Észak-Magyarország, 2002. május (58. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-30 / 124. szám

2002. május 30., csütörtök tSZM-MMYMORSZAB* GRAFIKAI BIENNÁLE / HIRDETÉS / 6 AJÁNLÓ A grafika fővárosa Petneki Áron Június elsején országos esemény szín­helye lesz a Miskolci Nemzeti Színház: itt nyílik meg a XXI. Nemzeti és Nemzetközi Grafikai Biennále. A színházi környezet jelkép is: hirdeti a művészetek összetarto­zását. A miskolci grafikai biennále mindjárt megindulásakor országos tárlat volt, és ezt a hagyományt máig megtartotta, rang­nak számít bekerülni a kiállításra. Idén három nagy grafikai ágazattal ta­lálkozhatunk. Az egyik a több évszázada kiérlelt hagyományos grafika. A másik be­mutató a technikai kíséretezéseké, hiszen már a 19-20. század fordulóján születtek olyan alkotások, amelyek új technikákkal új formanyelvet is létrehoztak. Ez a kísér­letező' keav a grafikában a mai napig vi­rágzik. A harmadik nagy csoportot a szá­mítógép segítségével készült alkotások ké­pezik. A XXI. Nemzeti és Nemzetközi Grafi­kai Biennále azonban más újdonsággal is szolgál. Helyünk az európai kultúrában arra kötelez, hogy egész térségünk művészeti törekvéseit figyelemmel kísér­jük. Miskolc vállalta azt a nemes felada­tot, hogy a biennále kereteit - a nemzeti értékeket nem kisebbítve - kibővíti a környező országokról adott körképpel. Ennek a gesztusnak kettős haszna van: nemcsak az alkotók kerülhetnek közelebb egymáshoz, hanem a közönség is megis­merkedhet szomszédaink szellemi és művészeti törekvéseivel. És még egy kü­lönlegesség: a Bartók+Puccini fesztivál­hoz kötődve látható lesz egy olyan tárlat is, amely a Bartók- és Puccini-művek ih­lette grafikai alkotásokat mutatja be. A Miskolci Galéria az operafesztivál idején éjfélig tart nyitva. Talán azért, hogy az operabarátok egy-egy előadás után gyönyörködni tudjanak a biennále műalkotásaiban. Merthogy Miskolc ezen a nyáron nemcsak az opera, hanem a grafika fővárosa is lesz. (Szerzőnk művelődéstörténész) Www.biennale Miskolc (ÉM - ML) - Két évvel ezelőtt, a jubileumi grafikai biennále volt az első, ami önálló tárlatként is megjelent a világhálón. Az akkori honlap máig elérhető, a www.bien- nale.origo.hu így virtuális mementója a két évvel ezelőtt történt esemé­nyeknek. A múlt mellett a jelent, a XXI. Nemze­ti és Nemzetközi Grafikai Biennálét júni­us 1-je után ugyancsak „élővé” teszi az internet: a www.biennale.westel.hu cím je­lenti azt a kapcsolatot, amin keresztül a közönség véleményt formálhat a bemuta­tott alkotásokról. Sőt, a közönségdíjat is internetes szavazás útján ítéli oda a Mis­kolci Galéria. Öt ember közel két hónapos munkája fekszik abban, hogy a Miskolci Galéria valóságos kiállítóterében közzé tett több száz műalkotás az elektronikus térben is láthatóvá váljék a világ bármely országából. Az internetes portál megjelenésében a XXI. biennále arculatát, emblémáját, va­lamint a kiállításra megjelenő katalógus külalakját ötvözi - részletezi a honlapot készítő csapat vezetője. Bállá Gergely, az Online Hungary Kft. projektmenedzsere, úgy fogalmaz: az interneten keresztül végső soron hasonlóképpen bejárható lesz a tárlat, mint a valóságban. A modem és minimalista stíluselemeket alkalmazó de­sign, a honlap egyszerű kezelhetősége pe­dig a látogatót segíti a könnyebb eligazo­dásban. Ahol a virtuális biennále nyílik... Az elektrográfia végső szentesítése Művészettörténeti jelentőségű a műfaj elismerése a XXI. grafikai biennálén Megtaláltak a helyét az új kifejezési formának is Fotó: Méhes László Méhes László Budapest (ÉM) - A képal­kotás elektronikus módját választó képzőművészek hosszú évek kudarcain edződtek, míg az elektrográ­fia műfaját elfogadtatták. A XXI. Nemzeti és Nemzetközi Grafikai Biennálé azonban az első tárlat, amely ezt önálló művészeti ágként szentesíti is. A művészeti ág sajátossá­gairól Haász Ágnessel, a Ma­gyar Elektrográfiai Társaság elnökével beszélgettünk.- Miként értékeli, hogy a XXI. grafikai biennálén önálló művé­szeti ágként nyert „polgárjogot” az elektrografika?