Észak-Magyarország, 2000. november (56. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-11 / 264. szám

1999. november 11., szombat Kultúra / Hirdetés 7 hírcsokor ....... • Fúvósok, ütősök találkozója. Hetedik alkalommal rendezik meg a megyei ifjúsági ütősök és fúvósok találkozóját. A fesztivál ma délután 3 órakor kezdődik a miskolci Rónai Művelődési Központban. • Szent Erzsébetről. Szent Erzsébet mint történelmi személyiség címmel tart előadást Kalló Lászlóné tanár a Kolping Akadémia című sorozat következő rendezvényén. Az előadás november 13-án, hétfőn este fél 7-kor kezdődik a miskolci Kolping Házban (Szent Anna tér 1.). Telt házas filmnapok Miskolc (ÉM - SZ) - A napokban kezdődtek meg a IX. Francia Filmnapok a miskolci Hevesy Iván Filmklubban, valamint a me­gye több városának - Sárospatak, Tiszaújváros, Mezőkövesd és Kazincbarcika - vetítőtermében. A levetített hét alkotás a francia filmgyártás legújabb alkotásai közül válogat. A ma befejeződő előadások fogadta­tásáról Bíró Tibort, a Cine-Mis Kft. vezető­jét kérdeztük. Miskolcon a Hevesy Iván Filmklub ad otthont a rendezvénynek, mely a koráb­biakhoz képest lényegesen több mozilátogatót vonzott a vetítőterembe- A terem befogadóképességét is túl­szárnyaló az érdeklődés, a közönség szin­te minden vetítésen telt házban szórakoz­hatott - mondta Bíró Tibor, a Cine-Mis Kft. vezetője. Mint hozzátette, az évről év­re növekvő érdeklődés véleménye szerint azzal magyarázható, hogy a jelentősen megnövekedett piaci kínálat okán a kö­zönség egyre inkább az értékes filmek fe­lé fordul, s a filmnapok ilyen alkotásokat sorakoztat fel számára.- A Francia Filmnapokon bemutatott alkotások - legalábbis néhány - éppen a telt házak miatt várhatóan a Kossuth mo­zi is műsorán is helyet kap, Az évszázad gyermekei című film már szerepel is a de­cemberi előadások között. S egyfajta foly­tatásként ír alkotásokat bemutató filmna­pokat is tervezünk, reményeink szerint ezt is megrendezhetjük még az idén - utalt terveikre Bíró Tibor. Kordokumentumok - szekrényből CD-re Első lépésként számítógépre viszik a képeslapokat Fotó: Spitzmülier Zita Szerencs (ÉM - SZ) - Nem ki­sebb vállalkozásba kezdtek a szerencsi múzeum munkatár­sai, mint a közel 1 millió da­rabos képeslap-gyűjtemény digitalizálásába. A közelmúlt­ban megkezdett munka lé­nyegesen kiszélesíti a kutatá­si lehetőségek spektrumát, ugyanakkor az esetenként egy évszázados papírlapok állagmegóvását is segíti. A szerencsi Zempléni Múzeum gyűjteményének egyedülálló szegmense a közel 1'millió da­rabot számláló képes levelező­lap-gyűjtemény. Ennek megala­pozása az 1960-as évekre tehe­tő, amikor a szerencsi dr. Petrikovits László orvos, régi­séggyűjtő a múzeumnak ado­mányozta 400 ezer darabból ál­ló gyűjteményét. Ezek a főként szerencsi vonatkozású képesla­pok alkotják a közgyűjtemény alapját. Az elmúlt évtizedekben ki­sebb részt aukciókon vásárolt, nagyobb részt adományokból származó képeslapokkal bővült a gyűjtemény. A gyarapodást segítette az is, hogy a Zempléni Múzeum majd három évtizeden át kötelespéldányokat gyűjtő in­tézmény volt, azaz a Képzőmű­vészeti Kiadóvállalat minden egyes kiadott levelezőlapjának egy példánya ide került. Az azóta elmúlt években pedig mintegy 10-12 ezer darabbal bő­vül az állomány. A gyűjtemény darabszámok­kal való leírása sokatmondó bár, de nem minden, hiszen ér­tékéhez a tematikai sokszínűség is hozzájárul.- Képeslapgyűjteményünk je­lentős része a történelmi Ma­gyarországot ábrázolja. Egy jól feldolgozott állományról van szó, különféle tematikai szem­pontok - például városok, fal­vak, épületek - alapján csopor­tosítva. Bizonyos kiállítások vagy a kutatók speciális kérései esetén azonban bajba kerülünk, hiszen az apró részletek szerinti kézi keresés a teljes állomány átlapozását jelentené - utalt a korszerűbb megoldás szükséges­ségére Fazekasné Majoros Judit múzeumigazgató. Mint hozzátet­te, ez volt a digitalizálás meg­kezdésének egyik oka, melyhez az állagmegóvás jelentősége is társult. A levelezőlapok egy ré­sze ugyanis százéves is elmúlt már - a legkorábbi darabok az első hazai képeslapok kiadásá­nak évéből, 1896-ból valók -, s lévén szó papírlapokról, a ron­gálódás veszélyével is számol­nia kell a gyűjtemény kezelő­inek.- Mindezen túl a kutatás le­hetőségeit is lényegesen kiszéle­síti a digitalizálás, hiszen az ed­dig használt munkapéldányok­kal ellentétben a hazai vagy külföldi kutatók lényegesen gyorsabban juthatnak a gyűjte­mény kívánt darabjaihoz, illet­ve egészen új szempontok alap­ján is vizsgálhatják azokat - so­rolta a digitalizálás előnyeit a múzeumigazgató. A munkafolyamat több fázis­ból áll, a befejezés feltehetően éveket vesz még igénybe. Az év végére várhatóan sikerül elér­niük, hogy a mintegy 10 ezres nagyságrendű budapesti képes­lapokat számítógépre vigyék. Ezt követi majd a hazai nagyvá­rosokat, a történelmi Magyaror­szág nagyvárosait, majd a ki­sebb településeket ábrázoló le­velezőlapok digitalizálása. Vé­gül egy adatbázist csatolnak a képekhez, mely magába foglalja a lapokon ábrázoltak leírásán túl a kiadás évét, helyét és egyéb fontos adatokat. így lesz teljes a szerencsi képeslapgyűj­temény digitalizált változata, melynek anyagi feltételeit pá­lyázati úton biztosította a mú­zeum.- A Nemzeti Kulturális Örök­ség Minisztériuma által tavaly kiírt pályázaton 900 ezer forin­tot nyertünk erre a célra. Az összeg döntő többségét a megfe­lelő számítástechnikai eszközök beszerzésére, illetve a feldolgo­zást lehetővé tevő speciális szoftver elkészíttetésére fordí­tottuk - mondta Fazekasné Ma­joros Judit, hozzátéve, hogy a korszerű eszközökkel végzett munkát már „csak” energiával kell bírniuk. Hirdetés ­3499D AIWA HI-FI TORONY NSX-10. 2x30W, táwezérlős, 3 lemezes CD lejátszó NOVEMBER

Next

/
Oldalképek
Tartalom