Észak-Magyarország, 2002. június (58. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-13 / 136. szám

2002. június 13., csütörtök ZÖLD OLDAL / 5 HÍRCSOKOR 0 Isztambuli „muzsiku­sok”. Teknőcök, nyulak, papagájok, szamarak, ku­tyák, macskák, kakasok, lovak, bárányok tüntettek az állati jogokért Törökor­szágban - gazdáikkal együtt. A brémai muzsikusokra emlékeztető megmozdu­láson emberi részről mintegy 1500 fő masírozott végig Isztambul főutcáján. A bírálat a török állatjogi politikát - an­nak hiányát - illette. 0 Nincs pénz, nincs adat. Anyagi okok miatt változatlanul megoldatlan az al­lergiások számára létfontosságú, aller­giát nem okozó élelmiszereket bemuta­tó adatbank sorsa. Az adatbankot ke­zelő alapítványnak nincs pénze a szük­séges tájékoztatásra, így az információs bázis az érintettek számára elérhetetlen­né válik. Felmérések szerint - idézi a Népszabadság - minden tizedik polgár valamilyen élelemallergiában szenved. JEGYZET Nagyosan papp Tímea PAPPT@INFORM.HU Az óvoda udvarán a szőke copfos kis­lánynak nem kis munkájába került, amíg a többiek elhitték neki, hogy a homokozó mélyén a homok valójában finom, cukro­zott mák, és érdemes megenni. Szeme sar­kából még csodálkozva elnézte, ahogy a többiek lelkesen ásnak, és teli szájjal kós­tolgatják a „csemegét", de a figyelmét már más kötötte le. Odasomfordált az óvoda ajtajához, amin a munkás bácsik sehogy sem tudtak átvinni egy asztalt. Nézte őket, ahogy eről­ködnek, forgatják a bútordarabot - a háta mögött közben Annuska óvónéni sietve ráncigálta be a mosdóba a homokos szájú, prüszkölő-ordító gyerekeket -, majd a már kimerülő munkás bácsiktól megkérdezte: Miért nem arrébb, az ablakon át tetszenek bevinni? Ott befér. - Milyen okos ez a gye­rek! - mondták, és vitték. Hát persze, néha okosabbak a gyerekek, mint a felnőttek - gondolta a kis óvodás. Jól tudom, hogy ezt gondolta. Sőt, emlékszem, mivel akkor, az a kislány én voltam. Arra is emlékszem, mennyi minden „nagyos" dolgot tárgyal­tunk még meg a többiekkel. Véleménye mindenkinek volt, még Rolandkának is, akit pedig általában csak az érdekelt, hogy Ildiké mikor mutatja meg, hogy neki mije van. Néha arról be­széltünk, hogy minek az óvodába babafa- ház sok játékkal, ha mindig zárva tartják, és soha sem mehetünk be. Máskor arról, hogy miért nem tisztítják ki a náddal be­nőtt csónakázót, mikor sokkal szebb és vi­dámabb lenne, ha ott csónakázhatnánk apuval és anyuval. Vagy arról, miért félnek a madarak az autózajtól, és mi a fonto­sabb, a város vagy az erdő. És hogy mi a fontosabb a felnőtteknek. Ha nem tudják, miért nem kérdezik meg a gyerekeket? Mert elmondanánk: az erdő sokkal jobb, és még lerajzolni is jobb. Meg azt is, ne „bántsák" a nagyok az erdőt és az állatká­kat. Mert azt még egy gyerek se teszi. HÁLÓZÖLDÍTÚK www.mmi.hu/org/bmk/ ismeret/index.htm Ez a szó klasszikus értelmében (ha van neki ilyenje) nem egy igazi „zöld” oldal - hanem ismeretterjesztésre szakosodott site ám a Természettudományok szekcióban ott szerepel a biológia, a földrajz, sőt, a szí­vünknek oly kedves Természet és környe­zet témája is. A kolorisztikai értelembe egyébként sötétkéknek (a borús égbolt ár­nyalata) minősíthető honlap inkriminált al- fejezete elsősorban alapos listája miatt kí­vánkozik az értékelésbe: számos, a termé­szetvédelem szempontjából fontos szerveze­tet és intézményt sorol fel, megadva nevü­ket, elérhetőségüket, valamint némi utalást a tevékenységükre. Plusz, ami szó szerint színfoltnak számít az oldalon: a lógójukat. Egyik jobb, mint a másik. Hegy emberek nélkül - ősemberekkel Bemutatjuk a Bükki Nemzeti Parkot, az ország legnagyobb összefüggő hegységét Miskolc (ÉM - DK) - Nem is tudom, a szakmám miatt szeretem-e jobban a Bükköt, vagy mert először itt csava­rogtam nagyokat. Ha sokat kirándul itt az ember, megél­het olyan pillanatokat, amik­ről egyébként csak olvas - ál­lítja Hevesi Attila, a Miskolci Egyetem természetföldrajz- környezettan tanszékének ve­zetője, akit a hegység bemu­tatására kértünk.- Ez a legnagyobb összefüggő hegység a mai Magyarországon - kezdi a földrajzos. - Itt, ha jó út­vonalat választunk, akár napokig lehet úgy gyalogolni, hogy ne ta­lálkozzunk emberekkel. Állatok­kal annál inkább... A legismertebbek A „hétköznapi ember” számá­ra az állatvilág legismertebb tör­zséből, a gerincesek, ezen belül az emlősök közül az egyébként or­szágos viszonylatban sem ritka gímszarvas, a vaddisznó- és őzál­lomány mellett a napjainkra első­ként visszatelepített nagyraga­dozó, a hiúz érdemel említést. Többi hegységünkhöz képest a Bükk főként madárvilágával tű­nik ki. Öreg erdeiben még fészkel az uhu, a kis kuvik, a törpe-, a parlagi- és a rétisas, a kis- és ke­recsensólyom. A Bél-kő és a Szar­vaskői szoros igen ritka énekese a bajszos sármány - folytatja. A Bükki Nemzeti Park bejárata A Bükki Nemzeti Park Ma­gyarország harmadikként - 1976- ban - alapított nemzeti parkja, te­rülete ma 402 négyzetkilométer. S ez hazánk legnagyobb átlagma­gasságú hegysége: 50 bérce, tető- je emelkedik 900 méter felé. A magashegységi bükkösök számá­ra az országban a Bükk biztosít­ja a legnagyobb összefüggő élet­teret. E bükkösök és a fennsík északi pereméről induló hideg, mély völgyek szurdokerdői szá­mos ritka alhavasi, kárpáti fajt őriztek meg - köztük a kárpáti si­sakvirágot, a havasi tisztesfút, tátrai hölgymáit, havasi ikravirá­got, sárga ibolyát. A kutatás bölcsője S még nem beszéltünk arról, hogy a Bükk a hazai ősemberku­tatás bölcsője. Hermán Ottó javas­latára 1906-ban kezdődtek a bar­langi ásatások a Szeleta-barlang bejáratában. Innen és a közeli üregekből jégkori emlősök - főleg barlangi medve - csontmaradvá­nyaival együtt hamarosan annyi pattintott kőeszköz került elő, hogy abból önálló őskőkori kul­túrkör, a szeletai kultúra alapvo­násai rajzolódtak ki. A nemzeti park barlanggyako­risága gazdag és változatos dene­vérvilággal párosul. S kiemelen­dő, hogy az egész Földön csak a Kecske-lyukban él a csökevényes szemű Gebhardt vakfutrinka! A szakember szerint e hegység „alakulásán” is érződik, hogy or­szágos viszonylatban is egyre ko­molyabban vesszük a természet­védelmet. Hangsúlyozza viszont, hogy a hegyi falvak körül renge­teg a szemét, a vízmosásokban a hűtőszekrénytől a kidobott televí­zióig minden megtalálható. Ezen pedig csak az ott élők, arra kirán­dulók szemléletváltozása segíthet! *>1 Madarat (azért nem) lehet fogatni velük Gyakran napi huszonnégy órában kell a ritka ragadozófajták fészkeit őrizni Miskolc (ÉM - KJ) - A Ma­gyar Madártani és Természet- védelmi Egyesület a legna­gyobb létszámú és legrégebbi civil szervezetek egyike, az „átkosban” is jelentős ered­ményeket mutatott fel műkö­dési területükön. Az egyesület Bükki Helyi Csoportjának tit­kára Sipos Roland.- Madarat valóban nem lehet fogatni velünk, legfeljebb ha tu­dományos célból szükséges: ezt a tevékenységet a madárgyúrúző tá­borokban folytatjuk aktív tag­jaink segítségével, akiket gyakran elkísérnek barátaik, családtagjaik is. Csoportunknak 120 tagja van, ebből mintegy 30 fő képezi a „ke­mény magot”, akik kiveszik ré­szüket a nem ritkán kemény munkából.- Merrefelé tevékenykednek?- Helyi csoportunk területe a Bükköt, a Bükkalját, Miskolcot, az Upponyi-hegységet, a Borso­di mezőséget és a Hevesi síkot foglalja magába, ami egyebek között azt is jelenti, hogy ma­dártani, természetvédelmi szem­pontból az ország legjelentősebb részein dolgozunk. Elsősorban az állatok élőhelyének védelmé­vel, rekonstrukciójával foglalko­zunk. Ezt tükrözi idei progra­munk is: felmérjük a fehér és fekete gólyák, gyurgyalagok, partifecskék, a kék- és vörös­vércsék, szalakóták számát, az őket veszélyeztető körülménye­ket. Ahol szükséges, múfészke- ket helyezünk el, ugyanis né­hány ragadozó madár azért rit­kult meg vészesen, mert üres varjúfészkekben nevelik - ne­velnék - fiókáikat, de már a varjak száma is igencsak meg­csappant.- Ám nemcsak a „terepen” dolgoznak. M........................ Helyi csoportunk madártani szem­pontból az ország legjelentősebb részein dolgozik. Sípos Roland EGYESÜLETI TITKÁR .................................................M- Fontos része munkánknak a szemléletformálás, amelynek leghatékonyabb módja a gyere­kek megnyerése a természetvé­delem ügyének. Részben ezért Lillafüred közelében mestersé­ges énekesmadár-odútelepet ter­vezünk létesíteni, amelyet a ter­vek szerint később általános is­kolák, szakkörök gondoznának. Ugyancsak idén indul környe­zeti nevelési programunk: a té­ma iránt érdeklődő iskolákban szívesen és ingyenesen tartunk előadásokat.- Mi a viszony a zöldmozga­lom más résztvevőivel?- Nem konkurálunk a hivatá­sos természetvédőkkel, inkább kiegészítjük munkájukat. Nekik aligha férne bele idejükbe a rit­ka ragadozó madarak fészkei­nek őrzése: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jő két hónapon át, 24 órás szolgálat formájában tagjaink őrködnek a fészkek kö­zelében, s az arra járókat ud­variasan megkérik, válasszanak kerülőutat... GYEREKEK ÍRÁSAI A KÖRNYEZETRŐL j'jjí * Z JjN/ J JaFjVw W ivv ivvJJV J J J J J Jjj J iSJ J 7j IrJr 3 j Jj j * w j * v v'v v J J * J J J'JJ J J J J * J J j JV J 3 Jj J j'J ívj j w w w „Én mindent megteszek, szemetet szedek, virágot ültetek” A sajóbábonyi általános iskolás diákok figyelemmel kísérik környezetük változásait Sajóbábony (ÉM) - Környe­zet- és természetvédelem - so­kat beszélünk róluk. Mit lát- nak-liallanak-értenek ebből a kisiskolások? Az Észak-Ma- gyarorszóg felhívásának töb­bek között - az intézmény pe­dagógusa, Radnai Gábor köz­reműködésével - a Sajóbábo­nyi Általános Iskola 4. osztá­lyos tanulói tettek eleget: az ö írásaikból válogattunk. A természetben többszínűség, gyönyörűség van! De vannak rossz emberek, akik a természetet rongálják a szeméttel, az olajjal és más mér­gező anyagokkal. A Bábony- patak már negyven éve szennye­zett, egy gyár szennyezi. De né­hány ember megakadályozza a környezetszennyezést: fákat tele­pítenek, szemetet szednek. Min­dent megtesznek, hogy szebb le­gyen a környezet. Az emberek nem tudják, hogy milyen nagy kárt tesznek az élő­világban! Én mindent megteszek a természet érdekében: szemetet szedek és virágot ültetek. Azt mondom, nem érdemes a termé­szet szépségeit tönkretenni. Hajdú Anita A Földet, sajnos, sokan szeny- nyezik. A levegőt a kipufogók gáza és a gyárak. A tengerbe káros anya­gokat engednek. Ha a tartályhajók megsérülnek, a víz felszínére öm­lik az olaj, és sok állat pusztul el. A természetes vizeket szeméttel szennyezik. Sokan vannak, akik szemetelnek és másra hagyják a fel­szedését. A talajba ássák a nukleá­ris anyagokat. A talajt és a növé­nyeket permetezik. Ez bekerül a föld mélyébe, onnan az ivóvízbe, s végül az ember szervezetébe. Napjainkban sok káros anya­got égetnek el. Ami tönkreteszi a talajt, a növényeket. Mindezt elkerülhetjük, ha védjük a kör­nyezetet, ha összegyűjtjük a sze­metet és ha környezetbarát per­metezőszert használunk. Mi is tehetünk valamit, hogy ne váljon a Föld kopár sivatag­gá. Ne szemetelj, ne törd le a fák, bokrok ágait, mert nem­csak szépek, de a jó levegő is általuk van. Belicza György A környezetet védeni kell. Én úgy gondolom, hogy az autók ki­pufogója és a gondatlan emberek szennyezik a környezetet, meg az olajoshordók, amikből kiszi­várog az olaj. Itt, Sajóbábonyban található a Bábony-patak. Ez a patak több mint 40 éve szennye­zett. Most már vannak benne hí­nárok és megjelentek a mosza- tok. Elkezdődött az élet! Vannak olyan emberek, akik saját udvarukról se takarítják el a szemetet. De megjelentek a szemeteskonténerek, amikbe gyűjthetik a hulladékot! Sok olyan park van, ahová fá­kat telepítettek. Legalább eze­ken a helyeken ne szakítsuk le az ágakat és itt ne dobjuk el a szemetet! Ezeket azért ne te­gyük, mert jó madárcsivitelésre ébredni. Én szeretem a termé­szetet! Másnak azt ajánlom, hogy tegyen egy sétát a termé­szetben. Márton Diána Lehetne még tisztább ez a kis falu. Nagyon gyönyörű lenne Sa­jóbábony, ha az emberek nem szennyeznék a levegőt és a vize­ket. Borzalmas, amikor a Bá- bony-patakot végignézzük. Be­leengedik a káros anyagokat. Vannak, akik a hulladékot bele­dobálják. Nem szeretem a kipufogógázt, mert büdös és szennyezi a leve­gőt. Szépek a járdaszegély mellett a bokrok, virágok. A parkban so­kan magoznak, és a maghajat szétdobálják. A kutyák pedig odapiszkolnak. Az iskola előtt két kuka áll, mégis á kuka kör­nyékén van a szemét. Ipacs Boglárka

Next

/
Oldalképek
Tartalom