- Történelmi eseményként értékelhető, hogy az 1990-es évek elejétől, több éven át tartó bi­zonytalanság, ellenérzés, támadás és vita után végre sor került a hi­vatalos művészeti szakmai körök elismerésére. Jelentős ez az ese­mény, ugyanis az áttörés a Mis­kolcon, egy olyan, országos hírű rendezvényen történik meg, ami nemcsak a szakma, hanem a művészetszerető közönség figyel­mének is a középpontjában áll. Az elektrográfia szentesítésével mostanra elismerték, hogy ez a művészeti ág nemcsak a grafikai műfaj határait szélesíti, hanem gazdagítja kulturális, vizuális szín- és formavilágunkat is.- Az, hogy külön zsűri bírálta el az elektronikus úton készült al­kotásokat, azt jelenti, hogy letisz­tult a műfaj művészettörténeti megítélése?- Az elmúlt évek során az elektrográfiai alkotások túljutot­tak a kísérleti szakaszon. Kikris­tályosodott művek, letisztult mű­vészi irányok formálódtak. Kör­vonalazódtak a műfaj határai, egyben határtalansága is. Vilá­gossá vált hatása más kifejezési módokra, aminek nemcsak a ha­gyományos grafikában és a fes­tészetben, hanem akár a szobrá­szatban is nyomára bukkanunk. Sőt, a modem irodalom területét is áthatja. Igen fontos szerepet játszott a honi elektrográfia tör­ténetében az 1990-es évek elején alakult „Árnyékkötők” elektro- grafikai művészeti csoportosu­lás, amely elsőként vállalta fel az addig szinte titokban, szakmai bizonytalanságban, elszigetelt­ségben dolgozó művészek össze­fogását. E missziós feladatot foly­tatva, a hivatalos szakmai igény­re reflektálva mondhatnám: szükségszerűen jött létre a Ma­gyar Elektrográfiai Társaság 2001-ben.- Milyen sajátosságai teszik műalkotássá ezeket a munkákat?- Egységes stílusjegyekről ne­héz beszélni, mivel a készülő mű kiinduló alapja igen sokféle lehet - fotó, rajz, montázs, kollázs stb. -, ez pedig döntően behatárolja a kép végső formai megjelenését. Vannak a festői, a grafikai jelle­gen túl más, ismert stílusirány­zatok jegyeit - impresszionista, geometrikus, pointillista stb. - hordozó alkotások is, de én in­kább egyéni alkotói attitűdökről beszélnék. Hiszen a műfajnak nincsenek hagyományai.- Az elektrográfia műfaji fejlő­dése mennyiben függ össze a tech­nika fejlődésével?- Áz elmúlt tízegynéhány év alatt rengeteget változtak a tech­nikai lehetőségek, és ez maga után vonta az alkotói megformá­lások minőségi változását is. A plotterek megjelenésével például hatalmas méretű munkák nyom­tatása vált lehetségessé, ami je­lentős hatásváltozással is járt a korábbi intim, kisformátumú grafikákhoz képest. Úgy gondo­lom azonban, hogy az elektroni­kus eszközöket nem kell sem elítélni, sem pedig fetisizálni. Mindezek egy művész kezében csak eszközök lehetnek. XXI. biennále - sorokban Mlskqlcl Galéria, Rákóczl-ház:- Nemzeti anyag ________________________________________- Nemzetközi anyag, horvát, jugoszláv, lengyel, román, szlovák, szlovén képzőművészek kiállítása___________________________- Baranyay András, a XX. Grafikai Biennále nagydQasának kiál­lítása_________________________________________________| (A tárlatok június 1. és szeptember 11. között hétfő kivételével 10-18 óráig tekinthetők meg, a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál ideje alatt, június 14-23. között 10 órától éjfélig.) Mini Galéria:- „A grafikai funkcióváltozásai” című klállftássorozat „Angyal vagy démon? Nőkép a századforduló grafikájában” című kamarakiál­lítás__________________________________________________ I (A kiállítás a Miskolci Idegenforgalmi és Kulturális Iroda Mini Galériájában - Miskolc, Batthyány u. 1. - hétfőn 8-16 óráig, ked- j dtől szombatig 10-18 óráig látható, előzetes bejelentkezés alapján - az 505-863-as telefonszámon - vasárnap is.) Az első nyomógéptől az első biennáléíg Miskolc (ÉM - ML) - Képzőművész-nemzedékek so­ra nőtt föl a miskolci grafi­kai biennálékon. A Miskolci Galéria megalapításához is hozzájáruló, negyedik évtize­dén túllépett országos, mára nemzetközi hírűvé vált ren­dezvény hőskorát Barczi Pál Munkácsy-díjas, Miskolcon élő képzőművész visszaem- lékézéséből idézzük fel. Ha a magyarországi sokszoro­sított grafikán belül a miskolci grafikai műhely helyét ki akar­juk jelölni a hazai képzőművé­szet térképén, egészen a 20. szá­zad elejéig kell visszanyúlni. Ad­dig a „rézkarcoló nemzedékig”, amelynek képviselői az első vi­lágháborút követő évtizedben látványosan megújították a képzőművészetben használt sok­szorosító technikákat. Ez ugyan­is az a generáció - állítja Barczi Pál -, amelynek tagjai mesterei lettek az 1950-es években töme­gesen jelentkező újabb grafikus­nemzedéknek. A vonalmúvészet kortárs útja­inak keresése pedig Miskolchoz kötődött Feledy Gyula grafikus- művésznek köszönhetően, mert neki sikerült elérnie, hogy a he­lyi művésztelepen üzembe állít­hassanak egy nyomógépet. A miskolci műhely - Budapest után - így az ország egyedülálló alko­tóhelyévé válhatott. A benne megforduló művészek alakították szellemiségét, nyert benne teret a Barcsay-féle konstruktivitás, a Derkovits-féle történeti ábrázolás, és itt művelte ki egy forra­dalmi kifeje­zésmód szerte­ágazó kultúrá­ját Kondor Bé­la, aki a műfajt a költészet és az illusztráci­ók felé nyitot­ta meg. Á kü­lönféle szelle- ,mi áramlatok megjelenése szülte megmutatkozási kényszer hívta életre végül a grafikai biennálét, amelyek közül az elsőt 1961. de­cember 4-én nyitották meg. An­nak az évnek a tavaszától a művészeknek olyan áramlása in­dult meg a városban - emlékszik vissza Barczi Pál -, hogy nem fér­tek a grafikai géphez. Már csak a tárlatnak a híre megújító szel­lemnek a forrása lett. A klasszikus sokszorosító technikák kizárólagossága közel két évtizeden át meghatározója lett Miskolcnak. Az új kifejezési formákat kereső alkotók elisme­résére alapított Kondor-díj meg­jelenése az 1970-es évek végén azonban már jelezte, hogy a vál­tozás elfogadásának gátja lehet a hagyományba való bezárkózás.- Akinek egész énjét áthatja a képzőművészet - fogalmazza meg akár önvallomásként Bar­czi Pál annak a megújulás a szellem tágulását is jelenti. Még ha úgy tűnik, olykor „link” dol­gokból, a véletlenekből adódik a feltalálás. A miskolci grafikai biennálé így végül nem zárta be önmagát. Barczi Pál A beválasztás maga elismerés Miskolc (ÉM - ML) - Egy grafikai seregszemle, amin a magyar képzőművészeink színe-java képviselteti ma­gát, nagy kihívás a kezdő lé­péseknél tartó grafikus szá­mára. Azt is elismerésként értékeli, ha beválogatják pá­lyamunkáját a közel három­száz alkotót felvonultató mezőnybe. Varsányi Emília második al­kalommal szerepel a miskolci grafikai biennálén. Ha azt vesz- szük, hogy először 2000-ben, még a Magyar Képzőművészeti Aka­démia növendékeként fogadták be munkáját az országos megmé­rettetésre, és a mostani, XXI. se­regszemlén ugyancsak a kiállí­tók között találjuk, úgy tűnik: ér­tékelik a tehetségét. (Munkáival a közönség egy nemrégiben nyílt önálló kiállításon is megismer­kedhet a Miskolci Nemzeti Szín­ház nézőtéri társalgójában.)- A miskolci grafikai bien­nále a legnagyobb szakmai el­ismerés egy kezdő képzőművész számára, ha ott lehet az orszá­gos mezőnyben. Ez is hozzájá­rul ahhoz, hogy ráérezzen arra, miként lehet megmutatkozni a nyilvánosság előtt, megtapasz­talja, milyen a műterem magá­nyában végzett munkájának fo­Varsányl Emília Fotó: Méhes gadtatása - fogalmazza meg Varsányi Emília, miért is je­lentkezik munkáival időről időre a közös tárlatokon. Még az akadémiai évek alatt egy bu­dapesti galériában dolgozva ugyanis megtanulhatta: fontos, hogy ismerjék a nevet, mert az - részben - meghatározza a műalkotás értékét. Hirdetés Videó, riasztó és tűzvédelmi rendszerek távfelügyelettel FELAXY 2000 KFT 3530 Miskolc, Szemere u. 20., Tel.: 46/413-466 Roiffeisen Lakáshitel Kiegészítő Kamattámogatással Új ingatlan vásárlására 2,75% kamat Plusz 1,3% éves Irtwd&ti költség, egyéves kaffiatpetiöílússui. Válasszon otthont magának! Raiffeisen Lakáshitel Állami Kamattámogatással Használt ingatlan vásárlására is 4% kamat Plusz 2% éves kezelést költség, ötéves kamatperiódussal. Hívja telefonos ügyfélszolgálatunkat, ahol kollégánk pár perc alatt meghatározza, hogy bankunk mekkora hitelt tud Önnek felajánlani! A hitel végleges feltételeit a teljes bírálati folyamot elvégzése után állapítjuk meg. (£) 06-40-48-48-48 Tiszavjváros, Bethlen Gábor u. 17. Miskolc, Szinvapark műm könnubb X Raiffeisen BANK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom