Észak-Magyarország, 2001. április (57. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-24 / 95. szám

2001. április 24., kedd Csatlakozunk (az ENI EU-melleklete) l Az Unió és a magyarok Varga Ferenc Brüsszel (ÉM) - Az EU több, mint a tag­jainak összessége. A tagállamok azért ala pították meg, hogy megoldhassák azo­kat a problémákat, amelyeket egy or­szág egyedül nem tud hatékonyan megoldani. Mit jelent a tagság az egyszerű magyar ál­lampolgár számára csatlakozásunkat köve­tően? Minden magyar állampolgár egyben európai állampolgárrá válik, amely nem helyettesíti a magyar állampolgárságot, ha­nem többletjogokat biztosít. Minden EU- ál­lampolgárnak joga van szabadon utazni, munkát vállalni (munkavállalási engedély nélkül) vagy élni (azonnal kérhető a tartóz­kodási engedély, amely 5 évre szól és meg­hosszabbítható) bármely tagországban. Szakmai végzettségünkről szóló bizonyít­ványt, felsőfokú diplománkat minden tag­országban elfogadják. Vannak viszont bizo­nyos „szabályozott” szakmák, így, mint építészmérnök, ügyvéd, könyvelő, pedagó­gus akiknek bizonyos eljáráson keresztül kell esniük más tagországban történő mun­kavállalás előtt. Mindenkinek szabad hoz­záférése van a társadalombiztosításhoz (be­tegellátás, kórházi ápolás, nyugdij kifize­tés) bárhol tartózkodik az EU-n belül. Mint EU-állampolgár letelepedhetünk bármely tagországban, ott ugyanolyan választási jo­gaink vannak, sőt ott ugyanolyan feltéte­lekkel jelöltethetjük magunkat a helyi, il letve európai parlamenti választásokon, mint a helyiek. Ha egy EU-n kívüli ország­ba utazunk, bármely tagország nagykövet­ségéhez fordulhatunk segítségért, amennyi­ben nincs az illető országban magyar nagy- követség vagy konzuli hivatal. Szerzőnk B.-A.-Z. megye brüsszeli képviselője Vetélkedő Európa szellemében Miskolc (ÉM) - Várostörténeti vetélkedőt rendez immár hetedik alkalommal a Mis­kolci Idegenforgalmi és Kulturális Iroda. A középiskolások részére meghirdetett verseny címe: Miskolciként Európában. A kétfordulós versenyből 6 csapat jutott a döntőbe, melynek időpontja a május 11-i városi ünnep rendezvénysorozatába il­leszkedik: május 8-án, délután 2 órakor kezdődik a városháza dísztermében. A ve­télkedő megrendezésének oka. hogy a fi­atalok számára egyre fontosabbá válik a közelgő európai uniós csatlakozás kap­csán felmerülő lehetőségek, feladatok megismerése és kezelése, különösen ré­giós, illetve miskolci viszonylatban. Ezért lett a vetélkedő témája: Európa megisme­rése, az európai gondolat népszerűsítése szellemében. Regionális együttműködés Miskolc (ÉM - KHE) - Ünnepélyes kere­tek között írják alá holnap az Ostra- va-Miskolc és az Ostrava-Kassa együtt­működési megállapodás okmányait az ost- ravai (Csehország) városházán. A szerző­dés aláírásával lesz teljessé a Kassa-Kato- wice-Ostrava-Miskolc együttműködés. A négy város ezzel létrehozza az első regi­onális együttműködési formát, a Visegrá­di Négyek országainak partnervárosai kö­zött. A szerződést Miskolc részéről Kohold Tamás polgármestere írja alá. Felvonulás, utcabál, örömtüzek Nemzeti ünnepek hasonló és különböző módon az Európai Unió tagállamaiban A magyaroknak sem kell majd elfelejteni az Unióban nemzeti ünnepeiket, így március 15-ét sem Miskolc (ÉM - KHE) - Az Euró­pai Unió hivatalos ünnepe május 9-e. A népek nemzeti identitástudata azonban erő­sebb, mint a közös európai érzés. A nemzeti ünnepek fé­nyét nem halványította az uniós emléknap, ahol pedig már nem olyan fényes, an­nak más oka van. Az Európai Unió május 9-ét Schumann-napnak is nevezi. 