Észak-Magyarország, 2000. augusztus (56. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-29 / 202. szám
2000. augusztus 29., kedd ísmutmiiitHitiaim* Csatlakozunk (az EM EU-melléklete) 7 EU-LEXIKON Agenda 2000 Az EU 2000-2006 közötti költségvetésének bizottsági tervezete, valamint a csatlakozni szándékozó társult országokról szóló országvélemények (ezeket évente felülvizsgálja a Bizottság) 1997 nyarán láttak napvilágot. Az új, hétéves költségvetést - amely 2002-től kezdődően elvileg megteremti a bővítés pénzügyi feltételeit is - hosszú vita után végül 1999. március 26-én a berlini csúcson fogadták el az Unió állam- és kormányfői. A megállapodás értelmében megreformálásra kerülnek a saját források rendszere és a strukturális támogatások, a közösségi kiadások pedig a jövőben sem haladhatják meg a közösségi GNP 1,27 százalékát. A Közös Mezőgazdasági Politika terén viszont a tervezettnél csak jóval kisebb mértékű reformokban sikerült megegyezni. Európai Fejlesztési Alap Ebből az 1957-ben létrehozott alapból támogatja az EU a fejlődő országokat (Loméi Konvenciók). A támogatott célok: termelő és szociális beruházás, műszaki együttműködés, a fejlődő országok külföldi értékesítésének elősegítése, szükség esetén segélyezés. Az alapot ötévente töltik föl. A 7. alap (1990-1995) 10,7 Mrd ECÜ-t tartalmazott. Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) A gazdasági integráció legmagasabb fokozata. Azt a szintet jelöli, amelyben nemcsak az áruk, a szolgáltatások, a munkaerő és a tőke piacain nincsenek korlátozások, hanem az érintett országokban azonos gazdaság- és pénzügypolitika is érvényesül. A gazdasági és pénzügyi (monetáris) unió legfejlettebb szintjén előreláthatólag megszűnnek a nemzeti pénznemek, és a tagországok közös valutát használnak. Társulás Sajátos jogviszony az EK és a kívülálló országok között. A társulási szerződésben a felek kedvezményeket biztosítanak egymásnak. Ezek lehetnek egyoldalú vagy kölcsönös kedvezmények. A társulás - a magyar szóhasználattal ellentétben („társult tag") - nem tagsági viszony. A kelet-közép-európai országokkal kötött társulási megállapodásban azonban szerepel annak elismerése, hogy ezek az államok teljes jogú tagságra törekszenek. MIT IS JELENT? ACP-országok: Afrikai, Karib-tengeri és csendes-óceáni térség országai (African, Caribbean and Pacific Countries). A Loméi Egyezmény részesei CAP: Közös Mezőgazdasági Politika (Common Agricultural Policy) ECU: Európai Elszámolási Egység (Euro- pean Currency Unit) az Európai Monetáris Rendszer keretében 1979-ben létrehozott közös (ún. kosár-) elszámolási egység GATT: Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (General Agreement of Tariffs and Trade) Az olvasóhoz A havonként megjelenő uniós mellékletünkben szeretnék olvasóink véleményét, kérdéseit, gondolatait is megosztani. Az Európai Unióval, az uniós tagsággal, a csatlakozással, konkrét tapasztalataikkal kapcsolatos leveleiket örömmel fogadjuk. Várjuk továbbá olyan kérdéseiket is, melyekre szakemberektől szeretnének segítséget kapni. A kérdéseket és a válaszokat lapunk következő mellékleteiben tesszük közzé. Címünk: Észak-Magyarország Szerkesztősége, 35Ó1 Miskolc, Pf. 351. Leveleikre írják rá: „Csatlakozunk”. A tantervben nincs, de téma az órán Az európai uniós ismeretek oktatását saját erejükből oldják meg az iskolák Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - BAL) - Nincs ma még tanterv, sem tankönyv az általános és középiskolai, úgynevezett európai uniós ismeretek oktatására. Az intézmények a maguk erejéből igyekeznek beilleszteni a fontosnak tartott témát a tanrendbe. Sem minisztériumi, sem önkormányzati szinten nem sok segítséget várhatnak az iskolák ahhoz, hogy az Európai Unióval, a szervezet felépítésével, jelentőségével, hazánk jövőbeni csatlakozásával kapcsolatos tudással megismertessék a nebulókat. Tankönyv információink szerint nem készült még a témában: térségünkben egy, a megye brüsszeli képviselője, Varga Ferenc által készített jegyzet ismert a legfontosabb EU-s tudnivalókról, ez az anyag állítólag eljut a város minden iskolájába. Tankönyv szintű komoly kiadványok tehát nem léteznek - tájékoztatta lapunkat Kormos Vilmos, a polgármesteri hivatal oktatási osztályának vezetője. Mint mondta, a városháza en- ‘nek ellenére az utóbbi években rendre arra biztatja a megye- székhely alsó- és középfokú intézményeit: ahol tudják, építsék be az EU-s ismeretek tárgykörét a tanrendbe. Egyelőre ez úgy működik, hogy a pedagógusok a EU-terem az Avasi Gimnáziumban hagyományos órák, elsősorban a földrajz-, történelem-, illetve nyelvórák anyagába foglalják bele az új tananyagot. Ezen felül az osztályfőnöki órák nyújthatnak alkalmat arra, hogy a diákokkal az intergrációról beszélgetni lehessen. További lehetséges lépések - mondta az osztály- vezető - az idei évnyitó konferencián kerülnek majd szóba. Irodalommal nem tud a városháza segíteni az iskoláknak, de képzéssel igen: tanárok részére több alkalommal tartottak már felkészítő kurzust, a Miskolci Egyetemmel közösen. Az egyetem, valamint a pedagógiai intézetek ugyancsak szerveznek továbbképzéseket. Megtesszük a magunkét - így jellemzik a helyzetet az iskolák is. Úgy tudni, több miskolci intézményben is egyre több fronton igyekeznek az uniós témát bevonni a tanításba. Ma már elterjedt, hogy a földrajz- és a történelemoktatásban kiemelten kezelik az uniós országok bemutatását: (Nyugat-)Európa amúgy is az első helyre került újabban, szemben a korábbi évtizedek gyakorlatával, amikor minden téma élén a nagy ipari államok, az Egyesült Államok, Japán, illetve a Szovjetunió adatai álltak. Az európai országok kultúráját, lakóit, nyelvét a számos erre irányuló programcsomag is közelebb hozza a magyar gyerekekhez. Az elmúlt időszakban olyan programok futottak hazai és külhoni iskolák részvételével. mint amelyikben például fotók készültek az egyes városok életéről, vagy különféle alkotások egy-egy megadott témáról, s azokat küldik el azután egymásnak. Schramkó Ágnes, az Avasi Gimnázium tanára szerint azért fontosak az efféle programok, mert nem lehet a témával csak egy tanórán, csak egy osztállyal foglalkozni, az akciók és utazások kézzelfoghatóbb ismereteket adnak és izgalmasabbak is, mint a puszta tantermi oktatás. A pedagógustársadalom számít arra, hogy hamarosan, az előttünk álló tanévek valamelyikével kezdődén az európai uniós ismeretek tantárggyá, vagy legalábbis önálló tantervi* elemmé „nőheti ki magát”. Ezt néhányan szkeptikusan fogadják: emlékeztetnek arra, hogy ma a gyerekek őszintén érdeklődnek a téma iránt, ha azonban „kötelezővé” válik, vélhetően jóval kevésbé fogja izgatni őket az Európai Unió. Színfolt a palettán Schramkó Ágnes a gimnázium alapítása óta az Avason dolgozik. Történelmet és angolt tanít; mint nyelvszakos - és mint széles érdeklődési körű pedagógus - „csöppent” bele 1993 táján az európai uniós témába: azóta, mint mondja, ezt ő „pátyol- gatja”. Egy portugáliai utazással kezdődött, amelyen az ottani Európa-klub működését vizsgálták. Ázóta eljutott (többnyire diákjaival együtt) Nagy-Britanniá- ba, Írországba, Finnországba, Dániába, de még Izlandra is. Utóbbi volt „csúcs” - említi -, az északi szigetországban tanulmányozott ifjúsági klubok nagyon jól működnek, azok követése volna „nálunk is a jövő”. Magyarország küszöbön álló európai uniós integrációjáról úgy vélekedik: sok minden megtanulható a majdani partnerektől, de a saját értékeinket nem szabad veszni hagyni. Tanítványainak úgy jellemzi az Uniót, mint a sokszínűség kavalkádja. a sokféleség egysége. „Mi ebben egy színfolt vagyunk, leszünk” - teszi hozzá üyenkor. Úgy tapasztalja, a gyerekek érdeklődnek az ezzel kapcsolatos tudás iránt, ez különösen a nyelvtanulás népszerűségének megugrásán mérhető le.- Azon keresztül, hogy megismeri más népek világát, kultúráját, életét, a sajátját is jobban tudja értékelni -„Schramkó Ágnes ezt látja fontosnak a csatlakozás indokainak, előnyeinek megismertetésében. - A gyerekek szembesülhetnek azzal, hogy nemcsak, mondjuk, a britek, de mi magunk is büszkék lehetünk valamire, amit csak mi tudunk. Schramkó Ágnes Cím, cimbora A csereutazások, külföldi tanulmányok célállomásai is újabban jórészt az EU-államok. Ennek több iskolában is nagy hagyománya alakult ki az elmúlt évek során. A szervezésben segítenek a borsodi megyeszékhely testvérvárosi kapcsolatai (például a németországi Aschaffenburg irányába), valamint az adott iskola saját „ismeretségei”. Nagy- Britanniába, Franciaországba, Olaszországba, netán Finnországba vagy Portugáliába utaztatni diákokat: ennek ma már megvannak a módjai. A utazások, táborozások egyre inkább valamilyen tematika mentén zajlanak (környezetvédelem, fotózás, saját település bemutatása, vágj' éppen a borkultúra). A költségek fedezésére ugyancsak uniós pénzek vehetők igénybe. Ezen a téren azért nincs még minden rendben: mint érintettektől hallhattuk, a pályázáshoz rendszerint már konkrétumot kell felmutatni a szervezésben, annak elkezdéséhez viszont pénzre volna szükség... Ennek dacára a szakemberek úgy vélik: az utazás elsősorban nem pénzkérdés. Elhatározás kell hozzá, kapcsolatok, címek, és kitartás: előfordul olyan biztató kapcsolatfelvétel valamely külföldi társintézménnyel, amelyből a legjobb szándék ellenére sem alakul ki semmi. BRÜSSZELI KÉPVISELŐNK JELENTI Európai Bizottság: nincsenek félelmek Az Unió nem szabályozások bevezetése, hanem történelmi jelentőségű integráció Az új tagok felvétele előtt azonban előbb az EU saját intézményrendszerének megj aví tásá- ra van szükség. Amint a hivatalos dokumentumban is található: az intézményi reform végrehajtását követően „az Unióban abban a helyzetben kell lennie, hogy 2002. év végére új tagokat fogadhasson”. Az utóbbi időben számos kritika éri az Európai Uniót a csatlakozás terén. Egyrészről, hogy lassú az új tagok felvételének folyamata, így „fel kell hígítani” a szabályokat a korábbi csatlakozás érdekében. Másrészről, egyesek attól tartanak, hogy a bővítés nagyon sokba fog kerülni, és tartanak a keleti niunkaerő tömeges bevándorlásától is. Az Európai Bizottság mindkét félelmet alaptalannak minősíti. Az utóbbi években az EU megkétszerezte pénzügyi támogatásait a közép- és kelet-euró- pai országok gazdaságának és közigazgatásának modernizálására. Egy olyan csomagot dolgoztak ki és alkalmaznak, amely a Bizottság véleménye szerint összehasonlítható a második világháború utáni Marshall-terv- vel. Ennek pénzügyi forrása biztosítva van a 2000-2006 közötti EU-költségvetési tervben. Franz Fischler, az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztosa a közelmúltban Brüsszelben tartott szeminárium során elismerte, hogy a bővítés terén a mező- gazdaság az egyik legkényesebb téma. Beszédében hozzátette:- Tíz évvel a vasfüggöny lebontása után, sokan elfelejtik a hidegháború rémálmát. 1990- ben az emberek tele voltak örömmel és bizakodással, számos politikus és államfő bejelentette Kelet- és Nyugat-Euró- pa békés integrációját. Néhány politikus azonban inkább a csatlakozás veszélyéről és költségéről beszél. Ezek után nem lehet csodálkozni azon, hogy a csatlakozásra váró országok állampolgárainak csökken a lelkesedése. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy nemcsak új adminisztratív lépések és szabályozások bevezetéséről beszélünk, hanem arról.az egyedülálló történelmi lehetőségről, hogy egész Európát első ízben békésen tudjuk integrálni. Egy másik kényes téma: át kell alakítani a Közös Mezőgazdasági Politika (CAP) költségvetéséből a farmereknek juttatott közvetlen kifizetéseket. E helyett kell a Strukturális Alapokat felhasználni - nevezetesen a SAPARD program fő célja, minden vidéken élő állampolgár jólétének megteremtése. Varga Ferenc Miskolc (ÉM) - Brüsszeli szakértői források szerint a csatlakozásra váró országok élvonalában jelenleg Szlovénia, Magyarország és Észtország áll.
