Észak-Magyarország, 2002. június (58. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-13 / 136. szám

2002. június 13., csütörtök ZÖLD OLDAL / 4 0 Miskolci tábor. Lassan vége a tanév­nek, elkezdődött a beiratkozás a nyári táborokba. A Keleti Kapu Természetis­mereti Gyermektábora 2002. augusztus 10. és 19. között, 8000 forintos rész­vételi díjjal várja a jelentkezőket. Érdek­lődni a 46/352-010, valamint 508-700 és 508-699-es telefonszámokon lehet. 0 Kopaszodnak a him oroszlánok. Az állatok ki­rályai között Kenyában egyre több a sörény nél­küli: a tszavói nemzeti parkban immár turisztikai attrakció a mind nagyobb számú kopasz oroszlán. A biológusok négy esztendeje kutatják a szokatlan jelenség okait - hiá­ba. A legvalószínűbb indoknak a kevés csapadék, a hőség, az eleséghiány okoz­ta stressz tűnik - idézi a National Geographicot az MTI. PRAKTIKUS TANÁCSOK Mivel helyettesítsük? Miskolc (ÉM) - Helyettesítő ter­mékről beszélünk, amikor egy adott terméket egy másikkal helyettesí­tünk: például drága takarítórongy helyett egy szétnyűtt trikót haszná­lunk. Vannak termékek, amelyekért pénzt kiadni igazán kár. Egyszerű és nagyszerű megoldások kínálkoznak, ha egy kicsit körülnézünk a szek­rényben, fiókban. 0 Papírtörtülköző helyett használhatunk - nagyanyáinknál bevált - egyszerű textil­törülközőt vagy konyharuhát. Nem kelet­kezik felesleges szemét (a sültek olajának felitatásához jobb a papírtörlő). 0 Ha tehetjük, inkább fehérítetlen, szür­kés árnyalatú, újságpapírból készült papír­terméket vásároljunk. A papírzsebkendő, a vécépapír, a papírpelenka, a levélpapír és boríték, az egyszerű csomagolópapír vagy papírzacskó, amennyiben fehér színű, nyil­vánvaló, hogy papírfehérítés útján vált az­zá. A fehérítő eljárás környezetszennyezés­sel jár. 0 Gondolt már arra, hogy a hagyományos textilpelenka vásárlása mennyivel kömye- zetbarátabb és olcsóbb? A textilpelenka víz­felvétele ugyan kisebb, mint az eldobha- tóé, mégis mindkettőt ugyanúgy, naponta ötször-hatszor váltani kell. Két és fél év alatt egy babás családnál egy tonnányi hul­ladék keletkezik az eldobható pelenkából: a szemetes felét az tölti ki. Nem is olyan egészséges a viselése, mint textilé, annak légáteresztő képességével sem veheti fel a versenyt. A vásárlásban is sok ezer forin­tos megtakarítást jelent az utóbbi. 0 Ha tehetjük, a vákuumcsomagolt felvá­gottak, sajtok helyett válasszuk a pultnál kapható friss és kevesebb csomagolóanya­got igénylő termékeket. 0 Eldobható elem helyett használjunk új- ratölthetőt. Az elhasznált szárazelem veszé­lyes hulladék. Ha mégis azt használunk, ke­ressünk egy gyűjtőhelyet, amikor kidobjuk. 0 Hordhatunk magunknál vászontáskát, vihetünk magunkkal fonott kosarat. Egy környezettudatos háziasszony nem fogadja el a pénztárnál kínált „ajándék” műanyag­szatyrot. A papírpelenka több hulladékkal jár Az Észak-Magyarország környezetvédelmi melléklete, a miskolci Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, valamint F. Nagy Zsuzsanna munkatárs közreműködésével és a Környezetvédelmi Minisztérium támogatásával készül Szerkeszti: Balogh Attila A célkitűzés: IPPC4 minden cégnek! Új eszközök és tendenciák a környezetvédelmi szabályozásban - kerekasztalMiskolcon A BorsodChem a környezetvédelmi jelentés publikálásán túl nyílt napokat Is szervez Fotó: Végh Csaba F. Nagy Zsuzsanna Miskolc (ÉM) - Az egységes környezethasználati engedé­lyezéséről (szakmai rövidítés­sel: IPPC), a környezetvédel­mi hatóságok és a társadalmi szervezetek szerepéről, kap­csolatáról a vállalati szférá­val - ezzel a címmel, témáról zajlott kerekasztal-beszélgetés a múlt héten Miskolcon az Ökológiai Intézet Alapítvány szervezésében. Régiónkból 34 vállalat képezi azt a kört, amelynek egységes környezethasználati engedélyért kellett a közelmúltban