Észak-Magyarország, 2001. május (57. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-16 / 113. szám
2001. május 16., szerda tSZAK-MAGYARORSZáfi# PR-MelleKlet 3 Nem csak ízletes... Budapest (ÉM) - A magyarországi élelmiszer-fogyasztás egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata az ásványvíz gyártása, illetve forgalmazása. Ezt a tényt mi sem támasztja jobban alá, minthogy az utóbbi években már tendenciózusan húsz-harminc százalékos fogyasztási növekedést regisztrál a budapesti székhelyű Ásványvíz Terméktanács. Dr. Bik- kfalvi Istvánná, a tanács elnöke szerint ennek egyik oka az aránylag alacsony ár, másik pedig a tartósító- és állományjavító anyagok teljes hiánya, az italok magas ás- ványianyag-tartalma. A nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején átlagosan körülbelül három liter ásványvizet fogyasztott a magyar éves szinten - fogalmazott dr. Bikkfalvi Istvánná -, majd a drasztikus emelkedés 1993-ban kezdődött. Az imént említett esztendőben ez a szám elérte a fejenkénti 6,7 litert, majd 1994-ben már a 9,7-et, 1995-ben 12,7-et, 1996- ban 14-et, 1997-ben 17,7-et, 1998-ban 22,7-et, 1998-ban 28-at, és 2000-ben a 39,2 literes ásvány- és forrásvízfogyasztást. Fogyókúrázóknak, sportolóknak különösen ajánlott, mert nem hizlal - hívta fel a figyelmet dr. Bikkfalvi Istvánná. A Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyeiek ezt feltehetően jól tudják, mert a térség gazdag ásványvízkészletben, s az ottani termelők sem emelnek árakat. A literenkénti 54-55 forintos ár szinte egyáltalán nem változik évek óta, s ez igaz a Borsodi és Lillafüredi ásványvízre is. E termék mindennapi fogyasztási cikk lett, a szakemberek számításait messze fölülmúlja az ásványvizek iránti igény. Ismét fellendülőben a hazai tejfogyasztás A tej terméktanács elnöke szerint az emberek érzik a fehér nedű hiányát Tejfogyasztás Évente személyenként elfogyasztott tej (liter) Forrás: Országos Tej Terméktanács - Grafika: ÉM MBMMNMMHSHNMMMMMMNHMMktoit**' Budapest (ÉM) - Nincs a világon olyan ember, aki élete során valamilyen úton-mó- don ne került volna átmeneti, vagy tartós kapcsolatba a tejjel, illetve az abból készült termékekkel. Egyesek sajnos nehezen és ritkán jutnak hozzá ehhez az alapvető élelmiszerhez, s akkor sem elégséges mennyiséget tudnak beszerezni. Persze amíg a gondokról beszélünk, mások a bőség zavarában szenvednek. Az említetteken túl sokan saját hibájukból nem isznak tejet - tájékoztatta lapunkat Istvánfalvi Miklós, az Országos Tej Termék- tanács elnöke -, ők azonban valószínűleg nem gondolnak egy nagyon fontos dologra, nevezetesen arra, miszerint az emberi csontozatot 30-35 éves koráig alakítja az ember, ezt követően pedig kalciumkivándorlás történik a szervezetből, s ezt a folyamatot éppen a rendszeres tejfogyasztással lehet megakadályozni. E szempontokat figyelembe véve a nők még veszélyeztetettebbek, mivel például áldott állapotban a magzati csontfejlődés a kalcium- bevitel mennyiségén múlik. Bűvös korhatár Másrészt viszont a nők szervezetéből a bűvös 35 éves korhatár után még intenzívebb a kalciumkivándorlás, s nem ártana ezt a tudományos érvet behatóbban tanulmányozni. Tovább szélesítik az elkülöníthető társadalmi csoportokat azok, akik a jól szervezett koleszterinpropaganda hatása alatt elhiszik - hívta fel a figyelmet az elnök -, hogy mellőzhetik a tejtermékeket, de az is kiderül, ők az érdekpropaganda áldozatai. Ideális helyzet lenne tehát, ha a tej mindenkihez bőséggel eljutna, mert - legalapvetőbb élelmiszer lévén - akkor is őrködik az egészség fölött, ha mi nem figyelünk rá. Rontja a statisztikát Ma a világ tejtermelése 550-570 milliárd liter között mozog - informált Istvánfalvi Miklós -, ami a hatmilliárd emberre elosztva fejenként éves szinten 90-92 liter tejfogyasztást jelent. E mennyiség elégtelen az egészséges táplálkozáshoz, ugyanakkor még tovább rontja a statisztikát, hogy amíg a fejlett országokban személyenként 250-480 liter az egy főre eső fogyasztás, addig az elmaradott államokban ez az arány 10 liter alatt marad. Természetesen hazánk sem áll előkelő helyen a tejtermelésben, de főleg nem a tejtermék fogyasztása terén. Az 1987-es 200 liternyi tejfogyasztás után tartós visszaesést regisztrált a tanács, 1996-ra az egy személyre eső tejfogyasztás Magyarországon már nem lépte túl a 133 literes határt. Az adatok hátterében kényszerű gazdasági okok húzódnak meg, például a fizetőképes kereslet súlyosan visszaesett, továbbá 1992-ben eltörölték a finanszírozás állami támogatásának rendszerét. A másik ok A fogyasztáscsökkenés másik oka - tárta föl a problémákat az Országos Tej Terméktanács elnöke -, hogy számos olyan élelmiszer jelent meg a piacon, amelyek funkciójukat tekintve bár nem összehasonlíthatók a tejtermékekkel, mégis konkurenssé váltak. Elgondolkodtató, vajon a lakosság miért éppen az immár riválissá vált élelmiszereket helyezi a tej elé, hiszen ezeket az áruféleségeket még csak össze sem lehet hasonlítani a tej élettani hatásaival. A magyar tejfogyasztás csökkenésének harmadik fájdalmas oka a még mindig erőteljes koleszterinpropaganda, s a félelemkeltés nyilván meghozta hatását, a tejtermékektől is félnek már az emberek. Itt nincs más lehetőség a tejfogyasztás növelését illetően, mint az iskolatej akció, amely eddig sikeresnek bizonyult. Az 1996-os mélypontot követően újra több tejet iszik a magyar, különösen az iskoláskorúak körében emelkedik a literben kifejezett arány. Istvánfalvi Miklós szerint állami feladat lenne a tejfogyasztás növelésének elősegítése, s a tavalyi, a tanács összegzésére alapozott adatok alapján úgy tűnik, az iskola- tejprogram meghozta a várt hatást. A tej terméktanács szándékai szerint rövid időn belül szeretnék elérni újra a 200 literes személyenkénti fogyasztási átlagot éves szinten, s az elnök erre jó esélyt lát, miután a tavalyi adatok szerint máris meghaladta a nemzet a 170 litert. Nincs ok az ijedelemre, mert az emberek maguktól jönnek rá, hogy a bóvli élelmiszerek ugyan átmenetileg kellemesek, a tejet azonban semmilyen üdítőital nem helyettesítheti. Hirdetés r v A Tokaj Kereskedóház Rt. Mintaboltja Államilag bevizsgált termékeivel TERMELŐI ÁRON várja kedves leendő vásárlóit. ITALOK HÁZA Miskolc, Testvérvárosok útja 16. /Renault Girardi mellett. Posta mögött/ Más egyéb termékeink; Pálinkák Sörök Pezsgők Üdítők Ásványvizek. f Válaszok az Északban! Bogács és vidéke bortermelése A Bükkalja egyik neves szőlőtermelő központja Bogács, amely Bükkzsérc, Cserépfalu, Szomolya települések szőlőültetvényeinek terméséből itthon és külföldön is közkedvelt borokat állít elő. A Bükk-hegység déli-délnyugati lejtőin kiváló talaj és természeti adottságok között teremnek a tájra jellemző és minőségi bort adó szőlőfajták. Az Olaszrizling, Chardonnay, Leányka, Muskát Ottonel, Piros Tramini, Zöldveltelini, Rizlingszilváni szőlőkből irányított erjesztéssel, hűtéssel készült gyümölcsízű bor kiváló zamatanyaga nagyon közkedvelt, ami palackos, kannás és hordós formában jelen van a fogyasztók körében. A Bogácsra érkező fürdőzők a Hór-Agro Mezőgazdasági Rt. mintaboltjában és az élelmiszerboltokban is megkaphatják a közkedvelt bogácsi borokat és pezsgőket. Ezek a szőlőfajták megfelelő időben szüretelve pezsgőkészítésre is kiválóan alkalmasak, melyből számottevő a termelés és értékesítés. Aszú: ünnepre, ajándékba Sátoraljaújhely (ÉM) - A To- kaj-Hegyalján működő szőlő- termelő-borforgalmazó cégek a rendszerváltás óta dolgoznak rajta, hogy a Tokaji a hazai- és a világpiacon ismét elnyerje méltó helyét. Az ősz minden esztendőben komoly kétségek között találja a hegyaljai gazdákat. Nem tudják, sikerül-e eladni egész éves munkájuk gyümölcsét, mint ahogyan azt sem, legalább bejön-e a munkára fordított pénzük. A tavalyi év sajátos volt ebből a szempontból, hiszen olyan kiváló minőségű termést hozott a hegyaljai bortermelőknek, ami egy-egy gazdának legfeljebb kétszer adatik meg az életében - véli Kardos János a Tokaj-hegyaljai Szövetség ügyvezető alelnöke. A kormány másfél milliárd forinttal támogatta is a felvásárlást a Tokaj Kereskedőház Rt.-n keresztül. Az ebből nyerhető gazdasági haszon akkor érezhető majd igazán, amikor a tavalyi szőlőből készült borok néhány év múlva piacra kerülnek. Az alelnök azt mondja, a Tokaji különleges minőségű bor. Az emberek leginkább ünnepekre, vagy ajándékként vásárolják. Ez meglátszik a forgalmon is, hiszen karácsony és húsvét előtt jóval több palack fogy el a boltok polcairól, mint általában. Az egyszerűbb borokkal más a helyzet. Abból a hegyaljai cégek jelentős felesleggel rendelkeznek. Kardos János azt mondja, ez azért van így, mert ebben a piaci szférában nagy a verseny, sokféle - nemcsak hegyaljai - borból választhatnak a fogyasztók. A hegyaljai, külföldi tulajdonú cégek nem is nagyon foglalkoznak ezekkel a fajtákkal. A helyzet megoldására térségben aztán ezek a vállalkozások próbálkoztak először az úgynevezett reduktív borokkal. A szövetség alelnöke elmondja: a reduktív nedűk új vevőkört céloznak meg, a mai divatos nyugati ízlést tükrözik. Az ilyen borokban a szőlő és nem az ászkolás ízét érzi a fogyasztó. A minőségi borok fogyasztása növekedett az utóbbi időszakban. Hazánkban az emberek átlagban 30-35 liter bort fogyasztanak el évente. Mint kiderül ez - ha az elvárásoktól még el is marad, de - mindenképpen jobb eredmény a korábbiaknál. A korábban legjelentősebbnek számító orosz piac azonban hullámzó, igazából kiszámítható. Kardos János elmondja, a kilencvenes évek elején ez a piac visszaszorult. Azóta 1995-96 tájékán tapasztalható volt némi fellendülés, ám most ismét visszafogottabb a fogyasztás a tőlünk keletre fekvő országban. Az alelnök szerbit arra kell törekedni, hogy a hegyaljai bor ott is visszaszerezze azt a pozícióját, amit még Katalin cárnő idejében szerzett meg magának. Változott a hegyaljai termelők helyzete is. A bor jövedéki termékké válásával többféle dolognak kell megfelelni, de a szakember szerint mindez előfeltétele annak, hogy a tokaji bor igazán versenyképessé váljon. Amihez persze termelési módokon is változtatni kellene. Az alelnök úgy látja ebben a harcban viszont nem lehet magára hagyni a gazdákat, a nagyobb cégeknek segítő kezet kell nyújtani ebben a munkában. Ők azonban a piac változásaitól függnek. Egyelőre ezért nem képes zárt lánccá válni a bortermelés és- eladás. A következő évek kétségkívül legnagyobb feladata, hogy a bortermelők számára az európai uniós csatlakozás előnnyé és ne hátránnyá váljon - mondja Kardos János. Ezen ma sokan dolgoznak - közöttük éppen a Tokaj-hegyaljai Szövetség ügyvezető alelnöke is.
