Észak-Magyarország, 2001. március (57. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-27 / 72. szám

2001. március 27., kedd Csatlakozunk (az ÉM EU-melléklete) 7 EURÓPA NAP 2001 Az Ifjúság heh rzete az Európai Unióban címmel rendeztek konferenciát tegnap a miskolci Médiacentrumban. A rendezvény az Európa Nap 2001 konferen­ciasorozat első része, melyet a COMTRANS Kft., a Déli Hírlap és a MOBILITÁS Észak­magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgál­tató Iroda szervezett az Ifjúsági és Sportmi­nisztérium támogatásával. Fotó: Ádám János Egyetemi esték Miskolc (ÉM) - Az Egyetemi Jezsuita Es­téket idén is havonta megrendezi a Mis­kolci Egyetem Európa Gazdaságiam Inté­zete és a Jezsuita Gimnázium. Egyéni és közösségi jogok és értékek az Európai Unióban címmel három évvel ezelőtt in­dult ez az előadássorozat. Ebben az évben a központi téma az EU és az európai gon­dolat vizsgálata lesz. Legközelebb dr. Zlinszky János tart előadást Az európai jog közös alapjai címmel április 4-én szer­dán, este 6 órától az egyetem főépületé­ben, a XX. előadóban. Információk: gyorsan és pontosan Miskolc (ÉM - BGO) - Var­ga Ferenc (49) 1997 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megye brüsszeli képvise­lője. Munkájának köszön­hetően a megye szemé­lyes kapcsolatok útján jut a hivatalos csatornákon közvetítettek­nél hamarabb a helyi önkormányza­tok, gazdasági szervezetek számára fontos információkhoz. A Dél-hollandiai Tartományi Kormány és a megyei közgyűlés vezetői 1997 február­jában állapodtak meg Borsod-Abaúj-Zemp- lén megye brüsszeli képviseletének létesí­téséről. Ez a képviselet - a magyarországi megyék közül elsőként - 1997 áprilisától működik, mint Varga Ferenc elmondta, az előző és a jelenlegi megyei közgyűlés teljes politikai támogatásával. A képvise­let vezetőjeként általában négyhavonta tölt Brüsszelben 8-10 napot, hogy a megye érdekeit képviselve segítse az EU- csatlakozásra való felkészülést. A brüsszeli képviselet főbb célja, hogy a megye helyi önkormányzatai, intézmé­nyei és gazdasági szereplői közvetlenül és gyorsan juthassanak a számukra fontos információkhoz és értesülésekhez az Eu­rópai Unió pályázati lehetőségeiről. A brüsszeli képviselet munkájának is köszönhető, hogy a megye az eredetileg meghatározottnál három hónappal hama­rabb kapta meg az Integrált Szerkezetátala­kítási Program keretében megítélt 5 millió ECU-s támogatást, illetve hazánkban első­ként a Miskolci Egyetem jutott hozzá ah­hoz a pályázati dokumentációhoz, amely megközelítőleg 85 millió forint értékű eurót kapott európai tanulmányok oktatá­sára. A képviselet az elkövetkezendőkben nagy hangsúlyt fektet a lakosság Európai Unióval kapcsolatos tájékoztatására. Hatalmas NAGY GÁBOR MIKLÓS Debrecen (HBN) - Az Európai Unió 211 statisztikai régiója közül Görögország Iperiosz tartományában messze a legalacsonyabb (az uniós át­lag 42 százaléka) a valós vá­sárlóerőn számított egy főre jutó GDP. Az észak-alföldi ré­gióban ez a mutató a legutóbbi adatok szerint mindössze 33 százalékos. A 211 régió közül 46-ban nem ér­te el az EU strukturális alapjai­nak elosztásánál kulcsfontosságú­nak számító határt, vagyis a va­lós vásárlóértéken számított, egy főre jutó, bruttó hazai termék (GDP) az uniós átlagnak 75 száza­lékát. Az Európai Unió statiszti­kai hivatalának adatai szerint az EU népességének 19 százaléka, összesen 71 millió ember él ezek­ben a szegényebb régiókban. A szegények Úgy tűnik, a tagállamok közül Görögország a legszegényebb, hiszen a 13 görög régióból 11- ben nem éri el e mutató az EU átlag 75 százalékát. Ebbe a kör­be tartozik még a 7 portugál sta­tisztikai régió közül öt, négy tengerentúli francia tartomány, hét kelet-német régió, valamint öt olasz vidék. A szomszédos Ausztriában csupán Burgerland olyan régió, ahol e mutató a ha­tárérték alatt marad. Mind kö­zül Iperiosz messze a legszegé­nyebb, ahol is a vásárlóerőn számított, egy főre jutó GDP mindössze az EU átlagának 42 különbségek a régiók között Tagok és tagjelöltek egy főre jutó GDP-adatai ........ •- ■ EU-tagország Az EU- átlag %-ában Tagjelölt ország* Az EU- átlag %-ában Luxemburq 176 Szlovénia 66 Dánia119Csehország 64 Hollándia113Maqyarorszáq47 Ausztria112 Szlovákia44 Belgium 111 Észtország 34 írorszáq 108 Lengyelország34 Németország108Románia 32 Eqyesült Királvsáq102Litvánia29 Finnorszáq102,.Bulgária25 Svédország^102Lettország 25 OlaszországlUl 99 Spanyolorszáq 81 dCJdldl d2 Ijjj 7/ KO Portuqália 75 ZOtll IQOSZöK dlldgdl Görögország 66 mutatják.-----Sp-------­százalékát teszi ki. A legszegé­nyebb 10 között még 4 görög ré­gió található, s Görögország egé­szét tekintve egyébként az átlag az uniós érték 66 százalékát ad­ja. A második legszegényebbnek Portugália számít a Tizenötök között, az ország egészének átla­gában az egy főre jutó GDP az EU átlag 75 százalékát adja. A képzeletbeli dobogó harmadik helyén Spanyolország áll, a ma­ga 81 százalékos átlagával. Nézzük most a másik végle­tet. A 211 uniós régió közül 8- ban az egy főre jutó GDP meg­haladta az EU átlagának 175 szá­zalékát. Mind közül London bel­városa a legtermékenyebb, itt ez a mutató eléri az Európai Unió átlagának a 243 százalékát, vagyis nagyjából hatszorosan haladja meg a legszegényebb gö­rög vidék eredményeit. A gazdagok A legjobban teljesítő régiók so­rában Belső-Londont Hamburg (186 százalék), Luxemburg (176), Brüsszel (169) és Bécs (163) kö­veti. Az országok átlagát tekint­ve a mindössze régiónyi Lu­xemburgot Dánia, Hollandia és Ausztria követi. Ezekben az or­szágokban a vásárlóerőn számí­tott, egy főre jutó GDP az uniós átlag 119, 113 illetve 112 százalé­kát teszi ki. Igaz, az egyes or­szágokon belül is jelentősek az eltérések a régiók között, Né­metországban például Hamburg 186 százalékával szemben Chemnitz mindössze az EU- átlag 63 százalékát tudja felmu­tatni, vagy a szomszédos Auszt­riában Bécs 163 százalékos tel­jesítményével szemben Burger­land 69 százaléka áll. A csatlakozók A különbségek még élesebben érzékelhetők, ha az uniós adato­kat a kelet-közép-európai tagje­lölt országok adataival vetjük össze. A térség 50 régiója közül 48-ban az egy főre jutó GDP nem éri el azt a bizonyos 75 százalé­kos határt, s csupán Prága és Pozsony térsége tud uniós szin­tű adatokat felmutatni. Ma­gyarország mutatója e téren mindössze 47 százalékos, sző­kébb pátriánkban, az észak-al­földi régióban pedig ez az érték mindössze 33 százalékos. A legjobb teljesítménnyel a kelet-közép-európai országok között Szlovénia és Csehország büszkélkedhet, ám ezek az or­szágok is az uniós átlagnak mindössze 66, illetve 64 száza­lékát teljesítették az egy főre jutó GDP tekintetében. Vagyis a legjobban teljesítő Szlovénia mutatója azonos a legszegé­nyebb uniós tagország, Gö­rögország eredményével! Bul­gária, Lettország, Litvánia és Románia pedig az uniós átlag­nak csupán 25-32 százalékát ké­pes produkálni. Kérdések, együttműködés, pályázatok Egy hónapja nyílt a B.-A.-Z. Megyei Európai Információs Pont Miskolc (ÉM - KHE) - Egy hó­nappal ezelőtt nyitotta meg kapuit a Borsod-Abaúj -Zemp­lén Megyei Európai Informá­ciós Pont az Almássy-kúriá- ban. Bár négy hét nem nagy idő, az intézmény igazgatója, dr. Némethi Lajos tevékeny kezdetről számolt be. Az elmúlt hónapban csaknem valamennyi meghirdetett szol­gáltatást sikerült az intézmény­nek beindítania - tájékoztatta lapunkat dr. Némethi Lajos. Az első tapasztalatok segítették a munkatársakat abban, hogy a fejlesztés irányait az igényeknek megfelelően alakítsák ki. Az ügyfelek között az elmúlt idő­szakban főleg egyetemi hallga­tók voltak, akik szakdolgozatuk­hoz vagy tudományos diákköri dolgozatukhoz kértek segítséget. Az érdeklődők másik köre azok a pedagógusok, akik diákjaik európai uniós ismereteit szeret­Az Almássy-kúriában nék bővíteni, s az intézményt megkeresték nyitott szellemű nyugdíjas értelmiségiek is. Akadtak persze olyan speciális kérdések, melyekre az informá­ciós pont munkatársai nem tud­ták a választ, ezen kérdéseket összegyűjtötték és a hazai, illet­ve az uniós országokban műkö­dő partnerszervezetektől igye­keztek a megfelelő információt megszerezni. A tájékoztató munka színvo­nalasabbá tétele érdekében fon­tos, hogy tartalmas szakmai és emberi kapcsolatokat alakítson ki az intézmény a megyében és a régióban működő társszerve­zetekkel. Ennek érdekében a kö­zeljövőben együttműködési meg­állapodásokat írnak alá ezen partnerekkel. A megállapodások kiterjednek az információcseré­re, közös programok szervezésé­re, a tájékoztatás módszertani fejlesztésére, közös programok szervezésére, de akár helyi szak­értői adatbázis létrehozására is. Az intézmény, működésének már első hónapjában otthont adott a megyei és régióbeli társ- szervezetek szakmai tanácskozá­sának, ahol konkrét megállapo­dások születtek a közeljövő teen­dőiről. Nagy az igény a pályázati tanácsadás iránt. Az érdeklődők egy része speciális területen kí­ván tájékozódni, mint például a kazincbarcikai kisebbségi ön- kormányzat, mellyel folyamatos kapcsolat van kialakulóban. Legtöbben a Phare-pályázatok iránt érdeklődnek. Kevesen tud­ják azonban régiónkban, hogy az európai uniós pályázati lehe­tőségek ennél messze gazdagab­bak. Igaz, a pályázatok csak az Európai Unió országaiból és a csatlakozó országokból válasz­tott partnerekkel együtt nyújt­ható be. Az információs pont eb­ben a partnerkeresésben is se­gítséget nyújt. Az intézmény munkatársai el­készítették egy európai uniós diákvetélkedő szakmai és mód­szertani anyagát. A kétfordulós vetélkedő igazi nyeresége a tu­dás és a felszabadult játék lesz a résztvevők számára. Fuvarozók - törvényre várva Az EU-csatlakozáshoz elengedhetetlen a közös felkészülés >=otó: f. m Miskolc (ÉM - FL) - A kötelező kamarai tagság megszűnésével jelentősen csökkent a nemzetkö­zi forgalomban résztvevő szállí­tó és fuvarozó kamarai tagok száma. Történt ez annak ellené­re, hogy készülőben van az EU- jogharmonizáció által megköve­telt szigorú jogszabályunk, és a piacon megjelentek a multina­cionális cégek is. A megyei hely­zetről kérdeztük Gaál Zoltánt, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BÖKIK) közlekedési és szállítá­si osztályának elnökét, a Mega Fuvarozó és Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatóját.- A kamarai tagság kötelező­ből önkéntessé tétele óta me­gyénkben a korábbi 2200 tag he­lyett ma a közlekedési és szállítá­si osztály 100 vállalkozást tömö­rít, de tagságunk száma ennek többszöröse. Elsősorban a kisebb vállalkozók nem tartottak és tar­tanak egyelőre igényt a szolgálta­tásunkra - kezdte az elnök. A taxis vállalkozók, a sze­mélyszállító fuvarozók - a nem­zetközi és a helyközi autóbusz­közlekedésben - és a teherfuva­rozásban résztvevők járműpark­ja folyamatosan változik, mint ahogy a jogszabályokat is EU-ra „szabványosítják”. Májustól pél­dául kötelező lesz a „menetíró készülék” beépítése és használa­ta, amely a gépjármű vezetőjé­nek útját, pihenőidejét regiszt­rálja többek között.- Az EU-rendelkezések első­sorban a kisebb kocsikkal ren­delkezőknek „adja fel a leckét”, hiszen biztosítaniuk kell a ko­rábbiaktól nagyobb pénzügyi feltételeket, tetemes letéti díjat kell tudni elhelyezniük. Szá­mukra javallott az összefogás, a társulásokba való tömörülés. Az sem elhanyagolható szempont újabban a szállítási és fuvarozá­si piacon - hangsúlyozta Gaál Zoltán hogy megjelentek a nyugati multik. Vannak ma­gyar, köztük borsodi cégek is, amelyek felkészültek a konku­rencia megjelenésére, de erre a kisebbek nem képesek. Me­gyénkben 100-150 jelentősebb szállító cég van, amelyek a nagy vegyipari, jelentősebb kohászati vállalatok szállítmányozói. A külföldiek hozzák hazájuk ter­mékeit, s természetesen nem üresen akarnak hazatérni. Ez nagy kihívást jelent a hazai fu­varozók számára. A kamara - számolt be az osz­tály elnöke - már elkezdte a tag­ság felkészítését. A kisebbeket az összefogásra, a tömörülésre ösztönzik, a nagyobbakat orien­tálni próbálják. Gaál Zoltán ki­fejtette: a szállítók és fuvarozók ebben az átalakult és éleződő versenyhelyzetben a már készü­lő, de nagy késében lévő EU- konform törvény mielőbbi elfo­gadását várják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom