Észak-Magyarország, 2000. július (56. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-18 / 166. szám

2000. július 18., kedd Gazdaság i HÍRCSOKOR • Malév-elnök. Lemondott a Malév Rt. igazgatóságának elnöke, Hernádi Zsolt, aki helyett az igazgatóság egyhangúlag Szar­vas Ferencet választották új elnökké. Szar­vas Ferenc feladata a Malév sikeres privati­zációjának előkészítése mellett a működés biztonságának megteremtése lesz. • Több eladott autó. A magyarországi au­tókereskedők 66 430 új gépkocsit értékesí­tettek az idén, 9,1 százalékkal többet a múlt év azonos időszakához képest. A Ma­gyar Gépjármű-importőrök Egyesülete és a Magyar Suzuki Rt. adatai szerint a növeke­dés dinamikája mérséklődött: tavaly 1998- hoz képest még 25 százalékkal nőtt az újonnan értékesített gépkocsik száma. Nőtt az ipari termelés Budapest (MTI) - Az ipari termelés mágus­ban a szezonálisan és munkanap-korrekció­val is kiigazított indexek szerint áprilishoz viszonyítva 4,3 százalékkal, mig 1999 máju­sához képest 23,5 százalékkal nőtt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az előzetes adatatok alapján korábban azt kö­zölte, hogy az idén májusban áprilishoz ké­pest 4,7 százalékkal, míg az egy évvel ko­rábbihoz viszonyítva 23,8 százalékkal bő­vült az ipari termelés. A KSH közleménye szerint az ipar termelése korrekciók nélkül 29,4 százalékkal, exportja 43 százalékkal, belföldi értékesítése pedig 17,1 százalékkal haladta meg a tavaly májusi szintet. Az idén január-májusban 21 százalékkal volt nagyobb az ipari termelés volumene, mint az előző év azonos időszakában. HETI ÉRTÉKPAPÍRPIAC Éves mélypont A héten tovább folytatódott a lemorzsoló­dás, így 152 pontos csökkenéssel, 8069 pon­ton zárt a Bux. A hét mélypontját, mely egyben az Óv legalacsonyabb értéke is, ked­den érte el a Budapesti Értéktőzsde részvény­indexe, amikor napközben többször is 8000 pont alá csökkent, majd zárásra 8016 pont­ra emelkedett az index. A Mól (3750 forint) igazgatósági ülésén Hernádi Zsoltot, a Ta­karékbank vezérigazgatóját, és a Malév el­nökét választották a társaság elnökévé. A Matáv (1805 forint) kötvénykibocsátása si­keresen zárult, a befektetők túljegyezték a 10 milliárd forintos felajánlott mennyiséget, így az átlaghozam 9,76 százalék lett, ami mindössze 41 bázisponttal haladja meg a hasonló lejáratú referenciahozamot. A saj­tótájékoztatóból kiderül, hogy a magyar távközlési cég az egyik legesélyesebb indu­lóként vesz részt a macedón társaság priva­tizációján (a tender eredménye az év végén várható). A TVK (3650 forint) értékesítette a Tisza Textil Kft.-ben 50 százalékos része­sedését 895 millió forintért. Ez újabb közel 500 millió forintos rendkívüli eredményt je­lent, az értékesítés annak tanúbizonysága, hogy a cég petrolkémiai tevékenységét he­lyezi előtérbe, egyéb tevékenységeit pedig folyamatosan leépíti. Az Aragó Rt. 32,98 százalékos részesedést szerzett a Pick Sze­ged Rt.-ben (9395 forint), ezzel a cég legna­gyobb részvényesévé vált a befektetési tár­saság. Az Antenna Hungária (6230 forint) kisbefektetőit most újabb hír sokkolhatta, mivel az ÁPV Rt. az egy héttel ezelőtti nem éppen sikeresnek mondható 7001 forintos aukciós árnál lényegesen alacsonyabb, 5600 forintos áron kíván tőkét emelni a cégben. Csütörtökön átmenetileg fel is kellett füg­geszteni a papír kereskedését, mivel 10 szá­zalékot csökkent az árfolyam. A Danubius (5250 forint) több mint 4 milliárd forintot fog fordítani hazai hálózatának felújítására az idén. A csoport szállodáinak foglaltsága az első félévben mintegy öt százalékkal emelkedett, így megközelíti a 62 százalékot. A hét vesztesei A hét nyertesei Pick -7,89% Egis 6,17% Pannonplast -6,29% BorsodChem 2,31% Richter -4,29% Danubius 1,94% (A-kategória zárónapjai alapján) Az elemzést készítette: RUDA-CASH BRÖKERHÁZ 3525 Miskolc, Kis-Hunyad u 27. Tel.: 46/522-260 3580 Tiszaújváros, Bethlen G. u. 5. Tel.: 49/544-080 Tavalyi szinten a munkanélküliek száma } V Régiók 2000 1999 1998 június 19971996 Közép-Magyarország 3,7 4,4 4,75,66,4 Észak-Magyarország16,7 16,715,516,515,7 (Ezen belül Borsod-Abaúj-Zemplén 19,6 19,1 17,318,8 16,6) Észak-Alföld 15,515,614,4 16,016,2 Dél-Alföld9,89,8 9,7 10,7 10,8 Közép-Dunántúl 7,1 8,28,09,5 10,2 Nyugat-Dunántúl 5,25,55,8 7,1 7,7 Dél-Dunántúl 11,1 11,6 11,312,7 11,9 Régiónkénti munkanélküliségi ráták** **Az egyes régiókhoz tartozó megyéi : Közép-Magyarország: Budapest, Pest Közép­Dunántúl: Fejér, Komárom, Veszprém. Nyugat-DunántúlGyőr, Vas, Zala. Dé-Dunán­túl: Baranya, Somogy, Tolna. Észak-Magyarország: Borsod, Heves,Nógrád. Észak-AI­föld: Hajdú, Szabolcs, Szolnok. Dél-Alföld: Bács,Békés, Csongrád. Miskolc (ÉM - KI) - Az egy évvel korábbi szintre csök­kent a regisztrált munkanél­küliek száma a megyében. Ez a szezonális ágazatok bővülő keresletére, az ország nyuga­ti részéből érkező állásaján­latokra, valamint a különféle támogatások révén gyarapo­dó munkahelykínálatra ve­zethető vissza. A csökkenés ütemét júniusban némileg lassította, hogy az el­múlt hónapokra jellemzővel el­lentétben mind az újonnan, mint az ismételten munkanélkü­livé valók száma emelkedni kez­dett - áll a Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Munkaügyi Központ júniusi tájékoztatójában. Június végén 54 255 fő munkanélkülit tartottak nyilván, 2,7 százalék­kal (1530 fővel) kevesebbet, mint egy hónappal korábban. A idei legmagasabb - februári - lét­számszinthez képest 5600 ezer fős (9,3 százalékos) az apadás. A félév folyamán a regisztrált munkanélküliek elmúlt évhez viszonyított létszámtöbblete hó­napról hónapra mérséklődött, s most júniusban került először - még ha csak 6 fővel is - az egy évvel korábbi szint alá. A re­gisztrált munkanélküliek szá­mának június folyamán bekö­vetkezett fogyása nyomán az el­múlt hónaphoz képest 0,6 száza­lékponttal 19,6 százalékra csök­kent a munkanélküliség relatív szintje az megyében. Országos összehasonlításban viszont vál­tozatlan a megye helyzete, mivel ez a rátaszint továbbra is a leg­magasabb az országban. Március óta töretlen, s az összlétszámra jellemzőnél gyor­sabb a pályakezdőként nyilván­tartott fiatal munkanélküliek számának apadása. Az elmúlt havi 8,7 százalékot követően jú­nius folyamán mérsékeltebben, 3,5 százalékkal 3275 főre csök­kent a számuk. A nem pályakez­dő munkanélküliek június végi létszáma 50 980 fő volt, 2,7 száza­lékkal (1412 fővel) fogyott az utóbbi hónapban, az egy évvel korábbitól viszont még mintegy 500 fővel több a számuk. A bányászati leépítéssel legin­kább érintett kazincbarcikai körzet kivételével a megye vala­mennyi körzetében fogyott a re­gisztrált munkanélküliek szá­ma, s egyre több körzetben az elmúlt évi szint alá is süllyedt. Az előző hónaphoz mért apadás üteme a legtöbb körzetben meg­haladta az átlagos mértéket, csak a miskolci, a tiszaújvárosi, mezőcsáti és a gönci körzetben maradt el attól. A kazincbarci­kai körzetben júniusban 3,6 szá­zalékos növekedés ment végbe, ennél nagyobb arányú romlás csak a mezőcsáti térségben mu­tatkozik (16 százalék). Egyelőre nem javul az edelényi, az encsi és a sátoraljaújhelyi térség munkaerő-piaci pozíciója sem. Kedvező viszont, hogy a hosz- szabb ideje javuló helyzetű ózdi, miskolci, mezőkövesdi és tokaji térségen kívül ebben a hónap­ban több körzetben is a tavalyi szint alá csökkent a nyilvántar­tott munkanélküliek létszáma (például Sárospatak, Szerencs, Szikszó). A központ becslése szerint a munkanélküliség aránya válto­zatlanul csak a miskolci, a me­zőkövesdi és a tiszaújvárosi körzetben alacsonyabb a me­gyei átlagtól (11-14 százalék). Az ózdi, a kazincbarcikai és a zempléni körzetekben nagymér­tékben meghaladja az átlagot (22-26 százalék körüli), a szik­szói és a mezőcsáti térségben hosszabb idő óta 30 százalék kö­zeli, az encsi, a gönci kistérség­ben, s újabban Edelény és Szik­szó térségében pedig 30 száza­lék fölötti munkanélküliségi szint vált uralkodóvá. Június folyamán hét megyei munkaadó jelentett be összesen 454 alkalmazottat érintő léb számleépítési szándékot. E-kereskedelem: pesszimistább magyarok Budapest (MTI) - Az euró­pai kisvállalkozások több­sége szerint az internet egyenlő esélyeket teremt számukra az üzleti szférá­ban, magyarországi társaik azonban pesszimistábbak - derül ki a Nextra, páneuró­pai internet-szolgáltató kö­zelmúltban készült felmé­réséből. A megkérdezett 825 európai, el­sősorban kis- és középvállalko­zás 68 százaléka érzi úgy, hogy az internet révén lehetőségük nyílik egyenlő esélyekkel ver­senybe szállni a világfaluban, addig a magyar cégeknek csu­pán 47 százaléka volt ezen az ál­lásponton. Magyarországon a megkérde­zett vállalatok 68 százaléka szerint a kormányzat feladata, hogy segítse a cégeket az inter­A vásárlás már terjedőben netes-fejlesztésekben, miköz­ben az európai vállalkozások körében mindössze 44 százalék volt az ezt az álláspontot val­lók aránya. A vállalatok több mint egy- harmadánál úgy vélték, hogy 2005-re leggyakrabban a külön­böző pénzügyi szolgáltatásokat - például részvénykereskedelem - veszik majd igénybe az e-keres- kedelemben. A magyar vállala­toknak ugyanakkor 49 százaléka vélte úgy, hogy 2005-re legin­kább pénzügyi szolgáltatásokat vesznek igénybe az emberek mobil internet-szolgáltatásokon keresztül. A válaszolók 23 százaléka szerint a legkeresettebb termé­kek az üzletek közötti alkalma­zások lesznek, 14 százalék az utazással (pl. vonatjegyvásár­lás), másik 14 százalék pedig a kikapcsolódással (például mozi­jegyrendelés) kapcsolatos ter­mékeket választotta. A magyar vállalatok 16 száza­Kényszerítő kapcsolatok Miskolc (ÉM - KI) - Egyszerű honlapokkal kevesen, de megje­lentek megyei vállalkozások is az interneten - mondja tapasz­talatairól Bállá László, aki száz alattira becsüli ezek számát. A Miskolci Egyetem Számítóköz­pontjának igazgatója a honla­pok többségének minőségét nem tartja megfelelőnek. Bállá László, aki a Neumann János Számítógéptudományi Társa­ság megyei elnöke is egyben, elmondta: elsősorban nagyke­reskedelmi cégek használják a világháló kínálta lehetősége­ket, döntően rendelésre és utánrendelésre. A szakember szerint vállalati rendszerekben még nem alkalmazzák az úgy­nevezett business to business (B2B) rendszert. Önmagában a internetes kapcsolat elektroni­kus faxnak minősíthető, mert például egy rendelés esetén a beérkező üzenet további feldol­gozása már nem elektronikus úton történik, hanem emberi beavatkozással, ezt a B2B al­kalmazása kiküszöböli. Bállá László úgy véli: minél több külföldi céggel kerülnek kap­csolatba a megyeiek, annál kényszerítőbb lesz számukra az e-kereskedelmi rendszerek kiépítése. Az igazgató azt ta­pasztalja: ma a vállalkozások inkább fordítanak 500 ezer, 1 millió forintot hagyományos reklámra, mint hogy honlapot készítsenek, vagy hogy a költ­ségeiket már rövid távon is je­lentősen mérséklő internetes vállalati rendszereket alakítsa­nak ki, amely félmillió forint­tól - a nagy és önálló rendsze­rek esetében - akár 10 millió forintig is terjedhet. léka állítja, hogy naponta frissí­ti honlapját. A megkérdezett cé­gek egynegyede még mindig nem rendelkezik honlappal, ami nagyon közel van az euró­pai átlaghoz. A magyar vállalatok 89 száza­léka szerint össze kell hangolni az európai adótörvényeket, hogy elősegítsék a határokon átívelő elektronikus kereskedelem tér­hódítását - állapítja meg a Next­ra felmérése. Repülőjegy a hálóról Az internetes eladások 90 százalékát a repülőjegy ren­delések teszik ki, amelyek értéke mintegy 2 milliárd forint évente - közölte a Carnation Research. A köz­lemény szerint a magyaror­szági repülőgépjegy-eladá­sok 3 százalékát az interne­ten keresztül bonyolítják le. A Carnation elemzése alap­ján a magyar online turisz­tikai piacon a repülőjegy értékesítés mellett jelentős bevételek származnak még az internetes szállásfoglalá­sokból. A felmérés rámutat arra is, hogy a megrendelt turisztikai szolgáltatások online kifizetésére ma egyetlen hazai site-on sincs mód. Ezért az online bevéte­lek az internetes megrende­lést követően, a hagyomá­nyos értékesítési csatornák­ból származnak. EU-felkészítésre 40 milliárd Budapest (MTI) - Az Európai Kis- és Középvállalkozások Szö­vetsége (EMSU) által készített Eurofit nevű program megvaló­sítására körülbelül negyven mil­liárd forintra lenne szükség, amelyet PHARE-segélyek és kor­mányzati támogatások biztosíta­nak majd a tervek szerint. Bisztray György, az EMSU alelnöke hétfőn, a Budapesti Ke­reskedelmi és Iparkamara bi­zottsági ülésén kiemelte: a prog­ram a tervek szerint már az idén elindul. Célja az EU-tagálla- mok vállalatait érintő feladatok, jogok, kötelezettségek és a szak­mai működés feltételeinek meg­ismertetése a magyar kisvállal­kozókkal. Az alelnök szerint a 3- 5 év alatt megvalósítható prog­ram keretében a tervek szerint évente 300-500 ezer vállalkozót késztenek majd fel az EU piaci elvárásainak való megfelelésre. Az osztrák mintára készült terv azért fontos, mert a Magyar- országon működő, körülbelül 760 ezer kis- és középvállalkozás 2004- ben várhatóan már a GDP 50 szá­zalékát álltja elő majd. A magyar- országi kis- és középvállalkozá­sok jelenleg a munkavállalók 55- 58 százalékát foglalkoztatják. Nőttek a megtakarítások Budapest (MTI) - A háztartá­sok operációnál is nettó pénz­ügyi finanszírozási képessé­ge - azaz a háztartások inf­lációszűrt megtakarítása - júniusban 38,2 milliárd fo­rint volt, ezzel az ez évi leg­magasabb értéket érte el. Az MNB közleménye szerint a háztartások nettó pénzügyi vagyona piaci áron, az árfo­lyamváltozásokból adódó 38,2 milliárd forint átértékelődési veszteségekkel együtt, 25,4 milliárd forinttal emelkedett, így ez év június végén a ház­tartások nettó pénzügyi va­gyona 5.333.1 milliárd forintot tett ki, szemben a május végi 5.307.7 milliárd forinttal. Ta­valy júniusban az operacioná- lis nettó finanszírozási képes­ség 25.6 milliárd forintra rú­gott. Az idei első hat hónap­ban a háztartások infláció­szűrt megtakarítása 97,8 mil­liárd forint volt, szemben a tavaly első hat havi 163 milli­árd forinttal.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom