Észak-Magyarország, 2001. május (57. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-16 / 113. szám
2001. május 16., szerda PR-Melléklet 4 Fontos művelet a csapolás is Fotó: Á. j. Igazi sörszakértők, belgiumi sörparadicsom Nincs másik olyan ország, amely annyi sörfajtával büszkélkedhetne, mint Belgium. 800 különböző sörmárkájával, 100 sörgyárával, 35 ezer sörözőjével, és az egy főre jutó évi több mint 110 liter sörfogyasztásával Belgium mindig meglepi az odalátogatókat a sör iránti szenvedélyével, és a nemzeti kultúrában betöltött fontos szerepével. Belgiumnak a sör azt jelenti, mint Franciaországnak a bor, vagy Skóciának a whisky. Különböző színű, ízű és alkoholtartalmú; felső-, alsó vagy spontánerjedésű sörök; ez a rendkívül széles sörkínálat még egy átlagos belga embert is igazi „sörműértővé” tesz, aki mindig az egyes alkalmakhoz legmegfelelőbb sört választja. A Belgian Beer Caféban a világon a legnépszerűbb belga söröket találhatjuk meg: a prémium minőségű Stella Artois-t, az eredeti fehérsört, a Hoegaarden White- ot, a Leffe apátsági söröket, és a brüsszeli Belle-Vue Sörgyár különleges ízesítésű gyümölcssöreit. Vendégfogadás igényes pincékben Tárcái (ÉM) - A hegyaljai bort nem lehet csak úgy egyszerűen legurítani. A zempléni tőkék pohárba töltött, aranyszínű leve mellett illik egy kicsit elüldögélni, beszélgetni. Gondolatok születnek, barátságok köttetnek egy-egy flaska bor mellett - állítja Pataky Sándor, a Tokaj-hegyaljai Borút Egyesület elnöke, tarcali polgármester. Ezért is tartja nagyon fontosnak egyesületük, hogy a Hegyaljára látogató vendég ott kóstolja meg a méltán híressé vált borokat, ahol azokat a föld és a szőlőtőke termette; a környezet, valamint a gazda gondossága pedig érlelte. A tradicionális, nemes penésszel borított pincék kiváló hangulatot teremtenek az italok ízleléséhez. Az elnök szerint mindezek mellett a szőlőüzleten belül a borkóstolás a legkevésbé beruházásigényes vállalkozás. Azok a termelők, akik egyébként nagyobb tételekben adják el boraikat, a kínálás, borkóstolás során újabb üzletekhez juthatnak. Ezen kívül a kulturált környezetnek és a színvonalas vendéglátásnak köszönhetően a látogatók jóval több pénzt hajlandóak fizetni a nedűért. Pataky Sándor úgy látja, a folyamat elindult, egyre több igényes és szép pincét alakítanak ki a gazdák Hegyalja-szerte. Mint mondja, szolgáltatóikat, tagtársaikat arra bíztatják, hogy a pincelátogatás ideje alatt igyekezzenek minél többet beszélgetni a vendégekkel. Ismertessék meg őket Tokaj-Hegyalja sajátosságaival, értékeivel, s mondják el, hogy az itt készített borok mértékkel fogyasztva mennyire egészségesek. Ajánljanak környékbeli rendezvényeket, katalógusokból kevésbé ismert falumúzeumokat, vagy esetleg hívják fel a figyelmet termelőtársaik különleges minőségű boraira. Pataky Sándor úgy véli, a borkóstolásra épült idegenforgalom mai formái ugyan átmeneti megoldások Hegyalján, de alkalmasak arra is, hogy komolyabb üzletté nőjék ki. magukat. Mit iszik a magyar? - Az Észak-Magyarország PR-melléklete Az italok ételekként is fogyaszthatok Sárospatak (ÉM) - Talán furcsa, de az italokat nemcsak inni lehet, hanem enni is. Sokszor észre sem vesszük egy-egy tál ételben azt a belecsempészett sóhajnyi konyakot vagy cseppnyi bort. Nélkülük mégis kétségtelenül szegényebb lenne a tányérban előttünk gőzölgő harapnivaló ízvilága. Márki Bertalan, a sárospataki Hotel Bodrog főszakácsa órákig tudná sorolni azoknak az ételeknek a neveit, amelyek elkészítéséhez valamilyen ital dukál. - A kommersz italokon kívül szinte mindent fel lehet használni a sütéshez-főzéshez - mondja. Leggyakrabban a száraz borokhoz kell nyúlnia a szakácsnak. Vadak pácolásánál például elengedhetetlen a száraz bor - figyelmeztet a főszakács. Az előételekhez - főleg a pástétomokhoz - is gyakorta cseppentenek némi bort vagy konyakot - árulja el Márk Bertalan. A borral készült levesek lajstroma is hosszúra nyúlna. Közülük a tokaji borhableves kimondottan tájjellegű és közkedvelt étel. Megtudjuk, ezt elsősorban hűvösebb estékre ajánlják, ugyanis a leves gyakorlatilag forralt bor, amit tejszínnel és tojássárgájával sűrítenek. A hubertus krémleves összeállításánál ugyancsak jó szolgálatot tesz egy kis bor Márki Bertalan főszakács vagy konyak. De csak kizárólag tálalás előtt. Ha a forrásban levő leveshez töltjük az italt, azon nyomban éppen az az íz illan el, amiért egyáltalán hozzátesszük a készülő ételhez - hívja fel a figyelmet Márki Bertalan. Főételek készítésekor a vörösbor puhává teszi a marhapörköltet, a muskotályos mártás a pulykamellfiléhez ajánlott, a fiatal borjú fehér húsához pedig kimondottan fehér bort illik hozzávalóként felhasználni. A zempléni tüzeshúshoz a vörösbor való, amit csípős paprika, chili, vagy csípős ketchup tesz igazán „tüzessé”. A sört leggyakrabban a szilveszteri malac sütésekor használják, akkor a nyárson forgó húst locsolják vele, attól lesz szép piros - tudjuk meg a szakácstól. A disznócsülök is így kaphat kívánatos színárnyalatot. Az is kiderül, hogy a sör ugyancsak hasznos bundás vagy sűrű palacsintás ételek elkészítésekor (például ponty orly módra). A desszerteknél már erősebb alkohol is használható. A lángoló palacsintánál például a caÉlmény A halhoz általában nem tesznek italt a szakácsok (inkább azt ajánlják, fogyasszuk az ételhez), Márki Bertalan mégis ilyen étket ajánl olvasóinknak. A hárompálcás bírság alatt fogott csuka töltve mandulás mártással nem mindennapi élményt jelent. A borban áztatott (tojásos) cipót hal húsával összekeverik, fűszerezik és hal belsejébe töltve tálalják. Hozzá hideg mandulás tormamártást kínálnak. A fűszerezéshez tár- kányt, bazsalikomot, kakukkfüvet, petrezselymet, snidlin- get és persze sót, valamint borsots használnak. sino- vagy portorico rum tartja életben a tüzet a tálaláskor. De ki ne ismerné a somlói galuskában található rumba ágyazott mazsolaszemek ízét? Márki Bertalan mégis szállodájuk specialitását, a reneszánsz konyha ízeit emlegeti a leggyakrabban. Ott szinte mindenhez kell egy kis bort hozzátenni. A szögeit mustos pecsenye, a pecsenyeharcsa pirosra sütve, pityókás almasásával, vagy a nyárson sült jérce gyöm- béres lével mind erről tanúskodnak. A házasított vörösborok királya, az Egri Bikavér Eger (ÉM) - A magyar borok közül kettőnek jutott világhírnév: a tokajinak és az egri bikavérnek. Az országos szőlő- és borhelyzetet figyelembe véve az egriek igazán nem panaszkodhatnak. Már csak azért sem, mert a látványosságok és a gyógyvíz mellett a bor miatt áramlanak a külföldiek a barokk városba. Az egri borvidék termésének egyharmada fehérbor, érett, illatos óborok, mint az egerszóláti rizling és az egri leányka. Hírnevét azonban nem a fehér boroktól szerezte az egri borvidék, hanem a vörösboroktól. Ezek között a legtekintélyesebb és a legismertebb az egri bikavér. A vidék szőlő- és bortermeléséről dr. Dula Bencét, egri hegybírót kérdeztük. Mint elmondta, 1995-től folyamatosan növekszik az egri szőlőtermőterület. Akkor 3200 hektárt tartottak nyilván, ma ezerrel több a termőterület. A további növekedést nemcsak az új ültetvények eredményezik, hanem a hasonló adottságú bükki termőhelyek, hegyközségek csatlakozása is. Hiszen a márkanév magasabb árat is jelent. Bíznak az emberek az egri bor jelenéEgri borlovagok Fotó: sz. i. ben, jövőjében, mondja a hegybíró. A jó minőségű fehérszőlő itt 15-20 százalékkal, a vörös pedig 35-40 százalékkal ér