Észak-Magyarország, 2001. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-27 / 72. szám

Csatlakozunk 2001. március 27., kedd Az ÉM EU-melléklete 6 • Áruk szabad mozgása. A szabad áru­forgalom a Közös Piac négy, korlátozás nélküli biztosítandó alapvető szabadsá­gainak egyike. Az EU határain átmenő szabad áruforgalom feltétele egyrészt a vám- és adóharmonizáció, másrészt az egészségügyi, fogyasztó- és környezet- védelmi előírások egységesítése, vala­mint minden további kereskedelmi aka­dály felszámolása. • BEUC: Fogyasztói Érdekvédelmi Szerve­zetek Európai Irodája. A nemzeti fogyasz­tói érdekvédelmi csoportosulások csúcs­tervezete, mely a fogyasztók európai szintű érdekképviseletét látja el. • Benelux államok: Belgium, Hollandia és Luxemburg szervezett gazdasági együtt­működése. • Brüsszeli Szerződés: Franciaország, Nagy-Britannia, Belgium, Hollandia és Lu­xemburg kötötték 1948-ban 50 éves idő­tartamra, amely kollektív védelmi, gazda­sági, szociális és kulturális együttműködé­si megállapodás. A Brüsszeli Szerződés 1954 októberében a „kilencek" londoni határozatai alapján kibővült és Nyugat­európai Unióvá (WEU) alakult. • _________________| Bajorországi némettanár Miskolc (ÉM - KHE) - Ba­jorországból érkezett 1999 szeptemberében az Avasi Gimnáziumba Edenhoffer Franz né­mettanár, nyelvvizsga­lektor. Úgy látja, a ma­gyar diákok ugyanolyanok, mint ha­zájában, csak szorgalmasabbak. Edenhoffer Franz szavaival élve, egy kis város nagy gimnáziumában tanított hazá­jában földrajzot és angolt. Egy oktatási program keretén belül, nemzetközi megál­lapodás alapján jött a miskolci Avasi Gim­náziumba. Itt németet tanít, és a DSD - nyelvvizsgák elnöke. Magyarország kultú­ráját a 80-as években ismerte meg, amikor városában, Landau/Isar-ban magyar évet tartottak. A programok hatására könyvek­ből kezdett el magyarul tanulni. Ennek hasznát vette 1989-ben a debreceni nyári egyetemen. Számos európai ország nyelvét beszéli még, de legszebbnek a magyar nyel­vet tartja dallamossága miatt. Szereti a ma­gyar verseket, kedvence Arany János és József Attila. Az itteni diákokról az a véle­ménye, hogy ugyanolyanok, mint hazájá­ban, csak szorgalmasabbak, és amit még fontosnak tart, hogy a két tannyelvű osztá­lyokban nagyon jól beszélnek németül. A német diákok főleg angolul, franciául és la­tinul tanulnak, de választhatják bármelyik nyelvet. Németországban is színvonalasan működnek a két tanítási nyelvű gimnáziu­mok, Edenhoffer Franz szerint ez a legjobb lehetőség az idegennyelv tanulására. Mint mondja: jól érzi magát Miskolcon. „Jó a színház, jók a hangversenyek” - adott hangot véleményének, hozzátéve: szereti az itteni embereket. ízletesnek tartja a magyar konyhát, kedvence a töl­tött paprika és a jó levesek. Maradna is, ha nem hiányozna annyira családja, így júniusban, a tanév végén hazautazik. A beszélgetés végén fontosnak tartotta meg­jegyezni, hogy az Avasi Gimnáziumban segítőkész kollégákra talált, akikre min­dig és mindenben számíthat. Összeköt a közös szellemiség Az Európai Unióban is komoly szerepet vállalnak az oktatásban az egyházak Miskolc (ÉM - KHE) - Az Eu­rópa Unió egységes módon nem szabályozza az egyházi iskolák működését, így azok léte és fejlődése a történel­mi hagyományokon és az adott ország oktatási rend­szerében kivívott rangján alapul. Nyugat-Európában számos je­zsuita iskola működik - tudtuk meg Forrai Tamástól, a Fényi Gyula Miskolci Jezsuita Gimná­zium igazgatójától. A Benelux államokban, Franciaországban és Spanyolországban különösen sok ilyen intézmény található, s ez főleg a történelmi hagyomá­nyoknak köszönhető. A közép­kor végéig többnyire a szerzete­si közösségek és a nagyobb templomok körül szervezett úgynevezett vasárnapi iskolák működtek, a reformáció idején kezdett kialakulni a mai érte­lemben vett iskolahálózat. Épp a jezsuita iskolahálózat volt az, amely 50 év alatt „lefedte” Euró­pát. Erre bizonyítékul szolgál az, hogy Magyarországon a mai 200 évnél idősebb oktatási intéz­mények többségükben jezsuiták vagy protestánsok. Európa je­zsuita intézményei megegyez­nek abban, hogy nemzetközi kapcsolatrendszerüket kihasz­nálják, fontosnak tartják a neve­Egy egyházi iskola, valahol Európában lés és oktatás egységét, sajátos iskolai programok szolgálják a gyerekek közösségi, szociális ér­zését, valamint lényeges szá­mukra a diákok önkifejező kész­ségének fejlesztése. Nagy az ér­deklődés Európa országaiban a jezsuita iskolák iránt, dinami­kusan fejlődnek, új építkezések és új programok segítik a még hatékonyabb oktató-nevelő mun­kát. Olaszországban és Angliá­ban tandíjat kell fizetni a jezsui­ta iskolába járó diákok szülei­nek, Németországban viszont ál­lami támogatást kapnak ezen in­tézmények. Spanyolországban az a hagyomány, hogy egy-egy oktatási központ szolgálja a mi­nőségi oktatást: a gimnáziumi képzés mellett szakiskolai kép­zésben is részt vesznek a diá­kok. Ez a benelux és a francia iskolákra is jellemző. A Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumnak Európa több országában van testvériskolája, s ez kitűnő al­kalmat teremt tanulmányutak- ra, külföldi látogatásokra, az unió által támogatott közös ku­tatási programok végzésére, de akár közös építőtáborozásra is - hallottuk Forrai Tamástól. Pedagógiai vélemény A Fráter György Katolikus Gim­náziumnak a németországi Altenhundenben van testvéris­kolája. Mariscsák István iskola- igazgató ezen intézményt mutat­ta be. Az altenhundeni katoli­kus gimnázium egy szerzetes rend keretén belül működik, de nem szerzetesek oktatnak, ugyanis a társadalom elvilágia- sodása miatt a szerzetes tanítók az idősebb korosztályhoz tartoz­nak. Ez az intézmény nem csu­pán iskola, hanem egy szellemi központ: hatalmas könyvtárral rendelkezik. Érdekességként említette még az igazgató, hogy ebbe a gimnáziumba felvételi nincs, az első évfolyamra min­den jelentkezőt felvesznek. A diákok azonban kéthavonta pe­dagógiai véleményt kapnak, és az év végén tanácsolják el a nem megfelelő teljesítményt nyújtó tanulókat. Alapítványiak A református oktatási intézmé­nyek Európa-szerte jelentős sze­repet töltenek be - tudtuk meg Ábrám Tibortól, a Lévay József Református Gimnázium igazga­tójától. Az államosítás előtt Ma­gyarországon volt a legnagyobb az egyházi oktatási intézmények aránya, meghaladta az 50 száza­lékot. Az uniós államok közül napjainkban Hollandiában talál­ható a legtöbb református isko­la, itt egyébként egyenlő arány­ban működnek állami, katolikus és református oktatási intézmé­nyek. Németországban és Skó­ciában kimagasló még ezen is­kolák száma. Hollandiában több­féle intézmény van, melyet a re­formátus egyház alapított, sőt szülői kezdeményezésre keresz­tény alapítványi iskolák jönnek létre. A református intézménye­ket vizsgálva színes képet ka­punk. Mint Ábrám Tibor mond­ta, vannak nagyon szigorú, de nyitott iskolák is. Minden intéz­mény maga alakítja ki saját stratégiáját, de amiben közösek: a keresztény szellemiség. Marad a hitvita a nyakkendőtűről Miskolc (ÉM - SzK) - Az EU diplomatái számára nincsen semmiféle pluszkötöttség az öltözködésben az általános, nemzetközi kapcsolatok terén elvártakhoz képest. De - mint az a Külügyminisztérium szó­vivője, dr. Horváth Gábor sza­vaiból kiderül - az éppen elég kötöttséget jelent. A tévé hírműsorait nézve úgy tűnik: az EU különböző fóru­main egyenruhába bújtatják a diplomatákat: sötétkék öltöny, legtöbbször világoskék ing, hoz­zá sötét, pettyes, piros vagy újabban sárga nyakkendő. Van- e valamiféle sajátos módi, me­lyet illik betartania mondjuk egy Európa Tanácsba delegált honatyának? - tudakoltuk a Külügyminisztérium szóvivőjé­től, dr. Horváth Gábortól. Nincs semmi különbség, ugyanazon elvárások érvénye­sülnek, mint bárhol a világban, így itthon is. A tárgyalásokon, fogadásokon, egyéb protokollá­ris eseményeken a sötét öltöny az elfogadott, hozzá általában világos ing, szolid nyakkendő dukál - kaptuk a választ. Dr. Horváth Gábor elmondta: a hivatalos külföldi útra (akár az ET-be) induló politikusokat senki sem oktatja ki, mindenki magától tanulja meg, mikor, hol mit és hogyan illik viselnie. Azt a szóvivő sem tagadja: azért az évek során apróbb válto­zások csak végbemennek a diplo­mata-módiban is. Néhány évvel ezelőtt - hozta fel példaképp - el­képzelhetetlen lett volna, hogy egy színes inghez attól csak ár­nyalatokkal különböző, ugyan­olyan színű nyakkendőt viselje­nek. Ma már ez elfogadott. A nyakkendő szerepe a sablo­nos öltözet mellett egyébként is felértékelődik.- Kevés a játékos önkifejezés lehetősége, egy diplomata szá­mára valójában a nyakkendőn kívül nem sok más akad. Ma­gam is sok nyakkendőt vásáro­lok, mindig jó minőségűt, már­kásat. Azokat szeretem legin­kább, amelyekben - amellett hogy márkásak - el van rejtve egy kis humor. Élvezet megfi­gyelni, amint tárgyalás közben egy-egy ilyen részleten megakad a tárgyalópartner szeme, s hogy jobban kivehesse, közelebb hú­zódik a tárgyalóasztalnál. A John Lennon tervezte nyakken­dők például a felületes szemlélő számára konzervatívnak tűnhet­nek, csak tüzetesebben szemlél­ve fedezhető fel bennük a fur­csa, könnyed báj. A nyakkendőket ecsetelve szóba került a nyakkendőtű is, amely további variációs lehető­séget ad viselője számára - s nyújt információt viselőjéről. Mert bár mérete nem túl jelen­tős, azért nem mindegy, hogy nemesfémből készült, netán kő­vel ékített, míves, esetleg szeré­nyebb kivitelű. S akkor még - mint kiderül - az sem mindegy, hogy hol hordják!- Kollégáimmal állandó hitvi­tákat folytatok, hová kell tűzni: a felső harmadba-e, vagy lejjebb, hogy jobban rögzítse a nyakken­dőt? Én annak a híve vagyok, hogy valahol a második-harma­dik gomb tájékán van a helye, így látszik akkor is, ha össze van gombolva a zakó - indokolta meg álláspontját a szóvivő. ...................... A hivatalos külföldi útra induló politi­kusokat sen­ki sem oktat­ja ki, min­denki maga tanulja meg, mikor mit il­lik viselnie ..................................................... MEGKÉRDEZTÜK AZ OLVASÓT: a közszereplők öltő A politikusok most már jobban odafi­gyelnek arra, hogy mit vesznek fel, de tőlük el is várható. A művészekre a lezserség a jellemző, ami a foglalkozásukból is adódik. Az utca embere nem teheti meg, hogy drága ruhákat hordjon. A külföldiekhez képest a mi országunkban jobban öltözködnek az emberek. Bernát Klára (39), üzletvezető Ö ltözködés szempontjá­ból fejlődnek a közéle­ti személyek. A popegyüt­tesek követik a legjobban a divatot. A politikusok­nak még fejlődniük kelle­ne, főleg a férfiaknak. A hölgyek jobban figyelnek a ruhájukra. Nekem a sportos, elegáns viselet tetszik. Nem szeretem a megszokott öltözködési stílusokat. Sipsák Annamária (26), virágkötő M inden ember úgy öl­tözzön, ahogy a hely­zet megkívánja. Az euró­pai divat szerintem csak félig-meddig van hatással a magyar emberekre, nem határozza meg a közéleti személyek öltözködését. Én a lazább ruhákat hor­dom szívesebben. Nem szeretem az öltönyt. Nem kötelező a divatot szigo­rúan követni. Bárdi János (32), kőműves M a már igényesebben öltözködnek a politi­kusok. A fiatalok köré­ben egyre jobban megfi­gyelhető a nyugati divat hatása. Mindenki akkor találja meg az egyénisé­gét, ha saját elképzelése szerint válogatja a ru­háit. Nem lenne muszáj állandóan a divat szerint öltözködni. A sportos, stí­lus áll közelebb hozzám. ZSELENÁKNÉ SZABOLCSI Rita (31), szervező A popsztárok nem a di­vat szerint öltözköd­nek, hanem egyéniségük szerint. Az a lényeg, hogy minél feltűnőbbek legye­nek. Az a baj, hogy annyi pénzt keresnek, hogy nem tudják mire költeni. Van olyan politikus, aki ki­sebb vagyont költ ruhára. A divat szempontjából a férfiaknak egyszerűbb a helyzetük, mint a nőknek. Szabó Erika (24), tanuló

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom