Észak-Magyarország, 2004. január (60. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-17 / 14. szám
2004. január 17., szombat ÉSZAX-MAGYARORSZÁG# INFORMATIKA / 7 • • Az összeállítás • •• •••• az Informatikai és Hírközlési Inforrrícltikai és Minisztérium Hírközlési (www.fhrni.hul Minisztérium támogatásával készült. A DIGITÁLIS ÍRÁSTUDÁS ELTERJESZTÉSE HÍRES LINKEK 98*a nem jön már 99 Ütött az utolsó óra: a ma és még jó darabig (otthoni használatban) elterjedt Windows 98 operációs rendszerhez a Microsoft nem ad ki többé javítást. A napokban, amikor a Microsoft végleg befejezi a szoftver terméktámogatását, még felajánl egy CD-t a koros op-rendszer kitartó használóinak, amelyen tippeket ad, „hogy lehet belőle a legtöbbet kihozni”. Hat év telt a Windows 98 megszületése óta, és még mindig a webszörfolők negyede ezt használja. A Microsoft, ahogy előzetesen bejelentette, január közepétől megszünteti a terméktámogatást, ezután már senki se védi meg a kitartó híveket az ezután felfedezett rendszerhibák és elkövetett támadások ellen. A január 15-ére nyilvánosságra kerülő CD-n ötletek, tanácsok és műszaki leírások vannak, valamint eddig nem publikált tudásbázis-cikkek. A lémez ingyenes, aki kéri, annak csak telefonálnia kell vagy weben regisztrálnia, és kiküldik neki (az erre szolgáló linkre nem sikerült rátalálnunk - a szerk.). A CD tartalma megjelenik a Microsoft terméktámogató webhelyein is. Miután a terméktámogatást megszüntető bejelentéssel a Microsoft nullázta a felhasználók várakozásait, egy interjúban a cég kereskedelmi vezetője rejtélyesen kijelentette, hogy valamilyen nagyobb biztonsági rés felfedezése esetén a felhasználók kellemesen meglepődhetnek, ha mégis megjelenik a javítófolt... Mit tegyünk hozzá: többek között az ilyen kedélyes ígéreteknek köszönhetően, hogy világszerte annyian, de annyian „szeretjük” a Microsoftot. tippünk: www.microsoft.com/windows98 Lovaggá lett a Net-Atya Az „Internet atyjának” nevét, Tim Berners-Lee-ét múlt kedden tették közzé a Buckingham Palace újévi kitüntetettjeinek listáján. A Knight Commander a királynő által adományozható második legmagasabb kitüntetés Nagy-Britanniában. Az angol Tim Bemers- Lee, az internetet szervező tanácsadó testület, a World Wide Web Con- sortium (W3C) igazgatója, az Egyesült Államokban él. A kitüntetést „az internet globális kifej* lesztésének elismerése- Tlm Berners-Lee , ként” kapta, mint „a világháló feltalálója”. Berners-Lee friss fizikusi diplomájával a CERN-hez ment dolgozni, ahol zavarta, hogy a kutatók közötti dokumentumcsere nehézkesen ment, mert a sokféle gépen, ilyen-olyan nyelven készült dokumentumok formátumát előbb hozzá kellett igazítani a CERN központi számítógépes rendszeréhez. A Hypertext Transfer Protocol-lal (HTTP) 1990- re készült el, ami kompatíbilissá tette a cseré- \A//,,.t,, lendő dokumentumokat, VV v_d V111 y a bennük levő hivatkotheyyCb zásokat. A hypertext ol- mrania:ina^.-gwíaa dalak az általa kitalált "ÍMKT,«,*, or Hypertext Markup Lan"7íri guage (HTML) szerint voltak formátumozva, majd felvázolta, hogyan lehet a dokumentumoknak címeket adni. A CERN bürokratái nem karolták fel a találmányát. Márpedig neki elhatározott globális víziója volt arról, hogy az internetet mindenkinek tudnia kell használni, és senki azt ki ne sajátíthassa. Élére állt annak a mozgalomnak, hogy minden webes szabvány nyílt legyen, és bárki szabadon részt vehessen a világháló fejlesztésében. tippünk: www.infotars.hu/erdekessegek/ ?id=040136005 PÁRHUZAMOS INTERJÚ Még nem váltotta fel az e-mail a kamarai levelet A néhány éve, egyre finomodó digitális és hálózati technológiák révén a cégek, vállalkozók, tervezők és kereskedők előtt új lehetőségek nyíltak meg. Ám a korszerűsítés nyomásként, már-már fenyegető kihívásként nehezedik az érintettek vállára. A szakmai kamaráknak segíteniük kell tagjaiknak a változások kezelésében. A mérnökkamara (www.mernok.hu) megyei elnökével, illetve a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (www.bokik.hu) informatikai vezetőjével beszélgettünk. HOLLÓ CSABA: A Magyar Mérnökkamarának 19 szervezet van, mind maga intézi a technológiai fejlesztéseit is. Internetoldallal rendelkezik a központ is - ezt a Pest megyei szervezet gondozza és van közös oldala a vidéki szervezeteknek is. Van, aki használja, van, aki nem; mi erősen használjuk. Ugyanígy e-mailt, elérhető a vezetés minden tagja. Mennyi postaköltséget takarítunk meg? Nem sokat, hiszen a netelőfizetés is pénzbe kerül. Az oldalon általános információkat közlünk, innen sok olyasmi letölthető, amiért egyébként be kellene jönni, olvashatók az elnökségi ülések jegyzőkönyvei, pályázati anyagok. Az ezer tagnak ilymódon csak egy részét tudjuk megszólítani: azokat, akik aktívak; hiszen sokan még a lakcímváltozásukat sem jelentik be, nemhogy az e-mail címüket. Internet, e-mail, a hírek, irományok elektronikus formában továbbításának módozatai mind-mind rendelkezésre állnak: tudnak, képesek élni ezzel a kamarák napjainkban? VARGA ZOLTÁN: A Bokiknál 2004-re komoly informatikai előrelépést tervezünk. Merőben át szeretnénk alakítani a szolgáltatásainkat. Az irodában 1996 óta van internet-hozzáférés, '99-től webszervert üzemeltet a kamara, amelyen ingyen helyezhetik el honlapjaikat a tagok. Százan sincsenek, akik éltek a lehetőséggel... Talán nem reklámoztuk eléggé. Mindenesetre, bár még nem tervezzük, nem kizárt, hogy a jövőben pénzért kínáljuk majd a szolgáltatást. Fejleszteni tervezzük a szakképzés on-line megoldásait, valamint a partnerkeresés módozatai: ez ingyenes lesz, és arra szolgál, hogy aki fel akarja rakni a netre az ajánlatát, megtehesse. Egyelőre úgy tűnik, inkább az üzletet kereső külföldiek élnek a lehetőséggel, semmint hogy a megyénkbeli vállalkozások adnának hírt magukról. Ma is mindent el kell küldeni levélben is. Az elektronikus levél vagy weboldal inkább a betelefonálási helyettesíti. Vagy éppen akkor segít, amikor külföldi társszervezetekkel közös kötetet szerkesztünk, és nem kell folyton személyes találkozókat szervezni. E-mailben, vagy még mindig levélben és telefonon tartja a kapcsolatot tagjaival a kamara? Nemrég indítottuk a heti hírlevelünket, de csak a feliratkozott három-négyszáz embernek küldjük; ennél gyakoribb híradásra ma nincs szükség. A hivatalos levelezés majd akkor alakul át, ha elterjed a digitális aláírás használata. Kevesen tudják megtenni, hogy saját internetoldallal jelentkeznek. Részben amiatt, mert térségünkben az elmúlt másfél évtizedben csak a kisebb, egy-két emberrel, pár munkatárssal felálló mérnöki irodák maradtak meg; szemben a fővárossal, Péccsel, Szegeddel, Debrecennel. Mikor terjed el a korszerű technológia? Amikor tényleg rákényszerülnek a vállalkozások, anyagi okból és időtakarékosság végett. Egyébként egy forradalomhoz mindig forradalmárok kellenek, azaz fiatalok, akik nem nőttek bele egy bizonyos rendszerbe. A mi generációnkból kevesen barátkoznak meg a digitális technikával. Változást a nemzedékváltás hozhat. Mik a kamara tapasztalatai, tagjai hogyan képesek alkalmazkodni az információs forradalom kihívásaihoz? Az internethasználat, a digitális technológia egyre jobban terjedni fog, már csak az EU- csatlakozás kapcsán is. Több lesz a szolgáltató, olcsóbb a szolgáltatás. Hogy legyen hozzá eszköz, számítógép, az már nehezebb kérdés; az államnak is segítenie kell. Egy felmérés szerint a tagok harmadának van számítógépe, utóbbiak kevesebb mint felének internetkapcsolata. A megyében, úgy becsülöm, másfél száz olyan vállalkozás lehet, amelyik saját weboldallal rendelkezik. Sokan nem látják értelmét a netes megjelenésnek, aki pedig igen, annak sincs rá kerete. Ma még nem látható, hogy ez mekkora lemaradást jelent számukra. Chemnitzben még könnyű eltévedni A németek már az on-line hivatali ügyintézés buktatóit is ismerik Velünk szemben a németek már az on-line ügyintézés buktatóit is ismerik Németországban ugyan egyre inkább megvalósul az e-govern- ment, vagyis az elektronikus kormányzati program, ám még korántsem tökéletesen. Minden tíz német állampolgárból kilenc szeretné a hivatalos ügyeit lehetőleg on-line módon intézni. Ám mint az a SirValUse Consulting nevű cég felméréséből kiderül, az attraktív és a felhasználóbarát kezelőfelületek még igencsak hiányoznak a megvalósult honlapokról. Szélesebb a képernyőnél A vállalat szakemberei a felmérés során 50 német nagyváros e-kormányzati portálját keresték fel és vizsgálták meg. Az eredmény: átlagosan három egérkattintásnál több szükséges például az 50 legnagyobb német városban egy egyszerű lakásbejelentési adatlap megtalálásához. A kutatók a legrosszabb véleménnyel Chemnitz városának e-kormányzati portáljának használhatóságáról, pontosabban használhatatlanságáról voltak. E honlapon ugyanis a feladat elvégzéséhez hat egérklikkelésre van szükség. Ez pedig a precíz és a tökéletességre törekvő Németországban bizony abszolút felhasználóbarátság, csak éppen negatív előjellel. És ha nem fér fel? A felmérésből egyébként kiderül az is, hogy a német polgárok egynegyede a világhálón is felkeresi városa polgármesteri hivatalát. Ugyanakkor közülük csupán nyolc százalék használja az „on-line nyomtatványokat”. Ugyan az 50 város 94 százalékában a hivatalok kínálnak ilyen dokumentumokat, ám sok felhasználót zavar például, hogy ezek a digitális formulák nem férnek fel egy képernyőre, így a kitöltésük meglehetősen macerás és időigényes. A hivatal egere Ráadásul szinte komoly hátrány, hogy hiába töltik ki az emberek a digitális nyomtatványokat, ezzel még nem spórolják meg a hagyományos papírnyomtatványok kitöltését vagy az utat a hivatalokba. Az e-kormányzat sikerességéhez ki kell javítani ezeket a hibákat, növelni kell a felhasználóbarátságot és az is kell, hogy a digitális aláírás nagyobb népszerűségre tegyen szert. Nekünk, borsod-abaúj-zemplé- ni olvasóknak pedig legyen meg az a jóleső érzésünk, hogy nekünk (egyelőre) nem kell hasonló nehézségekkel szembenéznünk hivatali ügyintézés idején. A jó öreg sorban álláshoz egyetlen egérkattintásba sem kerül... SMfcyilIf A németországi felmérés tapasztalatairól* az alábbi oldalon olvashatnak még: www .infot a r*s. h w/ edemokraQla/_?iflr031235965 A felmérést végző cég honlapja: www.slrvaluse.de www: Hálapénz, huss! A www.halapenz.hu című weboldal kálváriája tavaly év vége felé kezdődött. Pár hete már hiába kattintanak a jól megválasztott címre a szörfölők: ott csak a jogi aggályokon nyugvó szüneteltetés hírét találták. Azóta a világhálós szólás- szabadság hívei megpróbálják újabb helyekre menteni a lezárt oldal anyagát, illetve újragyűjteni az információkat. Jelen sorok írásakor a közkézen forgó címek közül egy olyat találtunk, amelyen olvashatók voltak a hálapénzzel kapcsolatos beszámolók; elsősorban fővárosi kórházakból. Megyénkből egyetlen név szerepelt a listán: Miskolcról a megyei kórházból - ám a név mellett sem számadatok, sem szöveges leírások nem tanúskodnak nevezett doktor tevékenységének megítéléséről. tippünk: halapenz.cib.net HÁLÓHELY www.bazmkoritaz.hu Az örök(?) probléma: valaki weboldalt alapít, létrehozza, megszerkeszti, gondozza-gondoz- gatja, rákölti pénzt - arra azonban nem fordít figyelmet, hogy a site elérhető, megtalálható legyen. így lehetnek ezzel a kórházi honlapok gazdái is: divat az internetes jelenlét, jól is hangzik, meg lehet indokolni a létét - de hogy az információk (persze, eleve kérdés, miféle információk) eljussanak a remélt olvasóközönséghez, az már tisztán lutri kérdése. Legutóbb a borsodi megye- székhely nagy egészségügyi intézményeinek webes megjelenései után nyomoztunk, sikertelenül. Az ilyen szakmai home page-ek címét, ugyebár, kitalálni nemigen lehet - az ember tippel valamire, aztán nem az... gyűjtőhelyek nincsenek vagy nem ismeretesek, a szakterület legfelsőbb szerve, a minisztérium sem szolgál eligazítással. Logikus volna, ha például a Megyei Kórház oldalát úgy lehetne megtalálni, hogy rámegyünk a (nem létező) www.korhaz.hu oldalra, vagy a tárca site-jára (www.eum.hu) és onnan világos linkek vezetnének az országban szerteszét található létesítményekhez. Nos, ez nincs így. Mint utóbb kiderült, a B.-A.-Z. Megyei Kórház is „rajta van az interneten”, csak ember legyen a talpán, aki kapásból a www.bazmkorhaz.hu címet gépeli be böngészőjébe. Pedig nem tenné rosszul: az elétáruló kép tán még jobb is a vártnál. A vertikális elrendezésű nyitólap ugyan a kezdő amatőr webszerkesztők kézjegyeit viseli magán, de - dizájn szempontból - nem elvetélt kísérlet. Már csak azt kell eldönteniük létrehozóinak, tulajdonképpen mit is szeretnének általa közölni és pontosan kivel. Jó, hogy van térkép is.