többet, mint az, amelyből nem „gri” jelzésű bor készül. Az egri bikavérre 1997-ben készítették el az eredetvédelmi szabályozást. A szigorú előírások megnövelték a bikavér presztízsét. Az eredetvédelem vonatkozik a származási helyre, a szőlő fajtáira, amelyből a bikavér készül, minőségre, mennyiségre, feldolgozási technológiára. A bikavért legalább három fajta szőlőből készült borból házasítják. Lehet Kékfrankos, Kékoportó, Blauburger, Caber- net franc, Cabernet savignon, Merlot, Pinot noir, kadarka. A piaci szabályozásra is ügyelnek, minden évben december 27-én jelentik be, hogy mennyi egri bikavér készülhet. A többi vörösbort másként kell értékesíteni. A forgalomba hozatal is ilyen szigorú, először a helyi borminősítő bizottság ellenőrzi, s csak ezután kerülhet sor az OBI engedélyének megszerzésére. Az elmúlt évben külön figyelmet szentelt az ország az állam- alapítás 1000. évfordulójára készült egri bikavérnek. Az 1997-es évjáratú legkiválóbb borokból állította össze 119 termelő, összesen 11 369 liter bikavért. Az EGERVIN pincéjében érlelődött 1999. december 27-én, amikor is az Ezredforduló Egri Bikavérét nagy többségben értékesítették. Az elmúlt év októberében az utolsó ezer palackot is elárverezték. Az egri bikavér ünnepét már ötödik éve rendezik meg Egerben. Szent Donát napjához kötődik, július 5-étől 8-áig számtalan rendezvény várja a turistákat. Ekkor adják át az év legjobb egri termelőinek is a díjakat. Hódító úton Tokaj, Tárcái (ÉM) - Magyarországon évente mintegy 400 ezer termelő veszi igénybe a hazánkban működő 661 szeszfőzde szolgáltatásait. így egy esztendő alatt 6,6 millió hektoliterfok pálinka hagyja el a kisüzemek lepárló gépsorait. A Tokajban élő Császár Antal Tárcái határában működteti szeszfőzdéjét. A Gyümölcs, Szesz és Pálinkafőzők Országos Egyesületének főtitkára is. Ugyancsak EU-normaként jelentkezik, hogy rövidesen csak 100 százalék gyümölcsöt tartalmazó pálinka hozható majd forgalomba Nyugat Európában és várhatóan hazánkban is - tájékoztat. A legfőbb cél tehát a tiszta gyümölcspálinka minél szélesebb körű terjesztése. A főtitkár bizakodik, azt mondja, feltehetőleg szeptemberben a minőség és eredetvédelem terén sikerül elérniük, hogy a hozamlás 100 liter törköly esetében 3- ról 6 hektolitefokra változzon, a borpárlat pedig 8 helyett 12 hektolitefok legyen az előírás szerint. Hirdetés Vendégváró bogácsi borospincék Bogács (ÉM) - Több pincesort is nyilván tartanak Bükkalja egyik legkedveltebb üdülőhelyén. Bogácson. S az, hogy sokan keresik fel, éppen annak köszönhető, hogy az estét hangulatos borospincékben lehet tölteni. A Cserépi úton vendéglátó- hellyé alakított pincék is vannak, ahol nyaranta sok program várja a szórakozni vágyókat. Az egyik ilyen legkiemelkedőbb a Bogácsi nyár rendezvénysorozat, évről-évre, Mint Verhóczki Sándor alpolgármestertől megtudtuk, a riolittufába vájt pincékből a Cserépi úton két sorban 130-150 van, a legrégebbi is fiatal, még csak 18 éves. Újak is épülnek, víz- és szennyvízbekötési lehetőséggel. A község másik részén, a Csecslyuki pincesoron kevesebb, 80 körüli pincét tartanak nyilván, melyeket részben riolittufába, részben agyagba vájtak. Az elhelyezkedésük zártabb, itt tehát nem alakult ki vendéglátás. Viszont ezek a pincék nagyobb mennyiségű bor tárolására alkalmasak. A legromantikusabb környezetben a legrégebbi, Bagolyvári pincék vannak. A 80 éve létrehozott pincékből 45-50-et tartanak nyilván. A község más részein is alakítottak ki borospincéket, lévén jó szőlőtermő a vidék, sokan foglalkoznak borkészítéssel is. A háború idején pedig volt hol elbújni, több család is meghúzta magát egy-egy pincében, míg elvonult a veszély, szerencsére ma már erre nem alkalmazzák ezeket.
