Észak-Magyarország, 2000. augusztus (56. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-29 / 202. szám

2000. augusztus 29., kedd ÉSZAK Kultúra / Hirdetés 8 HÍRCSOKOR • Táncolni hív a Ködmön. Társas és mo­dern tánc csoportjaiba várja új és régi ta­gok jelentkezését a Ködmön Formációs Táncegyüttes. A 2000/2001-es tanévre be­iratkozni augusztus 30-án, szerdán és 31- én, csütörtökön délután 2 és este 6 órától lehet a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Házban. Időpontot 29-én, ma lehet egyeztetni Csóka Edittel a 46/411-747-es vagy a 46/412-508-as telefonon. • Balett, és más táncok. Újra meghirdeti balett- és tánctanfolyamait a miskolci Rónai Művelődési Központ. A balett-előkészítőt a 4-6 éves, a klasszikus balettet a 6-16 éves gyermekek, illetve fiatalok számára ajánl­ják. Indul modern tánc, aerobik- és testerő­sítő mozgásművészeti tanfolyam. Beirat­kozni személyesen lehet augusztus 29-én és 30-án, délután 4 és este fél 7 között. A felső tagozatos tanulókat a néptánciskolába is várják, szeptember 11-től lehet beiratkozni. • Latinovits emléke. Latinovits Zoltán emlékére egész napos programot szervez ma a miskolci Nagy László Kör a Kisfaludy K. u. 12. szám alatt. • Néptáncműhely. A Diósgyőri Alapfokú Táncművészeti Iskola Szinvavölgyi Néptánc műhelye a néptánc szakra pótfelvételit hir­det a most kezdődő tanévre. A gyerekeket 6 és 7 éves kortól előképző osztályokba várják. Korlátozott számban (elsősorban fi­úkat) felvesznek alapfokú osztályokba. Be­iratkozni szeptember 9-ig lehet az Ady Művelődési Házban személyesen, vagy a 46/530-463-as telefonon munkanapokon reggel 8 és délután 4 óra között. Jubilál a Rockpárbaj Kazincbarcika (ÉM) - Tizedszer rendezi meg az amatőr zenekarok versenyét Rock­párbaj címmel a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központ. A szeptember 2-án, szombaton délelőtt 10 órakor kezdő­dő megmérettetésre tíz csapat jelentkezett, a megyéből Ernődről, Lakról, Miskolcról és Sajószentpéterről, a megyén kívülről pedig Debrecenből és Görbeházáról. A zsűri - Hímer Bertalan, a Rockin- form főszerkesztője és Kerékgyártó István gitáros - a helyezések megállapításával pénzről is dönt, ugyanis az első helyezett jutalma 20 ezer forint, a második 15, a harmadik 10 ezer forintot kap. Csorba Csabának, a rendezvény szervezőjének ta­pasztalata szerint azonban nem elsősor­ban a pénznyeremény vonzza a jelentkező­ket, hanem az, hogy profi technikával szó­lalhatnak meg, illetve, hogy a zsűritől a továbblépéshez szükséges kritikát kapnak. A honfoglalástól a mezőkeresztesi csatáig Mezőcsát (ÉM - FL) - Lehoczky Alfréd Hétszáz év a Bükk és a Tisza táján című könyvét a közelmúltban mutatták be Me- zőcsáton. A kötet a Bükkalja és a Dél-Bor­sod a honfoglalás idején és a középkorban címmel korábban megjelent kötetek összevonásával készült, azoknak jegyze­tekkel kiegészített kiadása. A honfoglalástól (895) a mezőkeresztesi csatáig (1596) terjedő időszak történelmét mutatja be a szerző. A régió általános tör­téneti áttekintését Anonymust idézve kez­di, aki szerint: ....miután Árpád nemesei a Sajó mellől felkerekedtek”, a „Nyárád vizéig vonultak, s tábort ütöttek a patak mellett attól a helytől kezdve, melyet most Kácsnak mondanak”. Lehoczky Alfréd először a korok általá­nos történeti áttekintését adja. Bemutatja a honfoglalás időszakát, István államát, a tatárjárás és a Muhi csata történéseit, majd az Anjou királyok időszakát, Borsod megyét a Hunyadiak korában, végül a mohácsi vészt, a török hódoltság és a gaz­daság állapotát a 16. században. A könyv második része a községek történetét és ada­tait tartalmazza. Kács és vidéke, a Tisza- part, a Sajó-Hejő mente, Nyugat- és Kelet- Bükkalja és a Mezőség népei és települései szerepelnek - Kövesddel bezárólag. A 700 oldalas könyvet a Felsőmagyaror- szág Kiadó adta ki a Millenniumi Kor­mánybiztosi Hivatal és helyi támogatók közreműködésével. A kötet nemcsak a hon­ismerettel kiemelten foglalkozók, de az érintett települések minden lakójának házi könyvtárának is megbecsült darabja lehet. A figyelem felkeltésének kilenc napja A Zempléni Művészeti Napok nemcsak a művészeteket szolgálja Sárospatak (ÉM - FK) - Véget ért szombaton a Zempléni Művészeti Napok kilencna- pos programsorozata. A mil­lennium évében szinte csak magyar előadókkal jelentke­ző fesztivál idén is bizonyíta­ni akart, és bizonyított is. • Nyugodt lelkiismerettel mond­hatom, hogy a Zempléni Művé­szeti Napok fejlődése töretlen volt ez évben is. Voltak olyan koncertjeink, amire be sem fért a közönség - tudtuk meg Rolla Já­nostól, a fesztivál szervezőjétől, a házigazda Liszt Ferenc Kamara- zenekar hangversenymesterétől. - Az, hogy idén jóformán csak magyar előadók szerepeltek, ter­mészetesen a millennium miatt volt, de a nézők tudomásul vet­ték, hogy most hiányoznak az il­lusztris külföldi meghívottak és így is élvezték a koncerteket. □ Illusztris meghívottakban azért így sem szűkölködtek... • Viszont nagy gondban voltunk a szervezéskor. Elvégre kilenc év nem olyan sok és el akartuk ke­Rolla János Fotó: Bujdos Tibor rülni azt, hogy újra meghívjunk előadót, mert szerettük volna, hogy így is valami teljesen újat kapjon a közönség. □ Említette, volt olyan koncert, ahova be sem fért a közönség. • Néhány esetben valóban elszá­mítottuk magunkat: a Kőkapui kastélyt kétszer is megtöltöttük, és emlékezetes számomra a mádi zsinagógához szervezett koncert, ami minden várakozást felülmúlt. Eredetileg csak figyelemfelkeltés­nek szántuk, mert az a gyönyörű épület is megmentésre vár, ezért már annak örültünk volna, ha százan eljönnek, de legalább öt­ször ennyien jöttek el. □ Mindez egy kirándulókoncerten történt. Ezek szerint a falvak lakói is nagyon fogékonyak a Zempléni Művészeti Napok rendezvényeire. • Egyre több kistelepülés adna helyet koncerteknek, és ennek nagyon örülünk. Először is azért, mert az ilyen kirándulásokon le­het képet kapni Zemplénről, ki­meríthetetlen csodáiról, mert tele van újra felfedezni való kincsek­kel. Másrészt azért, mert úgy ta­pasztaljuk: a kisebb települések lakossága a leghálásabb közön­ség. Sokszor a fél falu eljön a kon­certekre és az emberek összefog­nak más falvakkal is, hogy prog­ramokat kínálhassanak. Ezt a hozzáállást egyelőre hiányolnom kell a városok esetében. □ Ugyanilyen sikeres a Zempléni Művészeti Napokkal a kezdetek­től összefonódó műemlékvédelem „program” is? • Az idők folyamán sok helyszí­nünk szépült meg, többek között azért, mert felhívtuk rájuk a meg­felelő emberek és hatóságok fi­gyelmét. A sárospataki vár egye­dülállóan ép együttesét annyira helyrehozták, hogy nem is tudok hozzá fogható példát. Egyre jobb állapotba kerül a füzérradványi kastély. Sok felújításra váró épü­letet láttam ezen a területen, de egyszerre nem lehet mindet hely­rehozni. Azt is nagy eredmény­nek tartom, hogy észre tudtuk ve­tetni az emberekkel: az értékek érdekében kell összefogniuk. □ Vagyis a fesztivál csak ürügy lenne valamilyen nagyobb cél elérése érdekében? • Minden fesztivál csak ürügy a figyelem felkeltésére. Ha úgy vesszük, akkor a lobbizást kötöt­tük össze a nemes szórakozás­sal. Mert az sem mindegy, hogy milyen nívós rendezvényt fogad­nak a vendéglátó települések. A királyi tokajinak hajlandó volt muzsikálni Zenével őrzik emlékét Fotó. Serfőző László Tállya (ÉM - SFL) - A tállyai ró­mai katolikus egyház halotti anyakönyvébe 1820. augusz­tus 11-én bejegyeztek egy ne­vet: Lavotta János. A zene­szerző és hegedűvirtuóz halá­lának 180. évfordulójára a Zempléni Művészeti Napok keretében is megemlékeztek. Lavotta 1764. július 25-én látta meg a napvilágot Pusztafodéme- sen. Első tanítója édesapja volt, később Pozsonyba került, ahol Czizler, majd az a Zavadi Bona- ventura képezte, aki Esterházy udvari zenésze volt. A zenész életének első nagy konfliktusa a diákévekre tehető. Összeszólalkozott mostohaanyjá­val és kis híján leszúrta egy konyhakéssel. Apjának hirtelen felbukkanása torpantotta meg. Nem tudni, mi volt a veszekedés oka, tény azonban, hogy a fiatal férfi a feszültségét úgy próbálta levezetni, hogy katonának jelent­kezett Ferdinánd herceg pozsonyi kaszárnyájába. Apja csak hosszas nyomozás után találta meg, és kapcsolatait felhasználva kihozta a laktanyából. Ekkor kezdődtek Lavotta bolyongó évei. Bécsben tökéletesítette tudását, és bár nincsenek nyomai, valószí­nűleg zeneszerzést is tanult. Ezt azonban később nem fejlesztette. 1792. december 22-től - rövid ide­ig - a pesti Nemzeti Magyar Ját­szó Színi Társaság tagja volt, majd 32 évesen eltűnt és 8 évig nem lehetett nyomát találni. Később kóborlásaiból mindig Tállyára tért vissza. Ekkoriban a Fekete Sas vendéglőben tartottak neves bálokat, 1809-ben itt esett meg, hogy a prímáskirály, Bihari János Lavotta elé térdelt, úgy kérte, játssza el legfrissebb szer­zeményeit. Lavotta így felelt: „Én, aki királyok előtt szoktam játsza­ni?” A fáma szerint addig nem vette elő hegedűjét, amíg Horváth János patikus, legjobb barátja elé nem állított egy palack aszút. Lavotta nagyon jó barátságban volt Csokonai Vitéz Mihállyal, együtt lakott vele Gesztelyen, a költő verseihez komponált zene­darabokat. Nyugtalan vére azon­ban állanódan hajszolta. 1820-ban, nem tudni honnan érkezett újra Tállyára - betegen. Régi barátjá­hoz, Eöri Fülöp Sámuelhez ko­pogtatott be, aki azonnal megvizs­gálta és gyógyszerért küldte. Utol­jára ment végig az ismerős úton, a patikában átadta a receptet és eszméletét veszítve összeesett. Rö­vid szenvedés után elhunyt. Lavotta szerzeményei, verbun­kosai ma nem túlzottan ismertek. Kevesen tudják, hogy nevéhez fű­ződik a „Cserebogár, sárga csere­bogár” című dal, amelynek zené­jére írta Petőfi Sándor versét. Számos dallamsora népdallá ala­kult. A Zempléni Művészeti Na­pok rendezvényeinek keretén be­lül Lavotta János síremléke előtt zenedarabokat adott el a Lavotta Kamarazenekar pénteken, a ver­bunkoskirály életét Mácsay Já­nos színművész méltatta. Hirdetés SZXffVAPARK Szolgáltató - és Szabadidőközpont Nyitás augusztus 3 1-én! Az irányadó El 00 ei m □ m 0 ü ED El Interspar ESSO Étterem Gyermek- Sport Hollywood Parkoló Posta Raiffeisen Ruházat benzinkút megőrző Multiplex Bank

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom