Észak-Magyarország, 2001. április (57. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-24 / 95. szám
2001. április 24., kedd Kultúra 8 • Kollégiumi kiállítás. Szablyár Zsuzsanna festőművész kábításának megnyitóját tartják április 24-én, kedden fél 6-tól a miskolci Karacs Teréz Középiskola Leánykollégiumában (Győri kapu 156. sz.). A tárlatot Dr. Odor Ferenc a Borsod Abaúj Zemplén megye közgyűlésének elnöke nyitja meg. • Aranyos diákszínjátszók. A hét végén megrendezett X. Országos Weöres Sándor Diákszínjátszó Fesztivál megyei döntőjéről az alábbi, arany minősítést szerzett csoportok jutottak tovább: Általános Művészeti Iskola, Szakiskola (Tiszaújvá- ros): Süss fel nap, Dózsa György Úti Általános Iskola (Kazincbarcika): Csiri, a boszorkány, Tűvétevők (Kazinczy Ferenc Ált. Isk., Encs): Mese a lusta fiúról, aki nem volt olyan lusta, mint lehetett volna. • Költő a kollégiumban. Káli Sándor politikus-költő lesz a vendége a miskolci Debreczeni Márton Szakképző Iskola Kollégiuma diákönkormányzata rendezvényének április 26-án, csütörtökön délután 5 órától a kollégium könyvtárában. • Fafaragások tárlata. Tóth Lóránt fafaragó munkáiból rendez kiállítást a ruda- bányai művelődési ház. A kazincbarcikai alkotó tárlata április 26-án, csütörtökön délután 4 órakor nyílik meg. Encsi képek Mezőtúron Encs (ÉM) - Több mint negyedszázada működik (közel húsz éve az abaúji városban) az Encsi Országos Képzőművészeti Alkotótábor. Gyűjteményes kiállításukat rendezi meg április 26-tól a mezőtúri Városi Galéria. A megyén kívüli érdeklődés nem véletlen, hiszen az annak idején a járási amatőr képzőművészeti mozgalom felkarolását célul kitűző kezdeményezés hamar országos szabadiskolává nőtte ki magát. Szólások, közmondások rajzokba foglalva Sz. Havasi Gyopár és Dr. Ujváry Zoltán néhány grafikával Fotó: v. J. Miskolc (ÉM - PB) - Dr. Ujváry Zoltán Gömöri szólások című kötetének bemutatóját tartották tegnap Miskolcon, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban, ahol egyúttal a könyvhöz kapcsolódóan megnyílt Sz. Havasi Gyopár Szólásillusztrációk című grafikai kiállítása is. Szólásillusztrációk címmel egyedülálló kiállítás nyílt tegnap Miskolcon a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban. Sz. Havasi Gyopár grafikusművész foglalt rajzokba mintegy hatvan szólást azok közül, amelyeket dr. Ujváry Zoltán a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem professzora gyűjtött össze Gömöri szólások című kötetében.- Kevesen vállalkoznak arra, hogy proverbiumokhoz illusztrációt készítsenek, hiszen fogalmat képekben megjeleníteni nehéz feladat - fogalmazott dr. Ujváry Zoltán a megnyitón. - Ez egy szokatlan kiállítás és hazánkban az első gyűjtemény, amely szólásokhoz, közmondásokhoz készült rajzokat mutat be. Eredetileg a tárlat anyaga és a kötetben közölt szólások egy nagyobb gyűjteményes könyv részét alkották, ám a kiadó különböző problémák miatt elállt a rajzok megjelentetésétől. így önálló kiadásban jelentek meg. Az erdélyi származású, fiatal grafikusművész illusztrációit már ismerheti a közönség, például Móra Ferenc: Kincskereső Kisködmön, A nagyhatalmú sündisznócska vagy Benedek Elek: Elfelejtett mesék című könyvéinek újabb kiadásaiból. Most kiállított rajzai híven tükrözik a néphagyomány szellemiségét és a szólások mondanivalóját magyarázat nélkül is egyértelművé teszik. A Gömöri szólások című kötetet dr. Viga Gyula, a Hermán Ottó Múzeum igazgató helyettese mutatta be a közönségnek. A szólások, közmondások kilencven százaléka nemcsak Gömör vidékén használatos, de vannak specifikusak is, amelyek egy-egy helységhez kötődnek. Ilyen például a kötet első szólása - „egy akaraton vannak, mint Tóth atyus Tóth mamival” - amely Hét községből származik. Fiatal művészek versenye a Kalákán Miskolc (ÉM) - Huszonkettedszer rendezik meg az idén a Diósgyőri Kaláka Folkfesz- tivált. A július 5-9. közötti nagy zenei találkozónak ismét része lesz a három napos, 6-7-8-án a Diósgyőri , várban megrendezendő versenyprogram. A Diósgyőri Kaláka Folkfesz- tiválok versenyprogramjaiban az elmúlt két évtizedben közel kétszáz együttes mutatkozott be a közönségnek, az ország minden részéről, sőt külföldről is jöttek előadók. Idén is várják a verséneklés, népzene, blues, folk-rock, folk-jazz műfajában tevékenykedő zenekarok és szólisták jelentkezését a fesztiválon megrendezendő találkozóra. Pályázni egy 20 perces demo- kazettával és az előadót bemutató rövid ismertetővel, zenekarok esetén részletes névsorral kiegészítve lehet. Feltétlenül kérik a zenekar összes elérhetőségét: telefon-, faxszámot, postacímet, e-mailt és a kapcsolattartásáért felelős személy nevét és címét. A pályaműveket a Kaláka Alapítvány elhelyezi saját archívumában. A pályaműveket május 25- éig lehet az alábbi címre eljuttatni: Kaláka Alapítvány Irodája (Petőfi Csarnok) Budapest XIV., Városliget, Zichy M. út. 14. Tel: 1/343-4327. E-mail: biomusic@mentha.hu. A meghívásról a beküldött demo- felévetelek alapján a zsűrit alkotó Kaláka együttes és a Kaláka Alapítvány dönt, a meghívott előadókat június 15-éig írásban értesítik. A résztvevők egy alkalommal lép fel a várszínpadon, költségeik fedezésére fellépti díjat kapnak az ISM jóvoltából. Fotel Bujdos Attila Új formát öltött a tv2-n a Jó reggelt, Magyarország! Könnyed reggeli magazinhoz illő pasztellszínek a stúdióban, és a műsorrészeket elválasztó rövid filmbejátszásokban. E betétek a saját hírverést szolgálják: a műsor vezetésében egész héten osztozó hölgyek tűnnek fel a villanásnyi jelenetekben. Kellemes a képernyőre nézni: csupa otthonosság, üdeség, báj. A gondosság és a komponáltság látszata. Jóleső érzésünket azonban rendre megzavarja valami. A stúdióvendégeknek fenntartott fotel szemre kényelmes, pirosas, puha. Aki helyet foglal benne, mégis mind gnómnak tűnik, szerencsétlennek. Az lehetetlen, hogy kizárólag púpos vendégeket hívjanak egy műsorba! Az bizony: nem a fotelben ülőkkel, hanem a fotellel van baj. Az ülőkéjét túl mélyre, a karfáját túl magasra tervezték. Ebből adódóan a benne fész- kelődőnek füléig préselődik a válla, fel- gyűrődik a zakója gallérja. Nem hinném, hogy tudatosan hozzák kényelmetlen helyzetbe a beszélgetések résztvevőit. Inkább figyelmetlenségből. Ennél tudatosabb jelenség a műsoridő tisztelete. Bár most fél órával hosszabb az adás, de nyilván magasabbak a költségek is. S hogy az idő pénz - ezt leginkább akkor látni, ha a főszerkesztő, Pánczél Andrea vezeti az adást. Van valami hidegséggel elegy űzöttség ebben a szép nőben, talán a céltudatosságtól, talán a bizonyítási kényszertől. Takarékos mondatokkal terelgeti a beszélgetést, szinte felsejlik, ahogy kipipálja a letudott feladatokat. Általában is szigorú, de a lapszemléknél különösen: örüljön a reggeli újságokból tallózó kollega, hogy egyáltalán a képernyőre kerülhetett, ne nagyon okoskodjon. Mondja és menjen! Az életet juttatja eszünkbe, a rohanást, a kapkodást, saját, határidős feladatainkat. Megremeg a kávéscsésze a kezünkben. Idegesen megyünk neki ennek a napnak is. Pedig nem lenne olyan nagy baj, ha néha hagyná még beszélni a vendégeket, ha valóban és helyettünk is kíváncsian figyelné a mondandójukat. Hiszen ez az egész nem kizárólag műsorblokkokról és információkról szól, de érzésekről és emberekről is. Mint ahogy a televíziózás sem egyenlő a szakmai rutinnal, kell még hozzá valami, ami igazi személyiséggé teszi a televízióst. Például empátia. Színes gúnyában rejtőzködő értékeink A népi építészet csak ritkán látott emlékei: színezett parasztházak Miskolc (ÉM - PB) - A népi építészet egy kicsiszolódott tudomány, amelyhez szorosan kapcsolódnak a színek. Azt hogy milyen módon. Kármán Zsuzsa építészmérnök, színdinamikus és formatervező évek óta kutatja. A régi parasztházak egy részére különleges színvilág jellemző, amelyből a szakember sok érdekes következtetést tud levonni. A népi építészet legszebb darabjait azonban nemcsak a kutatók miatt érdemes megmenteni az utókor számára, hanem mert nemzeti értékeink részét képezik, és ráadásul szépek is. Kármán Zsuzsa színdinamikus, formatervező öt éve foglalkozik a magyarországi parasztházak külső színezésének kutatásával és az egyedi házak „megmentésével”.- Nagykátán születtem, ahol ma is megtalálható több különleges színezésű régi ház, mégis csak egyetemista koromban figyeltem fel ezekre az épületekre. A szakmérnöki diploma megszerzése sokat számított a kutatómunka elindításakor, jobban értettem és értékeltem a színek világát és hatását - kezdte Kármán Zsuzsa. - A szülőfalumon kívül Pest, Nógrád, Borsod- Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár megyében vizsgálódtam, több mint ötven faluban.- Milyen színek fordultak elő leggyakrabban?- A legrégibb hagyománya a kék színnek van, egyszerűen azért, mert ezt lehetett legkönnyebben beszerezni. Jellemző még a sárga és a vörös, de a legtöbb parasztház nem egyszínű hanem több, általában két szín kombinációjából készült. Az a ház például, amelyre Nagykátán először rácsodálkoztam kék és sárga színű volt. A népi építészet valójában egy kicsiszolódott „tudomány”, amely sokat fejlődött, alakult az évszázadok során. Az 1800-as években még rendeletek szabályozták a külső festést, fehérre kellett meszelni a házakat. Ez inkább fertőtlenítő eljárás volt, a gyakori járványok miatt vezették be. Később feloldották ezeket a rendeleteket, de a műemlékvédelmi felügyelőség például ma is jellemzően fehérre festi a gondozásába kerülő házakat, így azok elveszítik eredeti színezésüket.- Milyen területi különbségek vannak a festésben, színhasználatban?- Az ország különböző területein elsősorban a színek intenzitásában jelentkeznek eltérések, míg például az észak-magyarországi, zempléni térségben Pálhá- za, Hollóháza, Pusztafalu környékén tompábbak, visszafogottabbak, addig Pest megyében erősek, intenzívek az árnyalatok. Zemplénben találtam halványkék, fakó sárga-tompa vörös összeállítású házakat, érdekes módon azonban a vörösnek egyfajta barnás árnyalatát használták. Etnikai hatásoktól sem független a színezés, de az eddigi területeken nem volt jelentős a szerepük, viszont az ország minél nagyobb részére szeretném kiterjeszteni a vizsgálódást, hogy teljesebb képet kapjak.- Mire szeretné felhasználni az elért eredményeket?- Egyre kevesebb eredeti parasztház marad ránk, még kevesebb, amely megőrzi hagyományos színezését. A cél elsősorban a hagyományőrzés, értékmentés, felhívni az emberek figyelmét ezekre a különleges házakra. Az eddig elért eredményeimet folyóiratokban, kiállításokon tártam a nyilvánosság elé. Emellett a Nemzetközi Szín Szervezet (AIC) IX. kongresszusán veszek részt májusban. Az egy hetes kongresszust négy évenként tartják, most éppen Rochesterben, New York államban. Elindítottam egy cikksorozatot a Magyar Festőmester című szaklapban is, könyvben azonban még nem gondolkodom. Sok feldolgozatlan anyagom van, időm és pénzem azonban kevés, a kutatásokat hétvégeken végzem. Hagyományos színezésű ház Sárospatakon Fotó: Bódisz Attila Hirdetés www.boon.hu
