Észak-Magyarország, 2000. augusztus (56. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-29 / 202. szám

ÉSZAK-MAGYARORSIÁG # 2000. augusztus 29. kedd Csatlakozunk Az ÍM EU-melléklete 6 • Nem vesznek el a SAPARD-pénzek. Ha december 10-ig megteremtődnek a felté­telek a SAPARD-források folyósítását lehetővé tevő pénzügyi megállapodás megkötésére, akkor egyetlen forint sem vész el az idei 38 millió eurós (10 milliárd forintos) keretből - tájékoztatott Vajda László, a Földművelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztérium EU-integrációs főosztá­lyának vezetője. • Nyilvántartott lovak. Együttműködési szerződést írtak alá az illetékesek a közel­múltban a Loinform számítógépes informa­tikai rendszer működtetéséről. A Loinform a lovak országos egységes törzskönyvezési, azonosítási és nyilvántartási rendszere. A rendszer lehetővé teszi az ország lóállomá­nyának EU-konform nyilvántartását. Pályázatból szépül Miskolc (ÉM - BGO) - A megyei és a miskolci önkormányzat közösen pályázik a belvárosi EU Központ létrehozásának második ütemi munkálataira. Mint a megyeháza illetékesétől megtud­tuk, augusztus 31-ig kell beadniuk a Me­gyei Területfejlesztési Tanácshoz azt a pá­lyázatot, melynek alapján 220 millió forin­tos vissza nem térítendő támogatást kap­hatnak - ha a két önkormányzat 1-1 milliós saját forrást is előteremt mellé. A Város­ház téri, valamikori Almássy-kúria épüle­tére 1998-ban nyertek a most is pályázók 20 millió forint szintén vissza nem térítendő támogatást. Akkor a 343 négyzetméteres el­ső emeleti, utcai front mögötti épületrész munkálatai készültek el, most az első eme­let udvari és oldalszárnyán folytatódik a munka. Ez lesz a miskolci Európa Központ második üteme, amennyiben a tanács szep­temberi ülésén elfogadja a pályázatot, a fel­újítás a jövő év tavaszára készülhet el. A havonként megjelenő, Európai Unióról szóló mellékletünkben rendszeresen te­szünk fel kérdést olvasóinknak. Előző ha­vi kérdésünk így szólt: a környezetvédel­mi felkészülésben mely területeket kifogá­sol az EU Magyarországon? A helyes vá­lasz: szelektív hulladékgyűjtés, újrahasz­nosítás, hulladékgazdálkodás, levegő­szennyezettség, vízgazdálkodás, szenny­víztisztítás, csatornázás, közegészségügy, közlekedés, energiagazdálkodás, ipari hul­ladékok felszámolása. Kérdésünkre rengeteg helyes megfejtés érkezett, a szerencse pedig Szomolya Mári­ának (3572 Sajólád, Sajó utca 1.) kedvezett. E havi kérdésünk a következő: Ki volt az a nyugatnémet kancellár, aki az európai eszmét a következő gondolattal fogalmazta meg: „Az egyesült Európa elérhetetlen cél marad, nem ölthet szilárd formát, ha nem sikerül mindazt, ami Európa népeit összeköti, fontosabbá tenni annál, mint ami szétválasztja őket.” Leveleiket szeptember 22-ig várjuk a következő címre: 3501 Miskolc, Pf. 351. A borítékra írják rá: „EU-játék”. Ne feledjék, a legtöbb helyes megfejtést beküldő játékosok között év végén egy brüsszeli utazást sorsolunk ki. Az Észak-Magyarország Csatlakozunk című melléklete a Külügyminisztérium támogatásával jött létre. Számítógéppel (is) védik a fogyasztókat Előzetes vizsgálat nélkül utólag bármikor ellenőrizhetnek Európa-szerte Miskolc (ÉM - BGO) - Bár a kínaiak előszeretettel hivat­koznak arra, hogy a CE Chi- nese Exportot jelent, téved­nek. A jelzés Európa-szerte a megbízhatóság védjegye. Ez a megfelelőségi jelölés szol­gál arra, hogy feltüntetésével szavatolja a gyártó, illetve meg­hatalmazottja: a termék bizton­ságos, használója egészségét, életét nem veszélyezteti - tud­tuk meg dr. Tóth Zsuzsannától, a Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Közigazgatási Hivatal Fo­gyasztóvédelmi Felügyelőségé­nek jogászától. Az európai uniós tagság szá­mos változást hoz a fogyasztók és fogyasztóvédők számára. Az EU-ban ugyanis nem az előzetes minőségvizsgálatot, hanem az A márkás árut tartják biztonságosnak a vevők Fotó: Farkas Maya utólagos, szúrópróbaszerű ellen­őrzést tartják üdvözítőnek - ter­mészetesen az élelmiszertermé­Felelős választás Az EU-tagországokban sokkal inkább építenek a felelős fo­gyasztói magatartásra, mint hazánkban - hívják fel a figyel­met a téma szakértői. Ott a ve­vő tudatos választásának kér­dése, hogy a megbízható már­kát választja az ilyen kategóriá­ban szokásos ár ellenében, vagy egy névtelen árut, a lehe­tő legolcsóbban. Hogy hazánk­ban- az itthoni vásárlási szo­kások tükrében - ennek mennyire lesz folytatása, egye­lőre nem tudhatjuk. Ismerve azt, mennyi Abidias póló és Pa- national vasaló fogy a különbö­ző piacokon, talán még messze vagyunk attól, hogy mindenki felelősséggel döntsön. kék kivételével, ezekre külön szabályok vonatkoznak. Mint dr. Tóth Zsuzsanna el­mondta: a hazánkban hagyomá­nyosabbnak tekinthető előzetes minőségvizsgálat körébe vont termékekről egy 1981-es rende­let, illetve ennek melléklete szól. A melléklet azonban egyre szű­kül - tavaly lekerültek erről a gyermekjátékok egyre keve­sebb termékre kötelező a belföl­di forgalmazás előtti vizsgálat. Ehelyett például - az uniós elvá­rásokhoz igazodva - működésbe lépett ez év elsején a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer (a felügyelőség egy 1998-as jogszabály alapján jutott piacfelügyeleti jogosultsághoz). A volt európai szocialista orszá­gok tagjai a TRAPEX-rendszer- nek, amelynek hazai központja a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelő­ségen található. Amennyiben valamelyik tagországban olyan termékre bukkannak, amelyen szerepel a CE, de az ehhez kap­csolódó normáknak nem felel meg, értesíthetik egymást és a listára került termék forgalma­zását akár meg is tilthatják. Kérdésünkre, hogy az előzetes vizsgálathoz képest nem jelent-e visszalépést az utólagos ellenőr­zés, a felügyelőség jogásza el­mondta: Magyarországon eddig is létezett utólagos ellenőrzési rendszer. Az, hogy az előzetes vizsgálat elmarad, a visszatérő ellenőrzések nyújtotta kontrollal együtt elősegíti az EU-n belül termékek szabad áramlását. Az EU- tagság a fogyasz­tóknak is változáso­kat hoz dr. Tóth Zsuzsanna A minőség és az ár ha­tározza meg a kínált cikk értékét. Csak na­gyobb üzletben vásáro­lok, mert akkor kevésbé fenyeget a veszély: bepa- liznak. Előbb mindig gondosan megnézem a megvásárolni kívánt dolgot, majd megkérde­zem az árát. Ezután döntök: vevő leszek-e rá. A lepecsételt garanciale­velet is mindig elkérem. Tudom, hogy ami elro­molhat - még ha már­kás termék is -, az előbb-utóbb el is romlik. Számomra az a garan­cia, ha az árun az álta­lam is ismert márkanév megjelölése olvasható. Nagy Zsolt (20), pék N éha a piacon is le­het jó használati tárgyat vásárolni, de jól meg kell nézni, amit kí­nálnak. A Zsarnai por­tékája akkor volt kelen­dő, amikor még nem nyitottunk a Nyugat fe­lé. Tíz év alatt aztán nagyot fordult a világ. Ma nem ritka a hamis márkajelzés. Érdemes jól megnézni, mit akar­nak ránk sózni. Ha van elég pénzünk, érdemes a márkakereskedések­ben válogatni. A szak­boltok garanciát adnak; a piaci bazársoron vi­szont már senki nem lesz, aki visszavenné az elromlott eszközt... Balogh István (35), magánvállalkozó E n a termék formájá­ból és a márkanév­ből indulok ki. Ha ezzel minden rendben, és az ár is megfelelő, követ­kezhet a vásárlás. A kö­zelmúltban történt piaci vásárlásom is arra int: ne vegyünk semmit al­kalmi kereskedőktől, bóvliárusoktól. Úgy tűn­het, jó vásárt csinálunk, de ennek éppen az ellen­kezője igaz. Megtetszett egy hajszárító, amit na­gyon jó áron kínáltak. A használatában több volt az üröm, mint az öröm. Az áru visszavitelével nem is próbálkoztam: papírom nem volt az adásvételről. Kalmár Nikolett (17), középiskolás N álam megvannak a helyek, ahova me­gyek. A piacon is meg­vannak, akiktől gyak­rabban vásárolok. Pél­dául tojást ugyanott ve­szek, ha drágább is va­lamivel. Ebből is látha­tó: nekem a bizalom, a megbízhatóság a legfon­tosabb. Ami a ruházati cikkeket illeti: ruhát igyekszünk otthon meg­varrni, cipőt, miután a gyerekek már megnőt­tek, nyugodtan vehe­tünk drágábbat is ne­kik, már nem növik ki. Rossz árucikkel kapcso­latos negatív tapaszta­latom még nemigen akadt. KőmIves Kelemenné (47), számítógépkezelő M indenki úgy próbál vásárolni, hogy a legújabb divatot köves­se. A főbb vezérelv talán az, hogy ki-ki igény sze­rint. Én nem vagyok túl igényes. Rendszerint azt szerzem be, amelyik ép­pen megtetszik. Na­gyobb vásárláskor azért szétnézek. Ha olyasmire gondolok, hogy hamar letörik az új cipő sarka, kireped a bőre: előfor­dult már sokszor. Egy­szer Kermibe kellett Pestre felküldeni a rossz lábbelit. Egy hó­napig állt ott, aztán visszaküldték, mond­ván, nem tudnak mit kezdeni vele... SlFFMAN ROLAND (21), munkanélküli Zászló a házra: hol kell, hol nem Miskolc (ÉM - BAL) - Bünte­tés terhe mellett fellobogó- zási kötelezettséget vezet­tek be nemrég a hazai köz- intézményekre. Egy olva­sónk kérdésére annak néz­tünk utána, ismert-e hason­ló (jogi) gyakorlat a nagyvi­lágban, különösképpen az EU-ban. A válasz röviden: igen, bár elté­rő feltételekkel. Nyomozásunk első állomásán egy ellenpéldával találkoztunk: Magyarország brüsszeli nagykö­vetségén ugyan nem tudtak hir­telenjében kontinentális körkép­pel szolgálni, azt azonban elárul­ták: bár Belgiumban a napokban nevezetes állami ünnep zajlott, a várost korántsem lepték el a pi- ros-sárga-fekete sávos drapériák - ami azt sejteti, Belgiumban leg­alábbis nem áll fenn erre nézve törvényi előírás. Jó néhány más európai uni­ós országban sem. Franciaor­szágban viszont igen, bár a kérdést alapvetően helyi szin­ten, helyi rendeletek által sza­bályozzák (hol állandó jellegű, hol csak napkeltétől napnyug­táig szóló zászlókitűzést felada­tul róva). Mint a zászlóügyi hazai tör­vénymódosítást - amely nem kormányhatározat, hanem egy parlamenti (hármas kormány- párti) képviselői indítvány nyo­mán született - előkészítő igazság­ügyi minisztériumi illetékes tájé­koztatott: az európai integrációs szervezetben mindkét gyakorlat­ra egyaránt találunk példát. A minisztérium jogi kodifi- kációs főosztályának vezetője, Vágvölgyi Péter arra is felhívta a figyelmet: az amerikai filme­ken úton-útfélen feltűnő csilla­gos-sávos lobogók látványa mö­gött az áll, hogy az Egyesült Államokban, immár Magyaror­szághoz hasonlóan, jogszabály írja elő a közhatalmi épületek­nek a legfontosabb állami jel­képpel való feldíszítését. Sej, a mi lobogónkat... Fotó: b t.

Next

/
Oldalképek
Tartalom