekben Születési hely: Miskolc Kora: 21 év Családi állapota: hajadon Iskolái: Földes Ferenc Gimnázium ELTE matematikatanári szak Zenei pálya: 6-7 évesen alapfokú hegedű, zongo­ra és furulya, 14 éves korától gitározik A hódító, aki kétségbe vonja a világot Moliére Don Jüanját Miskolc (ÉM) - Nem a hó­dítások állnak Moliére Don Juan című színművének kö­zéppontjában: a cinizmust és a képmutatást pellengérezi ki a szerző. A moliére-i életműben egye­dülállónak mondott darabot a Miskolci Nemzeti Színház tűzi mutatja be a miskolci színház társulata Jelenet a próbán (Fotó: Bujdos Tibor) műsorra. Az előadást Csiszár Im­re rendezi, aki számtalanszor bi­zonyította már ebben a színház­ban is különös érzékét az embe­ri viselkedés ábrázolásában. Ez a színmű, amelyet a Hamlettel és a Fausttal szokás együtt em­legetni, is kiváló alkalmat kínál ehhez. Vendég Don Juan Értelmezések szerint a darab minden idők képmutatását és ci­nizmusát pellengérezi ki. Ebben az olvasatban Don Juan igazi ér­telmiségi - a számára csak azért van a világ, hogy ő kétségbe von­hassa. A címszerepet Nemcsák Ká­roly játssza - Csiszár Imre ko­rábban dolgozott már vele Mis­kolcon is. Sganarelle szerepében Szegedi Dezsőt láthatja a közön­ség, egyéb, fontos szerepekben feltűnik Olasz Ági, Somló István, Csapó János. A színház Petri György fordí­tását használja - a költő szikár, lényegre törő mondatai a való­sághoz közelítik a művet. A bemutató január 23-án, pén­teken este 8 órakor lesz, a Csar­nokban. A 180 ÉVES MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ TÁMOGATÓJA AZ 50 ÉVES tiszai vegyi kombinát NAPLÓ Ami a színházból kimarad iRk *i Hegyi Árpád Jutocsa A színház zárt világ. Szertartá­sos hely. Saját törvényei vannak. Egy társulat él és alkot a maga belső, elszigetelt törvényei szerint a színház falai között, hogy estéről estére találkozzon a közönséggel. Jól bevált, városi beidegződés. Ri­tuális esemény esténként elmenni a színházba, megnézni a társulatot. Hogyan alakítanak a színészeink, mit talált ki a vendég rendező, ho­gyan hat a kortárs, vagy éppen klasszikus szerző, legyen az Dürenmatt, vagy Egressy Zoltán, vagy Kálmán Imre. Színházba járunk, van társula­tunk, egy zárt világba lépünk be esténként, felmegy a függöny, és kinyílik a színház világa, magával ragad az előadás, megkapjuk a színházi betevőnket, egy szezon­ban úgy 8-10 előadást, sok élveze­teset, néha persze gyengébbeket is, akkor bosszankodunk. Aztán ott vannak a koncertek, a kiváló városi zenekar játszik, is­merjük és szeretjük őket, egy sze­zonban 8-10 remek, egy-két kevés­bé sikerült koncert. Vendég kar­mesterek, új betanulások és sláge­rek, népszerű és szokatlan szerzők. Hallgatjuk és szeretjük az ismert muzsikusainkat a színpadon. Ez a város színházi és koncert­világa. Normális, élvezetes és elszi­getelt világ. De hol a külső világ? Mi van a világban, amihez képest jó és érté­kes, korszerű vagy elavult, modern vagy provinciális a mi kis városunk színházi, zenei élete? Hol az a tö­mény izgalom, világ-színház és vi­lág-zene, ami a színházból kima­rad? És hol az a sok néző, egyete­mista, nyitott elméjű városlakó, aki a színház kínálatán túl szomjas a világ művészetére? A külső világ művészetét be­mutatni és ezzel egy várost kinyitni a világra csak egy másik hely lehet képes. Olyan hely, amelynek ez a dolga. Egy ház, ami olyasmi, mint a Színház, de nincs társulata, és programját a világból válogatja. Egy ház, ami a kortárs művészete­ké. Egy hely, ahol a táncról, szín­házról, képzőművészetről, iroda­lomról, zenéről szól az élet, de ar­ról a színházról, táncról, zenéről, stb., amely odakint a világban ke­letkezik és hat. A klasszikus szín­házi nyelven túlmutató, műfajilag besorolhatatlan, új dimenziókat nyitó előadásokat láthat itt a pub­likum, melyeken keresztül Miskolc­ról kitekinthetünk a világra és a vi­lág betekinthet Miskolcra. Új és új arcok, új művészek, friss tehetsé­gek táncolnak, játszanak, muzsikál­nak ezen a helyen. De mi ez a hely? Színház, kul- túrház, koncertterem? Ez egy művészeti találkozóhely, színházi kávéház, világ-klub, ahol mindig történik valami. Nemzetkö­zi törzshely, ahol találkozni lehet egymással, az új művészettel és az új művészekkel. Ahol pezseg az élet, ahol állandóan fesztivál van, összmővészeti világfesztivál. Min­den nap más és más előadások, workshopok, performance-ok, kon­certek, egzotikus előadások, élet! És előadás után nem kell hazamén ni, mint a színházból. És előadás előtt be lehet jönni és egész nap ott lehet lenni, találkozni és be­szélgetni, enni és olvasgatni és iszogatni és aztán előadást nézni. A művészet közelében élni, életfor­maként. A világ izgalmas városaiban már létrejöttek ezek a házak. Most Miskolcnak is lehetősége van az Európai Unió jegyében lét­rehozni egy házat, egy multikul­turális oázist, amit persze csak „BÉKÉNEK" fogunk hívni, mint ahogyan a budapesti „Kortárs Mű­vészetek Házát" is csak TRAFÓNAK mondjuk. Hamburg­ban „Fabriknak" hívják, Amster­damban Milky Way a neve. A kö­zös bennük, hogy mindegyik mo­dern kultúrfórum, ami izgalomban tartja a várost. Miskolcnak nagy szüksége van erre az izgalomra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom