Észak-Magyarország, 2001. április (57. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-24 / 95. szám

2001. április 24., kedd fffimmmmmmÉM # Csatlakozunk Az ÉM EU-melléklete 6 • CEDEFOP. Európai Szakképző Központ. Az Európai Közösség 1975-ben szervezte meg a szakképzés támogatását szolgáló Európai Központot, amelynek első szék­helye Berlin, majd 1994-től - az Európai Tanács határozata értelmében - Szaloniki lett. Feladata az európai együttműködés támogatása a szakképzés területén. • CELEX. A CELEX többnyelvű, folyamato­san aktualizált EU-adatbank. Az érvényes jogszabályok gyűjteménye mellett - nyel­venként körülbelül 50-60 ezer oldalon - egyéb dokumentumok egész sorát tartal­mazza (pl. bizottsági javaslatok, EP-iratok, az Európai Számvevőszék állásfoglalásai). • CERN. A CERN (Európai Nukleáris Ta­nács) egy 1954-ben alapított államközi európai magkutatási szervezet, székhelye Genf. Az európai államok együttműködé­sét segíti elő a - hangsúlyozottan nem katonai célokat követő - fúziós alapkuta­tás és az ehhez kapcsolódó egyéb tudo­mányos vizsgálatok területén. • COPA. A COPA az EU mezőgazdasági szakmai szervezeteinek bizottsága, amely az Európai Közösségen belül az egyik leg­nagyobb érdekvédelmi szövetség. Állan­dó kapcsolatban áll az EU intézménye­ivel, és állást foglal az Európai Közösség közös agrárpolitikájának fejlesztéséről. EUROPRÓBA, miskolci sikerrel Miskolc (ÉM - KHE) - EUROPRÓBA 2001 címmel Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyt rendezett a Fényi Gyula Miskolci Jezsuita Gimná­zium. A verseny támogatói között szerepelt töb­bek között a Magyar Köztársaság Külügy­minisztériuma, a Miskolci Egyetem Euró­pai Gazdaságtana Intézete, a Pázmány Pé­ter Katolikus Egyetem BTK Európai Ta­nulmányok Központja. A háromfordulós megmérettetésre az ország számos közép­iskolájából összesen 77 csapat jelentke­zett. A verseny célja volt, hogy az európai gondolat jobb megismerésén át hazánk és kultúránk iránti elkötelezettség erősödjön a résztvevő diákokban, ismerjék meg az európai gondolat történeti kialakulását, és el tudják helyezni abban hazánk helyét sajátos adottságaival. A 10 legjobb csapat tanulmány írása és az írásbeli forduló után tartották a március derekán a szóbe­li döntőt. Döntött a zsűri A zsűri értékelése szerint a harmadik fordulóra behívott csapatok tanulmányi felkészültsége egyöntetűen kimagasló volt. A verseny jó hangulatban, egymás­ra figyelve, egymás tudását elismerve zajlott. A verseny első helyezettje a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium csapa­ta, felkészítő tanár: Ötvös Lajos, és a Kecskeméti Református Kollégium Gim­názium csapata lett, felkészítő tanárok: Sz. Körösi Ilona, dr. Puskás Sándor. A második helyezett a miskolci Avasi Gimnázium csapata, felkészítő tanár: Schramkó Ágnes, a miskolci Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátóipa­ri Szakközépiskola az ötödik helyezést érte el, felkészítő tanár: Gilányi László- né. Az első és második helyezett jutalma: egy-egy tanulmányút Strasbourgba és Brüsszelbe. vagy hosszabb, de jó a vakáció Fotó: Bujdos Tibor Rövidebb Miskolc (ÉM - KHE) - A vaká­ciót minden diák várja, Euró­pa bármely országában is él­jen. Volt középiskolás di­ákok - akik valamely európai uniós országban töltöttek kint egy-egy iskolai évet - meséltek arról, hogy az ott élő diákok hogyan töltik a szünidőt. Az uniós országok iskolai szüne­teit vizsgálva megállapítható, hogy azoknak hasonló időben örülhetnek a diákok, mint ha­zánkban. Az őszi szünet október végén-november elején esedé­kes, a téli szünet a karácsony­hoz