fordulnia az Észak-magyarországi Környe­zetvédelmi Felügyelőséghez. Ez az engedélyezési eljárás része az integrált szennyezés-megelőzés­ről és szabályozásról szóló, az Európa Tanács által elfogadott direktívának. Még az EU tagál­lamai is csak 1999 októberétől al­kalmazzák, tehát egy rendkívül újszerű eljárásról van szó. Magas szintű védelem Az IPPC direktíva olyan enge­délyezési rendszer kialakítását írja elő, amely az egész környe­zet magas szintű védelme érde­kében, a legjobb elérhető techni­kákra építve, azokra az ipari te­vékenységekre állapít meg sza­bályokat, amelyeknél a legvaló­színűbb a környezeti elemek bár­milyen szennyezése. Magyaror­szág vállalta, hogy az EU-csat­lakozás időpontjáig minden új­nak minősülő beruházás rendel­kezni fog IPPC-engedéllyel! Az előzetes számítások szerint az új szabályozás általánossá válásá­val 2004-et követően csaknem egynegyedével csökkenhet a kör­nyezeti kibocsátás hazánkban. Tudni kell, hogy annyira újsze­rű intézkedésről van szó, hogy még az EU-ban sem ismertek példák a végső engedélyek kiadá­sára, még ott is folyamatban vannak. A május 4-i kerékasztalon 15 vállalat csaknem 30 képviselője kapott tájékoztatást az IPPC be­vezetésének nemzetközi és hazai szükségességéről, s arról, hogy a vállalati kommunikációban a környezetvédő szervezetek mi­ként segíthetik a közvélemény informálását. Az IPPC direktíva kiegészítő, de lényeges eleme ugyanis az információhoz való hozzáférés, a nyilvánosság rész­vétele az eljárásban. Elégtelenné vált Dragos Tibor, a Magyar Természetvédők Szövetségének „Ipar és Környezet” programjá­nak vezetője hangsúlyozta, hogy az eddigi szabályozás azért vált elégtelenné, mert a határértékek elérése alatt nem késztetett in­novációra, s a „csővégi” eljárá­sok alkalmazását preferálta. Ráadásul az ellenőrzésen alap­szik, ami rendkívüli mértékben megterhelte a környezetvédelmi felügyelőségeket. Vukovich Ferenc, az Észak-ma­gyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség osztályvezetője jelez­te: bár jelenleg az új engedélyezés még plusz teherként jelenik meg a vállalatoknál, idővel ki kell hogy váltsa az összes többit. Fon­tos teendő a legjobb technológia kiváltása, amit a felügyelőség ha­tároz meg, várhatóan hosszas konzultáció eredményeként. A ha­tóság nem írhatja majd elő pél­dául, hogy milyen típusú hűtést alkalmazzon a vállalat, de azt igen, hogy hűtést kell alkalmaz­nia. Nehézzé teszi az új szabályo­zás alkalmazását a jogszabályok közötti koherencia hiánya, illetve hogy a felügyelőségek nemigen kaptak létszám- és informatikai fejlesztési hátteret a végrehajtás­hoz. Egyetlen eljárás van folya­matban, az első határozat várha­tóan az AES Tisza II. estében fog megjelenni. Fekete Nagyné Török Judit, a BorsodChem környezetvédelmi főosztályvezetője a kérelmező vál­lalatok szempontjairól, a vállala­ti külső kommunikációról beszélt. Hiányosságnak szintén a környe­zetvédelmi rendeletek közötti jog­harmonizáció hiányát említette. A civil szervezetektől azt kérte, segítsék a munka nyilvánosságát, építő bírálattal véleményezzék az ipar lépéseit. Ismertetett környezeti jelentés A vállalatok környezetvédel­mi intézkedéseiről tudhat meg többet a helyben élő állampol­gár, amennyiben a cég tevé­kenységét környezeti jelentés­ben ismerteti az elmúlt év eredményeit. Régiónkban még egy kezünkön megszámolhat­juk, mely vállalatok adnak ki efféle jelentést, pedig a Közép- Kelet-európai Környezeti Je­lentések díját az elmúlt évben magyar cég, a Budapesti Erő­mű nyerte el. A címlapon a felirat: Szigorúan nyilvános! Fontos, hogy ezek az össze­foglalók valóságos törekvése­ket tükrözzenek, a problémák­ról is őszintén számoljanak be. Pontos, számszerű információ­kat tartalmazzanak, közérthe­tően. A BorsodChem például a környezeti jelentés publikálá­sán túl rendszeresen nyílt na­pokat szervez meghatározott célcsoportok számára. A Mát­rai Erőmű évente beszámol te­vékenységéről a környék ön- kormányzatainak ülésein, s két-három évente készít egy tájékoztatót, értékelve az el­múlt időszak tevékenységét, s megosztja terveit a helyható­ságokkal, rajtuk keresztül a lakossággal. Mást lát a gyerek az iskolában, és mást otthon A társadalmi háttér hiánya nehezíti a gyerekkori ökológiai nevelés hatékonyságát Miskolc (ÉM - BAL) - Jó az együttműködés az iskolák (egy része) és a környezetvé­delem hivatalos szervei kö­zött; van ökológiai nevelés az oktatási intézményekben; ilyesmire pénzt is lehet talál­ni - a dolog mégsem ér so­kat. Hiába hallja a tanterem­ben a gyerek, mi a környe­zetvédelem, ha otthont, az utcán egész mást lát. A fenti tapasztalat rajzoló­dott ki azt a kerekasztal-beszél- getést végighallgatva, amelyen az Észak-magyarországi Környe­zetvédelmi Felügyelőség (ÉKF) vezetői és az általuk meghívott vendégek - zömmel iskolaigazga­tók - között zajlott a napokban. Az eszmecseréhez a környezetvé­delmi világnapon tartott rendez­vény szolgáltatta az alkalmat. Egy asztalnál Az ÉKF tárgyalótermében ösz- szegyűltek egyként hangoztatták: az ökológiai gondolkodás társa­dalmi meghonosodásának útja a tudatformálásban rejlik, azt pe­dig gyerekkorban, az iskolai ne­velés keretei között látszik a leg­célszerűbbnek elkezdeni. Ahogy az egyik résztvevő utalt is rá: az (e téren is) fejlettebbnek tar­tott nyugati országokban ma már mindennapos, hogy a gye­rek tanítja a szüleit az ökológiai szempontból helyes viselkedésre. Ez nálunk is így lehetne, de in­W.......................... Helyes folyamat része, hogy a köz­oktatás és a kör­nyezetvédelem leült egy asztalhoz Balog Ákos civil KÉPVISELŐ .................................................W kább fordítva érvényesül: a kis­diák fejből tudja, miért tágul az ózonlyuk és miért helyes a sze­lektív hulladékgyűjtés, ám a csa­ládja körébe az ellenkezőjével, a környezetszennyezés hétközna­pi, mindennapos formáival talál­kozik. Az ünnepi program - nyílt nap, kiállítás-megnyitó, elisme­rések átadása - keretében tartott beszélgetésben a politika is szó­ba került. Sallai Ferenc igazga­tóhelyettes szavai szerint „kor­mányzati szinten eddig senkinek sem volt fontos a környezetvéde­lem”; az új minisztériumi stáb láttán viszont bíznak a javulás­ban. A civil oldal képviseletében jelenlévő egyesületi vezető, Ba­log Ákos ehhez úgy csatlakozott: helyes folyamat indult el azzal, hogy a közoktatás és a környe­zetvédelem végre „leült egy asz­Klállítás a környezetvédelmi felügyelőségnélFotó: Ádám János tálhoz”. Dankó Gyula ÉKF-igaz- gató úgy látja, az új kormány­zat „kinyilvánította, hogy a kör­nyezetvédelem egységes szemlé­letet igényel”, és hogy szorosan összetartozik a vízüggyel, vala­mint hogy igényli a civil szer­vezetekkel való együttműködést. Pénz még akad De vissza az oktatásra: némi vita alakult ki a megszólalók kö­zött arról, pénzkérdés-e, milyen nevelés folyik az iskolákban e téren. A végső válasz az lett: nem - kellő számú pályázati le­hetőség áll ma már rendelkezés­re. Híján vannak viszont az in­tézmények a szakembereknek, akik előadást tarthatnának - eb­ben kértek hát az igazgatók se­gítséget a felügyelőségtől, no meg laborlátogatási lehetőséget. Mások azért megjegyezték: a gyerekek motiválása végett nem ártana a mainál több fentről jö­vő támogatás, lehetőséget adva a színesebb, informatívabb okta­tási módszerekre. Ám itt is ha­mar visszatért a gondolatmenet a kiinduláshoz, amint azt az egyik jelenlévő megfogalmazta: minden hatékony nevelés alap­ja a példamutatás. Attól pedig - azaz a széles körű ökológiai gon­dolkodástól - még igen messze áll a hazai társadalom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom