Észak-Magyarország, 2000. augusztus (56. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-29 / 202. szám

2000. augusztus 29., kedd Aktuális 5 JEGYZET Babostúrós Büss Gábor Olivér ül földön, étteremben jár- 1 va mindannyian elveszettek va­gyunk kicsit. Rossz esetben azt sem tudjuk pontosan, mit rendelünk, rosszabb esetben nem is izlij:. Ha pedig olyan helyet fo­gunk ki, ahol a számlához hozzácsapják a dátu­mot és a pincér kutyájának törzskönyvi számát, akkora összeget fizettetnek ki velünk, hogy a ha- zaútig nincs sör, új cipő az asszonynak, és a gye­rek is csak akkor jut fagyihoz, ha gyorsabb, mint a cukrász. De mielőtt sértett magyarságunkban önként bevonatnánk útlevelünket, gondoljunk csak arra, mi vár a magyar éttermekben a külföldiekre! Ja­pán ismerősöm például sokadik ittjártakor pana­szolta, hogy egy budapesti vendéglőben olyan túrós csuszát evett, amiben egyáltalán nem volt bab. Miután tört angolsággal felvilágosítottuk, hogy ez spéciéi, nem hiba, sőt, döbbenten vette sorra, mi olyat tettek eddig az asztalára, amiben nem hagytak konyhai maradékot. Ami a vendéglátósoknak jópofa takarékos­ságnak tűnik - és itt nem szólunk a pontos és tiszta éttermekről, pedig vannak valószínűleg többet árt az országimázsnak, mint amit kétszáz óriásplakát szőke kislánnyal, búzakalásszal, puli­val használ. A legtöbb huncutságra persze nem derül fény, de a fogyasztóvédelmi felügyelőségek miniden nyáron megpróbálják felderíteni a leg­nyilvánvalóbb visszaéléseket. Nemrégiben példá­ul találtak megyénkben egy komplett éttermet, bármilyen működési engedély nélkül. Egyszerű­en csak levittek a háziak a pincébe pár asztalt, széket, begyújtottak a kondérok alá, kitettek egy táblát, és várták a vendéget. Ami talán hu­száros rohamnak is tűnhet a túlbürokratizált szabályozások ellen, de csak addig, amíg az első itt turnézó norvég nyugdíjas citerazenekart nem kell azonnali gyomormosásra vinni, mert miköz­ben a szakácsnő a kutyát fürdette, a huzat ket­tőt hajtott a receptgyűjteményben. ogy mit tehetünk? Elméletileg minden rostélyoshoz kérhetünk működési engedélyt, de ennek talán nem véletlenül nincsenek hagyomá­nyai. Úgyhogy csak örüljünk, hogy-jobb híján - mi legalább ékes magyarsággal kérhetjük ki ma­gunknak, ha babot tesznek a csuszánkba. Gödör van, engedély nincs Miskolc (ÉM - KJ) - Tapolcáról, a Fenyő utcából jelezték olvasóink, hogy a nyár közepén - csapadékvíz-csatorna fektetése miatt - felbontott útburkolatot még nem állították helyre. Érdeklődtünk a polgármesteri hivatal­ban, ahol kiderült, erre a munkára nem adtak ki útfelbontási engedélyt. Nem is adhattak, ugyanis van egy önkormányzati helyi rendelet, amely tiltja a kiemelt üdü­lőkörzetekben (Tapolcán, Lillafüreden) az útfelbontást az üdülési idényben (május 1. - szeptember 1. között). Vanczák Zoltán, a polgármesteri hivatal városüzemeltetési csoportjának vezetője közölte, hogy utánanéznek az ügynek. Ér­deklődtünk a munkát végző Északközmű Kft.-nél, ahol Boncsér László ügyvezető igazgató kérdésünkre elmondta, valóban elmaradhatott az engedély kérése ennél a munkánál, noha igyekeznek betartani minden formai szabályt, már csak azért is, mert túlnyomó részben önkormányzati megbízásból dolgoznak. A nyári útfelbon­tási tilalom azonban - az őszi esők, téli fa­gyok miatt - szinte lehetetlenné teszi a csatorna fektetést, főként egy olyan mere­dek lejtésű utcában, mint a tapolcai Fenyő utca. A kivitelezés során egyébként igye­keztek a lehető legkevesebb kényelmetlen­séget okozni az ott lakóknak, csak rövid időszakokra zárták le az utcát az autófor­galom elől. Az útburkolat helyreállítását szeptember közepére ígérik. Alkalmi akadály Fotó: Bujdos Tibor „Uúúh... Megyünk az udvarra játszani...!” Kék papírelefánt ajándékba, meseolvasás az első iskolai napon Matyi munkában, Tóth Tímea felügyeletével Fotó: Bujdos Tibor Búss Gábor Olivér Miskolc (ÉM) - Az elsősök el­ső napja. Van, aki pontosan érzi, mekkora lépés ez az óvoda után, de van, akit ott­hon láthatóan félretájékoz­tattak, és gyanútlanul játék­ra készült. Az első év, amikor szeptember el­seje helyett augusztus hu­szonnyolcadikén indul az iskolai tanítás. A miskolci Széchenyi Ist­ván Általános és Alapfokú Művé­szeti Iskola első emeletén lesz az 1. b osztály terme. Egyelőre 22 ap­róság ül a felnőtt fejjel már való- színűtlenül aprónak tűnő padok­ban, de lehet, hogy lesznek még kis osztálytársaik, az első napon is hozhatnak új gyerekeket. Sajátos helyzetben vannak a b osztály elsősei, hiszen az asztal túloldalán szintén ül valaki, aki­nek - bizonyos értelemben lega­lábbis - szintén ez az első napja. Tóth Tímea debreceni főiskolai hallgató, harmadéves, és most először jár pedagógusként első­sök között.- A főiskolán nem tanítják azt, mit kell másképp csinálni az elsősökkel, mint a nagyob- bakkal - mondja a fiatal „majdnem” tanító néni, aki az 1. b osztály első óráján kóstol bele a legkisebbekkel való iskolai ta­lálkozásba. Bár ilyen jellegű ok­tatásra talán szüksége sem len­ne, hiszen „Timi néniként” nagy­szerűen eligazodik a megszep­pent apróságok között. Az első nap legnagyobb feladata számára is az lesz, hogy megnyugtassa azokat, akik hirtelen megértik azt, amire valamikor mi is rá­döbbentünk: ettől a naptól kezd­ve egész éven át minden nap be kell jönni, ráadásul anyuék nél­kül, sokáig kell maradni, és még aludni sem szabad... De az első nap elején még ma­radhatnak az anyukák, apukák. Kicsit vegyes képet mutat így az osztály, amikor Szathmáry Bor­bála osztályfőnök bemutatkozik. Az táti kis táblákat hajtogatnak minden gyerek elé, és megkér­dezik tőlük, milyen becenevet szoktak meg otthon, hogy itt is úgy szólítsák őket. Van, akinél persze még nem megy ilyen si­mán minden, egy pirulós kisfiú például a nevét még nem mond­ja meg, de a reggeli sírás után legalább már mosolyog, és ez is óriási siker az osztályban.- Úúúúh... Megyünk az udvar­Néha anyunak szólítják- Az első pillanat nagyon fontos! - szögezi le az osztály­főnök, amikor arról kérdez­zük: mit kell másképp csinál­ni egy elsős osztályban, mint később, a „nagyokkal”.- Olyanná kell tenni az el­ső perceket, órákat, napo­kat, hogy ne szorongjanak az iskolától. Ha jól sikerül, később is könnyebben ve­szik az akadályokat. Ne­kem is úgy kell velük visel­kednem, hogy ne a szigorú­ságot juttassam eszükbe. Van, hogy óra közben anyunak szólítanak, vagy óvónéninek... ra játszaniii! - szisszen fel bol­dogságát szabadon engedve az egyik kisfiú, amikor meghallja, hogy igazi órarend (testnevelés, magyar, magyar, matematika, környezetismeret) csak holnap lesz, ma még meseolvasással, a terem körbejárásával és egy kis játékkal telik a nap. No és persze a praktikus szabályok: az ablakot csak a tanító néni nyithatja ki, futkározni a teremben nem. sza­bad. A szülők lassan „kiszöknek” a teremből, a színezés minden gyereket lefoglal, egyelőre lega­lábbis senki nem sír... Uj módszerekkel az eredményes beilleszkedésért Mosoly és mosoly A cigány anyák többsége nem járatja óvodába gyermekét, aki így kimarad az alapvető tanulási folyamatokból. Meg­oldást adhat erre a nagycsalá­dos anyák dajkaképzése - mondta a Pokorni Zoltán mi­niszter nemrég Ózdon, akinek a bejelentését nevetés és mo­raj fogadta a helyszínen. Mint ahogy azt az ötletet is, hogy a higiéniai szokásokat a pedagó­gusoknak kell megtanítaniuk. Egy Ózd közeli településen már más felfogás mutatkozik - nyitottak az új kezdeménye­zésre. Kriston Béláné, a bor- sodbótai általános iskola veze­tője elmondta: a gyermekek mintegy 45 százaléka roma származású. A 4-5 évvel ezelőt­ti helyzethez képest jelentős javulás mutatkozik: a fejleszté­si módszereknek köszönhető­en nő az általános iskolát befe­jező, és az érettségit adó kö­zépiskolába felvételt nyert ro­ma tanulók száma. „Az igazi, jóleső mosolyra ez ad okot” - fogalmazott a vezető. Miskolc (ÉM - PTA) - Megtar­tották a Regionális Informáci­ós Napok első tanácskozását tegnap Miskolcon. A rendez­vényt a halmozottan hátrá­nyos helyzetű, elsősorban ro­ma fiatalok társadalmi támo­gatása iránt érdeklődő intéz­mények számára szervezték. Az információs napokat az Orszá­gos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) Észak-Ma­gyarországi Területi Irodája szer­vezi. Egyrészt azzal a céllal, hogy a megjelölt témában informálja az intézményeket a pályázati lehető­ségekről, másrészt ily módon te­remtenek lehetőséget a témában jártas szakemberek széleskörű ta­pasztalatcseréjére. A tegnapi ren­dezvényre a megyénkből több mint 100 intézmény jelezte a rész­vételi szándékát. Az uniós elvárások okán a ki­sebbségi jogok védelme és a ci­gány kisebbség felzárkóztatása ki­emelt program hazánkban. De a külső elvárásoktól eltekintve is fontos a hátrányos helyzetű fiata­lok segítése, amely nem csupán anyagi természetű kell, hogy le­gyen - fejtette ki Társy József, az OKÉV területi irodavezetője, aki az oktatási-nevelési gondoskodás­ban látja a megoldást. Ezekkel a gondolatokkal azono­sult beszédében Kobold Tamás polgármester is. A 80-as évek vé­gén elkezdődött gazdasági és tár­sadalmi változások komoly foglal­koztatási gondokat okoztak, ame­lyek különösen az alacsony isko- lázottságúak számára jelentett nagy érvágást, hozott munkanél­küliséget. A 4 napos konferencia nyitó rendezvényén az általános iskolai lemorzsolódási arány csökkenéséről szóló projektekről tájékoztatták az intézményvezető­ket. A programokat az EU delegá­ciója már jóváhagyta; néhány hét múlva a részletes információ köz­zétételére is sor kerülhet. A tegnapi előadásokon az álta­lános iskolai lemorzsolódás csök­kenését megcélzó programokról volt szó. A projekteket az óvodai neveléstől kezdve alakították ki. Jelentős probléma például, hogy a roma kultúra sajátosságai, és az erős családi kötődések folytán az óvodáztatás kötelezettségeinek csak nagyon kevés roma család tesz eleget. A dajkaképző program lényege, hogy a kisgyermek éde­sanyja mintegy dajkaként elkísér­hetné gyermekét az óvodába, ez idő alatt pedig az édesanya dajka­képzést és némi támogatást is kapna. A továbbiakban számos űj, spe­ciális, szokatlannak ható, ám eredménnyel kecsegtető fejlesztési programról lesz még szó. Az új oktatási-nevelési módszerek be­vezetése, az iskolabuszok haszná­lata ugyanis éppúgy a beilleszke­dést segítik, mint például a megfe­lelő higiéniás szokások kialakítá­sát elősegítő vizesblokkok megépí­tése - mondta Társy József. Zsibbadást érzett a gyerek a lábában: meglőtték Gyorshajtók Miskolc (ÉM - PT) - A hétvé­gén megtartott fokozott közúti ellenőrzés során 40 gépjármű- vezetőre róttak ki helyszíni bírságot, 2 fő ellen indítottak szabálysértési eljárást és 1 sze­mélytől vették el a vezetői en­gedélyt az akcióban részt vevő miskolci rendőrök. A tapasztalatok szerint a megyeközpontban nagyon so­kan nem tartják be az előírt 50 kilométeres sebességhatárt. Különösen a Győri kapuban és az Andrássy úton hajtanak hetven vagy akár nyolcvan ki­lométeres tempóban. Megálla­pítható az is, hogy a segédmo­toros kerékpárral közlekedők közül még mindig sokan nem viselnek bukósisakot, ráadá­sul többen utast szállítanak, ami tilos. A járőrözés során baleset nem történt a Miskol­con. Akiket pedig megbírsá­goltak ezen a napon, azoknak esetenként 2-6 ezer forintot kell befizetniük a kiadott csek­ken büntetésként - tájékoztat­ta lapunkat Molnár Emil szá­zados, a közlekedésrendészeti osztály helyettes vezetője. Ózd (ÉM - PT) - Lőtt sebbel szállítottak kórházba pénte­ken egy 15 éves borsodná- dasdi fiút falujából. A meg­sérült srác társaival vadkör­tét szedett volna az út menti fáról, amikor egy puskalöve­dék eltalálta. A bűncselekmény délután öt óra tájban történt. Csaba há­rom társával együtt a település szélén lévő fákat szemelte ki gyümölcsszedésre. Kilójáért 15 forintot kaptak volna - mond­ta betegágyánál. - Ketten fel­másztunk a fára és rázni kezd­tük a koronát. Ekkor éreztem valami zsibbadást a lábamban - emlékezett vissza a történtek­re. A többiek lesegítették tár­sukat a földre. Ott vették ész­re, hogy vérzik a lába. Ekkor azonban egy lövés zaja hallat­szott. Mint később kiderült, ez már a második volt. A dörre­nésre a fától mintegy száz mé­terre lévő házból is kijöttek. A megsérült fiú kiabálni kezdett: Meglőttek! A fa tövénél álló fiúk egy kék Trabantot láttak elszágul- dani a közelből. Azt gyanítják, abból adhatták le a lövéseket. Ezt azonban majd a vizsgálat­ba bekapcsolódott megyei rendőrfőkapitányság nyomozó osztálya munkatársainak kell kiderítenie. A meglőtt fiú kérdésünkre elmondta, nem tud arról, hogy haragosa lenne. Azt is állítot­ta: nem lopni mentek, az a fa az út szélén áll, bárki felmász­hat rá. Az ózdi kórház baleseti sebé­szetétől tegnap délután megtud­tuk: a combon lőtt fiúból a go­lyót eltávolították. A sérült álla­pota jó. A kispuskából származó lőszert ballisztikai szakértő kap­ta meg. A rendőrség keresi az emberölési kísérlettel gyanúsí­tott ismeretlen elkövetőt. Vesztére nem szólt Encs (ÉM - PT) - A hidasnémeti tsz-telepen életét vesztette a na­pokban egy 24 éves helyi férfi. A szállítójármű búzát öntött le a ter­ménytárolóban, majd munka vé­geztével elindult. A sofőr nem vet­te észre, hogy időközben valaki felmászott a kocsijára. A szeren­csétlenül járt személy azért ment fel a tehergépkocsira, mert a mennyezetről lelógó lámpát sze­rette volna helyére tenni. Eköz­ben elindult alatta a jármű, amelynek vasból készült magasító szerkezete a fejét a plafonhoz szo­rította. A sérült a helyszínen meg­halt. A baleset körülményeit ál­lamigazgatási eljárásban vizsgálja a megyei rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztálya.

Next

/
Oldalképek
Tartalom