Észak-Magyarország, 2002. június (58. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-04 / 128. szám
2002. június 4., kedd KULTÚRA / 7 KÖNYVHÉT MISKOLCON Könyvtér (Erzsébet téren): Június 4-7-ig délelőtt 10 és délután 5 óra között, június 8-án délelőtt 10-től délután 2 óráig. Június 4. ii. óra, II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár: Tárlatnyitó miskolci képzőművészek alkotásaiból 13., Erzsébet tér: Az elmúlt 10 év Szabó Lőrinc- díjasainak bemutatkozása 15., Erzsébet tér: a 73. ünnepi könyvhét városi megnyitója (Serfőző Simon költő, és Kányádi Sándor író) 15.30., Erzsébet tér: Vendég: Kányádi Sándor 15.30., Erzsébet tér: Serfőző Simon dedikál 16.30., Miskolci Galéria: Irodalmi Kávéház .18., Miskolci Galéria udvara: Ficsku Pál Szakbarbárok című kötetének bemutatója Június 5. 11., II. Rákóczi Ferenc Megyei könyvtár: Matyó- föld-nap (Kiállítás a Mezőkövesdi matyó Múzeum anyagából, előadások) 13., Erzsébet tér: Vendég: Lőrincz L. László író 13., Lévay Muzeális Könyvtár: Kossuth és kora - tárlatnyitó 15.30., Erzsébet tér: Vendég: Vámos Miklós író 17., Miskolci Galéria: a Napjainktól napjainkig című kötet bemutatása 17., Petőfi Sándor Fiókkönyvtár: író-olvasó találkozó Vámos Miklóssal Június 6. Í0., Hermán Ottó Múzeum papszeri épülete: Néprajzi könyvkiadás - vendégünk a Néprajzi Múzeum (konferencia) 10., Tompa Mihály Fiókkönyvtár: Vendég: Feledy Gyula grafikusművész 13.30., Erzsébet tér: Bemütatkozik a Géniusz Könyváruház 15.30., megyei könyvtár: Tornai József könyvének bemutatója 16., Erszébet tér: Mezey Katalin Játsszunk anyámmal című könyvét dedikálja 17., József Attila Fiókkönyvtár: Varga Rudolf bemutatja a Simon Redcoon: Alomharcos című kötetet. 18., Miskolci Galéria: Az Új Holnap nyári számának bemutatása Június 7. 10., 15., Tompa Mihály FiókkönyvtárTTró-olvasó találkozó 13.30., Erzsébet tér: Moldova György Régi nóta című könyvét dedikálja 14.45., Erzsébet tér: Vendég: Gálvölgyi János 15., Erzsébet tér: Varga Rudolf dedikál 16., Erzsébet tér: Bomber Krisztina Felhőkarcolat című könyvét dedikálja 20.30., Miskolci Galéria udvara: Faludy György szerzői estje Június 8. 11-, Erzsébet tér: Vendég: Á Kelet Alkotócsoport 12., Ünnepélyes könyvheti sorsolás Június 10. 10., megyei könyvtár: Gyermekkönyvek bemutatója Június 13. 17., József Attila Fiókkönyvtár: A Bíbor Könyvkiadó estje Természetesen a megye más városaiban is sok érdekes program várja az - olvasó - érdeklődőket, ezekről térségi oldalainkon olvashatnak. Új Holnap Miskolc (ÉM) - A XXI. Nemzeti és Nemzetközi Grafikai Biennálé megnyitóján - az elmúlt szombaton - már forgathatták az érdeklődők az Új Holnap című művészeti, irodalmi, társadalmi folyóirat nyári száját. A kiadvány központi témája éppen a biennálé -, több írás is foglalkozik a nagy múltú tárlattal. Érdekes cikk szól Miskolc belvárosáról, építészek nyilatkoznak a hely szelleméről (vagy „szellemtelenségéről”). Olvasható elemzés a hangversenyévadról, illetve a színházi évadról is. Aki nemcsak a lappal, de szerzőivel is szeretne megismerkedni, annak érdemes elmenni a június 6-án, csütörtökön este 6 órakor kezdődő Disputa estre a Miskolci Galériába. Borsodi Fonó A Borsodi Fonót rendezik meg június 3. és 9. között a Diósgyőri várban. Néptánc és népzenei együttesek részvételével, kismesterség-bemutatókkal, népművészeti vásárral, gyermekműsorokkal, filmvetítéssel várják a látogatókat. Június 3-7. között a diákok rendhagyó néprajz- és történelemóra keretén belül ismerkedhetnek meg térségünk népi hagyományaival, a vár történetével. Néhány a programok közül: június 6-án este 8-tól A helység kalapácsa, Besenczi Árpád előadásában. Június 7-én este 6-tól néptáncegyüttesek bemutatója, este 9-től Ghymes-koncert. Június 8-án délelőtt 11-től Lúdas Matyi (a kassai Thália Színház mesejátéka), este fél 9-től a „Ezer- egyév” címmel az ExperiDance Táncprodukció előadása. Június 9-én délelőtt 11-től Mátyás mesék (a miskolci Csodamalom Bábszínház előadása), este 6-tól Szinvavölgyi Gála, majd fesztiválzáró moldvai táncház. Eső esetén néhány program átkerül a szervező Ady Művelődési Házba, ezekről érdeklődni a 46/533-355-ös telefonszámon lehet. Fotó: Dobos Klára Vissza az elbeszélő irodalomhoz Könyvheti beszélgetés Serfőző Simonnal a könyvről, a kortárs irodalom szerepéről Méhes László Miskolc (ÉM) - Volt idő, hogy az író összekacsintott az olvasóval. Közösen élték meg a kimondhatatlan vélemény sorok közé rejtett kimondásának izgalmait. A politikai nyomás múltával azonban megváltozott az irodalom helye a társadalmi térben. A változásokról beszélgettünk Serfőző Simon költővel, a Magyar írószövetség Észak-magyarországi Csoportjának titkárával, a Felsőma- gyarország Kiadó vezetőjével.- Eltűntek a tabuk, az üzenetek tisztán és nyíltan találhatnák meg a maguk útját, az írott szó mégis súlytalanná vált. Hová tűnt az egykor izgalmas, egyéni ízű magyar irodalom?- Az írótársadalom nagyon sok képviselője úgy gondolta, a mai korban már nem fontos, hogy az irodalom állásfoglalásra késztessen, véleményt mondjon, leleplezzen, egyáltalán: közösséget szolgáljon. Kialakult az irodalomnak egy belterjes, „szövegelés” változata, amely csak igen kis közönséget érdekel és érint meg. Ez a kánon lett az, ami az irodalom jelen pillanatában uralmon van. Ezzel szemben a hagyományos, tradíciókat követő irodalmat és írókat korszerűtlenséggel, avíttsággal gyanúsították meg. Sikerült elhitetni, hogy a hagyománykövetés ma érvénytelen irodalmi alkotásokat hoz létre. Meggyőződésem, hogy az irodalomnak közönségszolgálónak kell lennie. De nem kiszolgálónak! Cselekményben kell elmondania a véleményét a világról, mert a lamentáció, a szürke, ötlettelen fecsegés, az üres szójáték pillanatokon belül kimeríti a lehetőségeket, és csak az unalom marad meg belőle.- Pedig a játékos szóhasználat egy időben éppen a nyelv megújítását jelentette...- A gondot abban látom, ha egy vers pusztán gegekre épül, vagy ha prózai mű széttört, zárójelbe tett szavakból áll össze, ha csupán a formát használják, tartalom nélkül. Ez a játék így hamar öncélú lesz!- Elegendő indoka ez annak, hogy az író és az olvasó között szakadék tátong, a szépírás iránti érdeklődés érdektelenségre váltott?- Az irodalmárok nagy része felszámolta a közvetlen kapcsolattartást, és nem foglalkozik azzal, hogy megértik-e. Az olvasó pedig aligha szereti, ha rejtvényt szolgálnak föl neki, esetleg csupán műveltségi élményt ad egy- egy mű. Véleményem szerint inkább vágyik arra, hogy történeteket mondjanak el neki a legve- retesebb irodalmi eszközökkel.- Visszaadhatná az irodalom rangját, ha gyakrabban rendeznének író-olvasó találkozókat, felolvasásokat?- A közönség egy része előtt minden bizonnyal. A gyerekeket, fiatalokat nyilván vonzanák az ilyen alkalmak, de ezekhez megfelelő írók is kellenek. És a közönség előtt ismert írók. Ez pedig azt a kérdést veti föl, hogy vajon a magyar kortárs irodalom eléggé propagálva van-e? A kérdés persze nem költői, mert a válasz egyértelmű erre: nem. Az újságokban egy-egy írói életműre ritkán vetül fény, egyre kevesebb a regények, verses kötetek ismertetése, de az irodalmi közlések is elmaradtak. Az írók visszaszorultak az irodalmi folyóiratok hasábjaira. Csakhogy Serfoző Simon Fotó: Méhes László ezek a lapok igen kis példányszámban jelennek meg, kevesekhez jutnak el. Hatókörüket pedig ki kellene terjeszteni, hiszen ezek nemcsak az irodalomnak megjelenési helyei, de jó esetben egy-egy körzetnek, megyének, városnak, régiónak a szellemi fókuszai.- Miként látja a könyvhét szerepét ebben, az ön által vázolt vákuumban?- A könyvhét mindig két dologról szól: a kortárs irodalomról és a könyvkereskedésről. Az a szerencsés, ha ez a szimbiózis kiegyensúlyozottan mutatkozik meg. Arról kár ábrándozni, hogy vidéken valaha is olyan könyvünnep lehetne, mint a fővárosi Vörösmarty téren, mert minél messzebb megyünk Budapesttől, annál kevésbé érzem az odafigyelést. Ez valószínűleg az anyagi lehetőségekkel is összefügg. De meg kell köszönnünk a könyvtárosoknak, a művelődési házaknak is azt a munkáját, hogy közreműködnek abban, hogy egy-egy vidéki rendezvény sikeres legyen. Helyi kiadok helye „Az év egy napján kivinni a könyveket a ponyvára” - Supka Géza gondolatát, ami 73 évvel ezelőtt az ünnepi könyvhetek máig tartó sorozatához vezetett, a magyar könyvkiadás miskolci képviselőit is arra kötelezik, hogy nemcsak komolyan vegyék, de részt is vegyenek a könyvünnepen - fogalmazta meg Borkúti László, a Bíbor Kiadó vezetője. Az elsősorban egyetemi jegyzetekkel, iskolai segédkönyvek kiadásával foglalkozó társaság az idei könyvhétre helyi szépirodalmi kiadvánnyal is jelentkezett: Wargha Attila Fityisz a világra című munkáját adták ki. Kortárs irodalommal a helyi kiadók közül hangsúlyosan a Felsőmagyarország Kiadó foglalkozik, amely az idei könyvhétre több mint tizenöt könyvet jelentet meg. Ezek közül három - Tornai József: Drága nyelvem, zöld lebegés őrülete, Gál Sándor: A megérintett, Mezey Katalin: Párbeszéd - helyet kapott az országos könyvheti listán is. A Well Press kiadó ebben az évben nem lesz jelen önállóan a miskolci könyvhéten, miután a fővárosi rendezvényekre koncentrál. A könyvhétre megjelenő, Balaton című új kiadványukkal azonban a miskolci könyvtérre látogatók is találkozhatnak. könyvbarát Keramiaiigyben: egy-ket fecske csinál eztazt Vincze Ildikó keramikusművész volt a vendége nemrégiben a Disputa estnek Az olvasás éve A Géniusz Könyváruház és az Észak játéka Múlt keddi kérdésünk: Mi a címe Mészáros Márta népszerű filmes sorozatának? Helyes válasz: Napló. Mészáros Márta Kis- vilma című kötetét Lukács Béláné (Miskolc) a Géniusz Könyváruházban (Miskolc, Széchenyi u. 107. Tel.: 46/412-932) veheti át. Mai kérdésünk: Mely regény az „előzménye” Esterházy Péter Javított kiadás című könyvének? A megfejtéseket hétfőn délig várjuk az Észak szerkesztőségébe (Miskolc 3501., Pf.: 351.) Válasz:....................................................................... Név: ....................................................................... Cím:............................................................................ —i ■.vííJiSAA PHIB IAMÍTOTT XI ADÁS i Vincze Ildikó a Dispután Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM - DK) - Akkor döbbentem rá, mennyire kötődöm Miskolchoz, mikor a város napján a színházban átvettem a nívódíjat. Majd negyedszázad köt ide... - mondta el Vincze Ildikó keramikusművész a közelmúltban az egyik Disputa esten a Miskolci Galéria Rákóczi-házának udvarán. A művésznő tősgyökeres borsodi: Rudabányán született. - Varázslatosan szép gyerekkorom volt - mesélte. - Úgy gondolom, a legtöbb ember a gyermekkorából táplálkozik, s ahogy telik az idő, egyre inkább oda kell visszanyúlni. Pályája kezdetét a művészeti gimnáziumba való felvétel jelentette. - Négy évig boldogan elkoron- gozgattunk, és fogalmunk sem volt, mit csinálunk. Aztán He- rendre kerültem gyakorlatra, és ott vérbeli porcelános lettem. A diplomaidőszakot is ott töltöttem. Később aztán dolgoztam az Alföldi Porcelángyárban, meg Hollóházán is, de úgy tűnt, nincs jövője a munkánknak, megfeneklett a kerámiaipar - bár Magyarországon igazából előzménye sem nagyon volt. Valami miatt ennek a szakmának itt nincs létjogosultsága, egy-két fecske csinál ezt azt. Közben megszületett az első gyermek - majd még öt -, s megkezdődött Vincze Ildikó „második élete”. - Boldogan otthagytam a szakmát, hiszen mit számít, hogy egy edénykészlettel több vagy kevesebb, ha itt vannak a gyerekek?! Később még gondolkodott saját porcelános manufaktúra kialakításában, de mivel nem ilyen jellegű feladatokra kérték fel, lemondott róla.- Az élet egyre több szobrász feladat elé állított, engem, aki soha nem tanultam szobrászatot. És több épületkeramikusi munkát is kaptam. Például a miskolci Tulipán-tömb díszítésénél a néprajzi ismereteimet „vettem elő.” Azt szeretném, ha az ilyen jellegű alkotásaim nem csak dekorációt jelentenének, hanem „filozófiát” is... Azok a dolgok, melyekkel én foglalkozom, úgy „működnek”, hogy az ember csinálja, aztán hogy meg- születik-e belőle valami, attól függ, sikerült-e „beletenni” az „ötödik elemet”, a lelkét is. Van, amikor az ember jól imádkozik hajnal felé a kemence mellett, és még szebb dolgot vesz ki, mint amit várt.
