Észak-Magyarország, 2002. december (58. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-09 / 286. szám

2002. december 9., hétfő ORSZÁGBAN-VILÁGBAN / 2 HÍRCSOKOR 0 Az új érsek. Erdő Péter, az új eszter- gom-budapesti érsek kiterjedt nemzet­közi kapcsolatokkal rendelkező, világ­szerte elismert egyházjogi szakember, aki sokat tett a magyar állam és az egy­ház kapcsolatainak rende­zéséért - mondta vasár­nap az MTI római tudósí­tójának Németh László, a Pápai Magyar Intézet (PMI) rektora. Fotó: MTI 0 Harckocsik bevonulása. Izraeli ka­tonák vonultak be vasárnap harckocsik és buldózerek támogatásával a Gáza kül­városában lévő menekülttáborba, ahol két nappal ezelőtt tíz palesztint öltek meg. A Hamász fegyveres szárnya izra­eli katonák elrablására szólított fel. 0 Robbanás. Aknára futott egy kisteher­autó Pakisztánban, és a rajta utazó 14 ember közül - akik mind egy család tag­jai voltak - négy meghalt, a többiek meg­sebesültek. Az eset szombaton történt Pesavartól 10 kilométerre északnyugat­ra. Egy helyi tisztségviselő az AP-nek elmondta, hogy egyelőre nem tudni, ki telepítette az aknát, és hogy a merény­let a család ellen irányult-e. Emlékeztek. Szent Borbála, a bányá­szok védőszentjének napja tiszteletére megemlékezést tartott tegnap az Űj Bánya­mécs Baráti Kör Egyesület. Koszorút he­lyeztek el a perecesi temetőben, az 1947. évi bányászszerencsétlenségben elhunytak sírjánál. Fotó: Ádám János Sokoldalú magyarázat New York (MTI) - Vasárnap reggel az ENSZ különgépe Bagdadból elszállította az iraki vezetés által összeállított, fegyverke­zési programokról szóló dokumentumot. Az amerikaiak hazugságokat keresnek a szövegben, az irakiak biztosak abban, hogy bebizonyították, nincsenek tömegpusztító fegyvereik. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa novemberben arra kötelezte Irakot, hogy részletesen számoljon be tömegpusztító fegyvereiről. A határidő vasárnap járt le, az iraki vezetés már szombaton átadta az ENSZ bagdadi képviselőinek a szöveget. Kórushangverseny Miskolc (ÉM) - Három kórus, a házi­gazda Diósgyőri Vasas Vegyeskar, vala­mint az Egressy Béni Vegyeskar és a For­rás Kamarakórus adott hangversenyt teg­nap délután a miskolci Zenepalota Bartók Termében. A rendezvényen felléptek az Erkel Ferenc Zeneiskola növendékei is. Szólt az ének Fotó: Ádám János Nulla haszon - sok kellemetlenség? A kereskedők jogásza szerint nem éri meg, hogy sátor álljon a parkoló helyén Nem nyugszanak a kedélyek a sátor miatt Fotó: Ádám János Miskolc (ÉM - BAL) - Sá­toráruház nyílt a napokban a Búza téren, a Centrum mö­götti egyik parkolóban. A te­rületet a városháza illetékes részlege adta ki a bér­bevevőknek. Mások (főleg a közeli rivális kereskedelmi egységek tulajdonosai) tilta­koznak: nem tartják helyes­nek, ha az amúgy is szűkös parkolóhelyek egy részét más célra használják. Különösen a Búza téri aluljá­róban tevékenykedő árusok van­nak felháborodva: föld alatti üz­leteik alig harminc méterre van­nak az Aranykapu néven felhú­zott építménytől. Ám úgy érvel­nek, nem pusztán a gazdasági hátrány indítja őket a tiltakozás­ra. Lapunk minapi (Miskolcon és környékén megjelent) számá­ban idéztük az érintett kereske­dők képviselőjének nézeteit, va­lamint megírtuk a miskolci köz­terület-felügyelet álláspontját: a hivatalnak (végeredményben te­hát az önkormányzatnak) bevé­telre van szüksége, márpedig a parkoló karácsonyi vásár céljá­ra történő bérbeadásából több pénz jön be, mint magából a parkolójegyekből. A felügyelet vezetése azt sem tartja problé­másnak, hogy az „aluljárósok” a három hétre elvesztik az árufel- töltéshez (is) szükséges közeli parkolási lehetőséget, és azt sem, hogy bármely más, éves parkoló­bérlettel rendelkező miskolci au­tós számára is csökken a szolgál­tatás minősége (hiszen ugyan­azért a pénzért kevesebb hely közül választhatunk). Az ellen­érv: a szolgáltatás ilyen szem­pontból nincs körülírva - ami­kor bérletet váltunk, nem adott számú parkolóhelyet „kapunk”, hanem parkolási lehetőséget, „ál­talában”. Márpedig a sátorállítás ellenére, pusztán csak a Búza té­ren is, számos más hely rendel­kezésre áll; igaz, ezek tele van­nak, különösen az ünnepi időszak­ban. A hatóságnál mindazonál­tal nem értik: húsz éve van Aranykapu - eddig sosem volt gond vele... Hol a parkoló? A fentieket taglaló tegnapi cik­künkhöz kapcsolódóan kereste meg utóbb szerkesztőségünket az aluljáróban árusítók jogi képvi­seletét ellátó ügyvéd. Török Zsolt, több oldalról közelítve meg a kérdést, a leírtakkal együtt sem tartja jó és tartható megol­dásnak azt, amit a közterület-fel­ügyelet alkalmaz.- A jogi érveken túl is min­denki számára érzékelhető: a Centrumnak van egy parkolója, ami teljesen telített, van továb­bá a közeli ábécének, ugyancsak tele, egy másik parkolórész ma már autópiac; de kérdezem, ak­kor hol az Aranykapu parkoló­ja? Az Ady híd környékén működő üzleteknek, köztük az aluljárónak, hol a parkolója? Ezeknek a boltoknak a megköze­lítését, mind az árufeltöltés, mind a járművel érkező vásár­lók számára lehetetlenné teszi, megszünteti a sátortelepítés - ér­velt a jogász. Másik szempont­ként az aluljáróbeliek érdekét hozta szóba: azon túl, hogy vá­ratlan konkurenciát kapnak, ne­hezedik az áruszállítás, és a ta­valyi tapasztalatok alapján szá­molniuk kell a gyakori áramszü­netekkel. - A sátor fűtése áram­igényes; emiatt többször elmegy a villany, ami mind a természe­tes világítás hiánya, mind a va­gyonvédelem kapcsán komoly problémát jelent. Mennyi lehet? Török Zsolt számításai szerint nem áll meg a bevételi többletre vonatkozó városházi érv: úgy vé­li, ami bejön a vámon (bérleti díj a sátrasoktól), az elmegy a réven (kieső bevétel a parkolójegyek­ből); amúgy is néhány tízezer fo­rintról lehet szó csak szerinte. „Az önkormányzatnak nulla ha­szon - a városlakóknak sok-sok kellemetlenség” - fogalmazott. Adventi koncert ■ A miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház és a Miskolci Bartók Kórus közös rendezésében tartottak teg­nap délután adventi koncertet Miskolcon, a Szent Anna-temp- lomban. Fotó: Ádám János Százéves lett a kisfaluéi iskola Bodrogkisfalud (ÉM) - Ép­pen száz éve működik alapfo­kú iskola Bodrogkisfaludon. Ebből az alkalomból egész na­pos ünnepséget tartottak szom­baton a Bodrog-parti települé­sen. A délelőtti megemlékezés keretében Balogh Istvánná is­kolaigazgató idézte fel az intéz­mény évszázados történetét. Mint elmondta, egy 1928-as is­kolaszéki leltárban . említik először, hogy 1902-ben minimá­lis felszereltséggel kezdődött meg az oktatás Bodrog­kisfaludon. Az évek során számtalan változás érte a helyi oktatás központját. Idén nagyot lépett előre a kisfaludi iskola, ugyanis megépült az intéz­mény új szárnya, a tornate­rem, valamint megújult a régi épületrész is. Ugyancsak ezen az éven avathatták fel az isko­lanévadó Klapka György szob­rát. Az új iskolaépületet, vala­mint a szobrot tegnap szentel­ték fel az egyházak képviselői. Az egyházak képviselői felavat­ták az új szárnyat és a Klapka- szobrot Fotó: Bódisz Attila „Egyszer meghaltam már tehát, azért, hegy élnem lehessen” Kertész Imre a Svéd Akadémián szombaton összefoglalta írói hitvallását Stockholm (MTI) - Kertész Imre a Svéd Akadémián szombaton összefoglalta írói hitvallását. Első magyarként veheti át kedden az irodalmi Nobel-díjat, és ennek alkal­mából beszélt saját írói működéséről és az európai kultúra megújulásának szük­ségszerűségéről. Kertész Imre az írást magán­ügyének tekinti. Nem szokott azon gondolkozni, hogy kinek ír­ja a műveit, mert szerinte ha egy író erről gondolkodik, akkor vélt igények kielégítésére kell töre­kednie. Szerinte az író önmagá­nak ír. Személyes sorsa köny- nyűvé tette ezt a dilemmát, mert ahogy ironikusan megjegyezte, ő tényleg önmagának kezdett ír­ni, hiszen sokáig nem jelenhetett meg egyetlen műve sem. A kom­munista diktatúra írói szabadsá­got adott Kertésznek, mert a 60- as évek Magyarországának „mo­csármélyén” Kertész szerint két választása volt az embernek: Kertész Imre Fotó: Internet vagy végleg feladta a küzdel­met, vagy kereste a belső sza­badságot. Az egyén függetlensége a tör­ténelemhez, a külső körülmé­nyekhez képest alapvető élmé­nye Kertésznek, és megvilágoso­dásként hatott rá ennek felfede­zése 1955-ben. A hitleri típusú diktatúrából a sztálini típusúba sodródott Kertész számára ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy az egyetlen valóságos dolog önma­ga, melyet vissza kell vennie a szörnyűséges történelemtől. A külső, általa objektív valóságnak nevezett világtól függetleníteni kell a szubjektív valóságot, az egyén valóságát. A diktatúrák egymást követő rémségei köny- nyűvé tették ezt a felismerést, mert a külső tényezők annyira riasztóak voltak, hogy büszkén lehetett vállalni a nem megfele­lés belső igényét. Az európai kultúra vége A függetlenség miatt sohasem törődött azokkal a kritikákkal, melyeket azért kapott, mert mindig a holokausztról ír. A ho­lokauszt Kertész szerint komoly, még feloldatlan törést okozott az európai kultúrában. A holo­kauszt kétezer éves európai eti­kai és morális kultúra végállo­mását jelentette. Ezért szerinte semmilyen művészet nem lehet független Auschwitztól. A holo- kauszttal megtört az európai mű­vészet, és szerinte nincs olyan hi­teles és jó művészet azóta, me­lyen ne érződne ez a törés. Talán ez az én igazi történetem. Kertész Imre .....................................................M Az új európai kultúra felépí­téséhez szükség van az előző vi­lág Auschwitzcal végződő tapasz­talatára, és ennek felismerése­ként értékelte, hogy ő kapta meg a Nobel-díjat. Kertész Imrét 15 éves korában deportálták a buchenwaldi koncentrációs tá­borba. A közelmúltban levelet kapott a buchenwaldi emlékhely igazgatójától, melyben elküldött neki egy ott készült dokumen­tumot, amely szerint az őrök ki­mutatásában halottnak nyilvání­tották. A felfedezésről ezt mond­ta, az egyetlen Nobel-díjas ma­gyar író: „Egyszer meghaltam már tehát, azért, hogy élnem le­hessen, s talán ez az én igazi tör­ténetem.” tmt-mn’mmsaí&é Kiadóvezető, felelős kiadó: Szabó Miklós (szabo@inform.hul. Főszerkesztő: Kiss László (kiss.laszlQ@inform.hu). Értékesítési vezető: Farkasné Lovász Zita (lovasz@inform.hu) - Miskolc, Maros Éva (maros@inform.hu). Terjesztési vezető: Hausel László (hausel.laszlo@inform.hu). Marketingvezető: Szókéné Kórik Erika (szokene( Előfizethető az 06-80/203-655 ingyenesen hívható telefonszámon, vagy e-mailen: eszakteri@inform.hu Az előfizetés díja: egy hónapra 995 forint, negyedévre 2890 forint, fél évre 5490 forint, egy évre 10 590 forint. Kézbesítési észrevételek: 06-40/424-424. Hlrdetósfeladás - keretes hirdetés: telefon: 06-46/502-900, telefax: 06-46/501-260, e-mail: ehird@inform.hu - apróhirdetés feladása telefonon: 06-90/494-949 (a hívás az apróhirdetés árát tartalmazza), személyesen. Szerkesztőség telefon: 06-46/502-900, telefax: 06-46/501-262. E-mail: eszeri@inform.hu Kiadja az Inform Média Kft., 3526 Miskolc, Zsolcai kapu 3. Postacím: 3501 Miskolc, Postafiók 178. Hírügynökségek: MTI, EPA. Lapunk eladott példányszámát rendszeresen vizsgálja és auditálja a MATESZ. Nyomás: Inform Média Kft., Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Felelős vezető: Szilágyi László. Telefon: 526-626. ISSN 0133-0357

Next

/
Oldalképek
Tartalom