1950-ben ezen a napon Róbert Schumann és Jean Monnet java­solta az együttműködést a szén és acél piacán Nyugat-Európa háború sújtotta országai között. A különböző népek nemzeti identitástudata azonban erő­sebb, mint a közös európai tu­dat, így az uniós országok nem­zeti ünnepei jelentősebbek az unióban élők számára - hallot­tuk az Európai Tájékoztatási Központban. Az alábbiakban né­hány uniós állam ünnepi szoká­sairól kaphatunk ízelítőt.- Gyermekkoromban édes­apámmal mindig elmentünk a felvonulásra - emlékszik vissza Philippe Montagny, az Allience Francaise igazgatója egy régi jú­lius 14-ére, a franciák nemzeti ünnepére. - 1789. július 14-én a párizsi nép elfoglalta és lerom­bolta a Bastille épületét. Ezzel el­kezdődött a nagy francia forrada­lom. Július 14-én zászlókat tűz­nek a hivatalok homlokzatára, és a francia hadsereg a lakosság sorfala között vonul végig a főté­ren. Az igazi ünneplés azonban előző nap, 13-án történik. Este minden városban nagy bált ren­deznek, az emberek az utcán tán­colnak, és a polgármester fizeti a tűzijátékot, ami éjfélkor köszönti az ünnepet - mesél népe nemzeti ünnepéről Philippe Montagny, és még érdekességként hozzáteszi: Júliusban persze sokan nyaral­nak, így aztán ritka, ha valaki a saját városában ünnepel. Németország nemzeti ünnepe az újraegyesítésre emlékezve október 3-a. Az évek során azonban a nagy örömérzés, ami áthatotta e napot 1990-ben, meg­kopott - tudtuk meg dr. Kontor Istvántól, a Miskolci Egyetem német irodalmi tanszékének vezetőjétől. Ezzel a nappal az alkotmányosságnak, a törvény- hozásnak valamely mozzanata vált állami ünneppé, csakúgy mint Ausztriában, ahol 1955. október 26-án a semlegességi törvény megszavazására emlé­keznek. Ezek az ünnepek azon­ban állami, politikai jellegűek, ünnepi beszédekkel és politikai rendezvényekkel - foglalta össze az emléknapok lényegét dr. Kontor István. Írország nemzeti ünnepe március 17-e, Szent Patrick napja. Szent Patrick volt ugyanis az, aki a kereszténysé­get hozta Írországba, s ezért vé­dőszentjükként tisztelik. Íror­szág minden nagyobb városá­ban felvonulással ünnepelnek, majd az ír kocsmákban folyta­tódik a mulatozás és tánc. Éste örömtüzeket gyújtanak. A tévé­ben látható zöld sapkák és zöld zászlók inkább a más országok­ban élő ír közösségek ünnepe­inek kelléke, ez egyrészt hazá­juk szimbóluma, másrészt az elkülönülést szolgálják - tud­tuk meg a Miskolci Egyetem angol irodalom tanszékén. A tagállamok nemzeti ünnepe Belgium: július 21. Első kirá­lyuk megkoronázásának napja (I. Leopold, 1831). Németország: október 3. A német egység napja. Franciaország: július 14. (a Bastille bevétele. 1789). Olaszország: június első va­sárnapja. A köztársaság alapí­tásának napja (1946). Luxemburg: június 23. A nagyherceg születésnapja. Hollandia: április 30. A ki­rálynő születésnapja. Dánia: április 16. II. Margit királynő születésnapja. Írország: március 17. (Szent Patrick napja). Egyesült Királyság: június második vasárnapja (a király­nő születésnapja). Görögország: március 25. A törökök elleni szabadságharc kezdetének napja (1821). Spanyolország: október 12. Amerika Kolombusz általi fel­fedezésének napja (1492). Portugália: június 10. Nemzeti költőjük, Luís de Camoes halá­lának napja (1580). Ausztria: október 26. A semle­gességi törvény megszavazása (1955). Finnország: december 6. A függetlenség napja. Svédország: június 6. A „zász­ló napja”, a Vasa-dinasztia ha­talomra jutásának napja. Információk a csatlakozásról: valós kínálat DR. Környei Lászlóné Miskolc (ÉM) - A rendszeres könyvtárláto­gató manapság már nem cso­dálkozik azon, hogy számító­gépen tartják nyilván a könyvtárban, és az is egyre többek számára nyil­vánvaló, hogy a keresett iro­dalomról gépi katalógus nyújt útbaigazítást. A tradi­cionális könyvtárkép bizony jócskán átalakult - átalakuló­ban van jelenleg is - a társa­dalmi köztudatban. A változó igényeknek olykor profilváltással, de legalábbis a kívánt szolgáltatások biztosítá­sával tesznek eleget a könyvtá­rak. A legmarkánsabb változás, ami megújította a könyvtár­ügyet, az információ iránti ke­reslet, az információfogyasztók népes táborának jelenléte a könyvtárakban. Az egy-két évtizede még a tu­dományok templomának, könyv­illatú, nyugodalmas szigetnek ki­kiáltott intézmények mára egyre inkább információs szolgáltató alapintézményekké válnak. Az új szerepkörben egyik kiemelkedő feladat az európai uniós tájékoztatás. Egyre többen vallják, hogy a könyvtári szak­emberek kulcsszerepet játszhat­nak a sokrétű, csatlakozást elő­készítő folyamatban. Miben áll e tevékenység? Az integrációs felkészülés ide­jén a könyvtárak közreműköd­hetnek a közvélemény hiteles, naprakész tájékoztatásában. In­formációkat gyűjthetnek és szol­gáltathatnak a csatlakozási tár­gyalásokról, az EU történetéről, intézményrendszerérői, különfé­le pályázati lehetőségekről. Eh­hez rendelkezésükre állnak az egyre jobban kiépülő technikai háttér, és az információszolgál­tatásban járatos szakemberek is. A könyvtárak az unióval, a csatlakozással kapcsolatos kiad­ványokból - ezek sokszor a könyvesbolti forgalomban nem is jelennek meg! - speciális gyűjteményt szervezhetnek. Le­Uniós adatbázis A II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban külön helyen, összegyűjtve találhatók meg az uniós ismereteket tartal­mazó kiadványok - tudtuk meg Szentesi Jánosnétól, az olvasószolgálat vezetőjétől. A könyvtár adatbázisában megtalálható minden olyan információ, ami nyomtatás­ban is hozzáférhető, ideértve a folyóiratokban megjelenő cikkeket is. Itt téma és cím szerint is kereshetnek az ol­vasók, természetesen a könyvtár dolgozói szívesen segítenek.- Kevés olyan dokumen­tum van a csatlakozással kapcsolatban, amely ne len­ne megtalálható könyvtá­runkban - mondja az olvasó- szolgálat vezetője. hetőségük van konkrét témafi­gyelésre, például gazdasági in­formációk gyűjtésére stb. A csatlakozást követően meg különösen nagy jelentőséggel bír majd a gyors, pontos infor­mációszolgáltatás a legkülönfé­lébb témákban. Ebben a külföl­dön is, Magyarországon is rend- szerszerúen működő, szakmai együttműködésben otthonos könyvtárak kitüntetett szerepet tölthetnek be. A nagyobb könyvtárakban mindez nemcsak lehetőség, ha­nem egyre jobban kibontakozó valós kínálat. A miskolci II. Rá­kóczi Ferenc Megyei Könyvtár például már ma is az uniós in­formációk széles skálájával vár­ja az érdeklődőket. A jövő: a meglévő lehetőségek további bővítése technikai érte­lemben és a dokumentumok sokféleségét illetően is, valamint az uniós információszolgáltatás kiterjesztése a megye különböző könyvtáraira. Számos együttműködő partne­rünk közül,ma egyik legjelentő­sebb a British Council, amely a közelmúltban korszerű számító­géppel, angol nyelvi oktatóprog­rammal járult hozzá a megyei könyvtár „uniós” kínálatához. Megoldásra vár a különféle európai uniós tájékoztató intéz­mények, szervezetek tevékeny­ségének összehangolása. Úgy gondolom, erre minden partner- intézmény készen áll, hiszen mindegyiknek közös a célja a nagyközönség tartalmas, színvo­nalas tájékoztatása. Szerzőnk a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár igazgatójaKeresés a katalógusban: minden egy helyen Fotó: Ádám János

Next

/
Oldalképek
Tartalom