kapcsolódik. Egyes orszá­gokban, például Belgiumban sí­szünetet is kapnak a tanulók februárban, a tavaszi szünet hűsvét előtt kezdődik, míg a nyári vakáció a leghosszabb, bár ennek időtartama országon­ként változó. Belgiumban ugyan a nyári vakáció ideje rövidebb mint ha­zánkban (június 30-tól szeptem­ber 1-jéig tart), de kárpótolja a diákokat a kéthetes húsvéti, a szintén kéthetes karácsonyi és az egyhetes őszi szünet, vala­mint a már említett néhány na pos síszünet. Belgiumban nagy jelentősége van a közös családi programok­nak - mesélt külföldi élménye­iről Jusztin Viktória. - Ennek megfelelően a családok a szün­időt is igyekeznek együtt tölte­Vakációü! (illusztráció) ni. Bár az őszi szünetben a szü­lők általában dolgoznak, de megtalálják a lehetőséget, hogy a gyerekekkel közösen elutaz­zanak a tengerhez, s ez egy-egy hétvégére is igaz. Nem fürödni vágynak ilyen­kor, hiszen már hideg van, ha­nem a tengerparti, színes, nyüzsgő élet vonzza a kikapcso­lódni vágyó családokat. A kö­zépiskolák végzős tanulói a ta­vaszi szünetben utaznak el utolsó közös kirándulásukra, mely hagyományosan külföldi utazás. Ausztriában hasonlóan ala­kulnak az iskolai szünetek, mint hazánkban, bár az őszi szünet csak 3 napos, de a nyári szünet hosszabb: május 31-től szeptem­ber 10-ig tart. Az Ausztriában el­töltött egy év tapasztalatait Manger Katalin osztotta meg ve­lünk. Az osztrák középiskolás diákok a hosszú nyári vakációt utazással töltik. Nagy örömükre szolgál, hogy szabadon, szülők nélkül barangolhatnak a világ­ban, s elsődleges céljuk a külföl­di nyelvtanulás, amit nagyon fontosnak tartanak. A tehetőseb­bek Nyugat-Európát választják, de a kispénzűek sem maradnak otthon, Kelet-Európa országa­ival és népeivel ismerkednek. Olaszországban a tavaszi és őszi szünet csak pár napos, de cserében a téli szünet 2 hetes, a nyári pedig június 10-től egészen szeptember 15-ig tart. Olaszor­szágban is erős a családi össze­tartozás érzése - tudtuk meg Ros­ta Dórától. A karácsonyi és hús­véti szünetet az ünnepek jellegé­nél fogva is a diákok családi kör­ben töltik. Nyáron a barátok együtt is vakációznak, de csak a 18 éven felüliek, a fiatalabbak a családdal körben élvezik a sza­badságot. Olaszországban gyak­ran van sztrájk, ilyenkor a gyere­kek nem mennek iskolába, s még az elmaradt tanítási napokat sem kell bepótolniuk. Az ifjúsági ügyek kezelésében jól állunk Miskolc (ÉM - KHE) - Ha az if­júsági ügyek kormányzati kezelését az európai orszá­gokéval összehasonlítjuk, azt tapasztaljuk, hogy Ma­gyarország jó helyzetben van - hangzott el az Európa Nap 2001 konferenciasorozat első előadásán, melynek cí­me a következő volt: Ifjúság az Európai Unióban. Az ifjúságról szóló konferenciát a COMTRANS Kft., a Déli Hírlap és a MOBILITÁS Észak-ma­gyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda rendezte már­cius 26-án az Ifjúsági és Sportmi­nisztérium támogatásával. Kuna Tibor, az ISM államtitkárságá­nak szakmai igazgatója előadásá­ban kitért rá: Magyarország hely­zete az uniós országokéval össze­vetve majdnem minden területen lemaradást mutat, az ifjúsági ügyek kormányzati kezelése te­rén viszont hazánk jó helyzetben van. Az 1986-os diáklázadások minden kormányzat számára egyértelműen bizonyítottak, hogy az ifjúsággal foglalkozni kell. Á rendszerváltás előtt Magyaror­szágon ez ügyben nem történt ko­moly változás. A 90-es években kísérletek ugyan folytak a prob­léma kezelésére, de ezek kudar­cot vallottak: az ifjúsági ügyek perifériára kerültek. 