Észak-Magyarország, 2000. november (56. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-11 / 264. szám

2000. november 11., szombat Gazdaság / Hirdetés 6 • Az EU és a magyar gazdaság. Az Euró­pai Unió országjelentéseinek előzetesen megszerzett tervezetéből a Reuters a kö­vetkező gazdasági megállapításokat is­mertette Magyarországról: a piacgazda­ság már rövid távon képes lesz alkalmaz­kodni az EU-n belül érvényesülő verseny­nyomáshoz és piaci erőkhöz, ha a refor­mok a jelenlegi ütemben folytatódnak. Aggodalomra ad okot azonban az ársta­bilitás megteremtésének lassúsága. • Új távközlési szolgáltató. A Kiwwi nemzetközi távközlési szolgáltató meg­kezdte magyarországi működését. A cég elsősorban a kis- és középvállalkozásokra számít, akiknek az internetprotokoll ala­pú, a Matávtól bérelt vonalakon nyújtott szolgáltatásukkal, akár 40 százalékos megtakarítást is biztosíthatnak a telefon- költségekből. Idegenforgalomból 2.8 milliárd euró Budapest (MTI) - Az idegenforgalomból 14 százalékkal több bevétel származott idén a január és szeptember közötti idő­szakban, mint az előző év azonos idősza­kában, a szállásdíjbevételek 13 százalék­kal nőttek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint. A Ma­gyar Nemzeti Bank előzetes fizetési mér­leg adatai szerint az idegenforgalomból 2.8 milliárd euró bevétel származott eb­ben az időszakban. Az idén szeptember végéig 4,7 millió vendég 14,9 millió éjsza­kát töltött el a magyarországi kereskedel­mi szálláshelyeken, ez négy százalékkal több, mint a múlt év hasonló időszaká­ban. A szállodák szobakihasználtsága 49 százalékos volt, ez 2 százalékponttal ha­ladta meg az előző év kilenc hónapjának foglaltságát. A vizsgált időszakban 2,4 millió külföldi vendéget és 8,7 millió éj­szakát regisztráltak a kereskedelmi szál­láshelyeken. A vendégek száma hat, az ál­taluk eltöltött éjszakáké négy százalékkal haladta meg az előző évi adatot. Egy üzletháznak nem lehet takargatnivalója A környezetével együtt élő nyitott ház terve városképi megfontolás volt Az épületet környezetébe illesztő tükröződő felületek Fotó: vajda János Méhes László Miskolc (ÉM) - Egy jó üzlet­ház „beszédes": megszólítja az arra járókat, a mellette el- sétálókat. Sajátossága a nyi­tottság, azaz meg kívánja mutatni, mi rejtőzik falai mögött, legyen nappal vagy éjszaka. Az üzletház - nyitott ház. Ennek készült a Szinvapark. A Rákóczi-ház és a Szinvapark térben és időben meglehetősen távol esik egymástól. Az előbbi, a Miskolci Galériát magába foga­dó épület Miskolc egyik legré­gebbi, a XVII. századból fennma­radt háza. Ezzel szemben az utóbbi, a város sétálóutcáját záró (vagy éppen nyitó?) keresztező­désnél magasodó szórakoztató és bevásárló központ épületegyütte­se a legeslegújabbak közül való. Ami e két korszakot jelentő épületet összeköti egymással, az az építésze. Csakhogy míg Viszlai József a gklériánál újra­tervezett egy olyan házat, ami az avasi református templom, a tövében álló harangtorony, vagy éppen a Diósgyőri vár mellett a Miskolc múltját idéző nevezetes­ségek közé sorolható, addig a Szinvapark funkciójában és lép­tékében homlokegyenest más vállalkozás. Tervezőjének arra kellett választ adnia: lehet-e a mai kor „applikált, díszített do­H.................................... Az építészeti, városképi, üz­leti megfonto­lások egy célrí szólnak, a láto­gatók jó közér­zetének megte­remtéséről. Viszlai József .................... ................................................................... bozszerű”, a külvilág felé legin­kább zárt bevásárlóstílusa he­lyett az élő környezethez illesz­kedő vásárló és szórakoztató központot megvalósítani. Illesztő tükörképek Miskolc városszerkezete úgy alakult, hogy a főutak egy-egy jelentős épülethez vezetnek. Eb­ből a szempontból ugyancsak kiemelt helyen áll a Szinvapark, amely a várost átszelő 3-as út fe­lől nézve fokozatosan építkezik addig az útkereszteződésig, amelynek hangulatát mindeddig leginkább a Tulipán-tömb hatá­rozta meg, hátterét pedig egy ’70- es évekbeli panellakótelep adta. Ebben a környezetben a vá­rosképi megfontolás egyik kulcskérdése az illeszkedés. Er­re a választ a Szinvapark egyik oldalán a nagy méretű, szabad üvegfelületeivel adja meg. Nem csempész át motívumokat az átellenben álló, szecessziós Tuli­pán-tömbből, hanem visszatük­rözi azt: hadd érvényesüljön a kerámiadíszes múlt mintegy megkettőzve az üveg jelenében. A főúttal párhuzamosan futó felület az íves saroktoronynál törik meg, s vált át az arra me­rőleges Bajcsy-Zsilinszky utca sorházainak hangulatára: abla­kok, pillérek, oszlopok jelennek meg a frontfalon. Hivalkodás helyett E kettősség által az épületegyüt­tes megjelenésében külvilágá­nak meghatározó karaktereit úgy ötvözi magába, hogy nem téveszt mértéket: a harmónia esetében lényegesebb mint a hi­valkodás. A napjainkban készült kereskedelmi létesítményekre jellemző magamutogatás itt csu­pán jelzésszerű: a reklámtáblá­kat az oromzat párkányára száműzték (egyetlen kivétel a beruházást finanszírozó bank fiókjának bejárat), így a hom­lokzat összhatását nem rontja az a miskolci belváros reklám- felirataira jellemző szín, minő­ség és stílusbeli összevisszaság, az a vizuális káosz, amit a Szinvaparkon belül működő szá­mos üzletnek a ház üvegfalán történő megjelenítése jelentene. Kintről a bentre A Szinvapark belsőépítészeti rendje a külsőhöz hasonló har­móniát kísérli meg - több-keve­sebb sikerrel - házon belül is elérni az üzletek portáljainak, illetve a bútorzat karakterének hasonlóságával. Az itt-ott még kopár, hideg, fehér falfelületek (például az előtérben) azonban arra engednek következtetni, hogy a ház néhány hónappal ezelőtti megnyitása után még nincs teljesen belakva. Sajnála­tos azonban, hogy az eligazító információs táblák egy része bi­zonytalanságban hagyja a láto­gatót, miután csupán arról a szintről tájékoztat, amelyen ép­pen van. A Szinvapark építésze, Viszlai József szavai szerint nyitott há­zat tervezett, amelyben az építé­szeti, városképi és üzleti meg­fontolások egy célról, a vásár­lók, a látogatók jó közérzetének megteremtéséről szólnak. Ezt hangsúlyozta azzal is, hogy az épület nem ér véget a falnál, ha­nem fákkal, padokkal, sétánnyal kapcsolódik a szűkebb és a tá- gabb környezethez, amit így az épület részévé emel. A kint így kerül bentre, a bent pedig kint- re, ha kintről benézünk, vagy ha bentről kinézünk... Hirdetés

Next

/
Oldalképek
Tartalom