1995-től 1998-ig hol a népjóléti, hol a kul­turális miniszter, de még maga a miniszterelnök is foglalkozott az ifjúságot érintő kérdésekkel. Az Ifjúsági és Sportminisztérium lét­rejöttével végre megoldódott a fiatalokkal történő hatékony és eredményes foglalkozás alapfelté­tele, ideértve a támogatást és az információnyújtást programok, pályázatok tekintetében. Kuna Tibor hangsúlyozta: Bu­dapesten azonban nem lehet tudni, hogy milyen problémái vannak például az encsi vagy a szikszói fiataloknak, és milyen segítségre. van szükségük. A problémákat ott kell megoldani, ahol éppen keletkeztek, tehát helyi döntésekre van szükség - ez egybecseng az Európai Unió alapelvével is. E célból jött létre hazánkban a Regionális Ifjúsági Irodahálózat. A problémák keze­lése mellett a pénzügyi források elosztását is regionális szinten kell megoldani, erre a Regioná­lis Ifjúsági Tanácsok szolgálnak. A tanácsok tagjai a régióban élő szakemberek, csupán egy sze­mély a minisztérium munkatár­sa. Azokat a nemzetközi pénz­forrásokat, melyek segítséget nyújtanak a fiatalok számára, vidékre is el kell juttatni - tol­mácsolta az ISM szándékát a szakmai igazgató. Á most készülő, a fiatalok le­hetőségeiről és jogairól szóló törvénytervezet egyedülálló a magyar közigazgatási gyakorlat­ban: nyitott véleményalkotás út­ján jön létre. Április 15-től má­jus 19-ig több ezer fiatal mond­hatja el a véleményét, amit a törvényalkotáskor figyelembe vesznek - hangzott el Kuna Ti­bor előadásában, továbbá hang­súlyozta: a fiatalok közösségeit helyzetbe kell hozni, és ha tenni akarnak valamit, akár lakóhe­lyükért, vagy más célokért, meg kell adni hozzá a segítséget. ........................... A fővárosban nem lehet tudni, hogy milyen, meg­oldásra váró problémái vannak az encsi, vagy a szikszói fiataloknak. ............................................................... KOKAT: a tanítási szüne A tanítási szünetek le­hetnének hosszab­bak, és a tanítási napok száma pedig lehetne ke­vesebb. Az őszi szünet jól jött, mert újabb pihenés­re adott alkalmat. Ilyen­kor sokáig lehet aludni, és hódolhatok kedvenc időtöltésemnek, a rali­nak. A tanítási szünetek végül is jókor vannak az év folyamán, csak az ide­jükkel van báj. Elek Róbert (16) S zerintem az iskolai szünetek jókor van­nak, és elég hosszúak is. Jó, hogy minden évszak­ban van pihenési lehető­ség. Az augusztusi isko­lakezdés sem zavar, az a 2 nap ide vagy oda, telje­sen mindegy. A szünet­ben sokáig alszom, a ba­rátaimmal találkozom, nyáron nyaralni megyek. Persze egy kicsit tanulni is kell. Szimándli Dóra (16) N em elég hosszúak a tanítási szünetek. A nyári szünet egyre rövi­debb, és ez véleményem szerint nem helyes. Az őszi szünet jól jött, addig sem kellett iskolába men­ni. A vakációt nagyrészt a tévé, a videó és a szá­mítógép előtt töltöm, de ilyenkor alkalom adódik sportolásra, kirándulásra és nyaralásra is, amire szükség van. Cseresznye Péter (16) A iskolai szünetek a ta­nítási év folyamán jó időben következnek,"bár ha kicsit hosszabbak len­nének, az sem lenne baj. Főleg a nyári szünet le­hetne hosszabb, de a töb­bit is kicsit rövidnek ta­lálom. A vakáció idejét alvással, strandolással, szórakozással, sportolás­sal, kirándulással töltöm, számomra ez jelenti a pi­henést. Schmidt Petra (16) H elyesnek tartom, hogy bevezették az őszi szünetet. Mivel az idén érettségizem, ezt a pár napot tanulással tud­tam tölteni. Szerintem a nyári szünet elég hosszú, a többit viszont rövidnek találom. A pihenés szá­momra azt jelenti, hogy a barátaimmal tölthetem az időt, de azért nyaralni is szoktam, főleg roko­noknál. Tomcsik Judit (19) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom