Észak-Magyarország, 2000. március (56. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-06 / 55. szám

2000. március 6., hétfő Kultúra 8 • Talált képek. Ifj. Halmai László munká­iból nyílik kiállítás Talált képek címmel március 8-án, szerdán este 6 órakor a miskolci Teleki Tehetséggondozó Kollé­giumban (Selyemrét út 1. szám). Az ápri­lis 5-ig látható tárlatot Markovics Gábor nyitja meg. • Simon mágus sikere. Újabb sikert köny­velhet el Enyedi Ildikó Simon mágus című filmje. Az ebben nyújtott játékáért Julié Delarme francia színész nyerte el a leg­jobb női alakítás díját a teheráni nemzet­közi filmfesztiválon. Képes párbeszéd Budapest (ÉM) - A Túlsó P’Art Művészcso­port tagjai a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében, öt kiállítási helyszínen mutatják be munkáikat a közönségnek. Ennek kere­tében március 7-től Borgó képei is láthatók lesznek a budapesti MissionArt Galériában. A Túlsó P’Art Művészcsoport tavaly szeptemberben hetedik alkalommal ren­dezte meg nemzetközi Művésztelepét Ti­hanyban, az ott készült képeit mutatja be Borgó mellett John Francé, Anca Ignates- cu, Tasnádi József, Bogdán Achimescu, Balogh Csaba, Valerie Cartier, Erőss Ist­ván, Luise Kloos, Astrid Beumer, Hester Keijser, Norman Beierle, Shang-Pin Chen, Liu Po-Chun és Zoltán László. A kiállítássorozat legfontosabb tanulsá­ga - amelyet a művészek meggyőződése szerint az elkészült művek is sugároznak - a múltat jelképező kultúra és a jövőt tartogató felfedezésre váró ismeretlen kö­zötti lehetséges arany középút keresése volt. Egy olyan arany középúté, amely le­hetővé teszi a párbeszédet, anélkül, hogy a különböző kultúráknak túl kellene kia­bálnia egymást. Nyomás! Für Gabriella A cím mindenesetre jó. Jellemzi az egész filmet. A főhősök olyan tempóban keve­rednek át egyik lehetetlen helyzetből a másikba, mintha kiadták volna nekik a jelszót: nyomás! Nem is mindig önszán­tukból, de gyakran a saját hibájukból kényszerülnek menekülni az üldözőik elől. Mert üldözők azok mindig vannak, ha mások nem, akkor jobb híján másik üldözöttek. A három, látszólag különálló történet egyike a fiatal pénztároslány esetét mesé­li el. Húsz extasy miatt kerül bajba. Nem csoda, ez az első estéje mint díler. A má­sodik egy angol Las Vegas-i mennyorszá­gáról és pokláról szól, míg a harmadik­ban két fiatal színész az eszköz abban, hogy elcsípjék a fent említett pénztáros­nőt. A kör bezárul. Ha valaki a Ponyvaregény és a Kutya­szorítóban fiatalkorú utánérzésének vélné a filmet, az nem téved túl nagyot. Rövid feliratok tájékoztatnak minket, hogy ép­pen kinek a históriáját látjuk, vissza­visszatérünk egy bizonyos kiindulópont­hoz, a személyes történetek keresztezik egymást, kispályás bűnözők harca még kisebb pályás bűnözőkkel és a többi, és a többi. Mindezekből a jól bevált elemekből azonban egy remek vígjátékot gyúrtak össze. A Nyomás! tipikusan az a film, amit fel lehet emlegetni jókedvű baráti összejöveteleken. És arra emlékszel, ami­kor a két csaj aszpirint árul a diszkóban? Aha. Jól átvertek mindenkit. A tehetség feltétel, de nem mentség Ihász Zsuzsanna és Homonna György, az Avasi Gimnázium rajztanárai tanítványaik munkái között Fotó: Vajda János Miskolc (ÉM - FG) - Rajz tago­zatra csak azoknak érdemes jelentkezni, akik kedvet, te­hetséget éreznek magukban a képzőművészet iránt. De a tehetség önmagában nem elég - ez a tízéves tagozat ju­bileumi kiállításán is kiderült. A következő jubileumi kiállítás számára kicsi lesz a Mini Galé­ria. Már most is csak egy-egy al­kotással mutatkozhatnak be a Avasi Gimnázium 10 éve alakult rajz tagozatának volt és jelenle­gi növendékei. Töredék a tablóról A mostani diákokkal együtt kö­rülbelül száz rajz tagozatos gim­nazistát tanított, tanít Homonna György és Ihász Zsuzsanna. Min­denkit megkerestek, mindenki­nek felajánlották a közös kiállí­tás lehetőségét. Végül 90 alkotó festményei, grafikái, tanulmá­nyai, plasztikái között beszélget­hetünk a Mini Galériában ren­dezett jubileumi tárlaton.- Akinek volt olyan munkája, amelyet szívesen megmutatott volna másoknak is, és el is hozta nekünk, az helyet kapott a kiállí­táson. Igaz, a szűkösség miatt mindenki csak egy-egy alkotással szerepel. Ez ugyan kevés a meg­mutatkozáshoz, bár így is látha­tó, mennyit fejlődtek a diákok - mondja Homonna tanár úr.- A kiállított alkotások is mu­tatják, hogy beért a munkánk. A megnyitó után pedig volt alkal­munk beszélgetni, és akkor is kiderült: minden diákunk szé­pen halad a választott pályáján - folytatja az alkalmi tárlatveze­tést Ihász Zsuzsa tanárnő. - A végzettek többsége, 70-75 száza­lékuk olyan szakot választ az egyetemeken, főiskolákon, ame­lyek kapcsolódnak a rajzhoz. A képző- és iparművészeti főiskola mellett sokan járnak tanárkép­zőbe vizuális kommunikáció szakra, mások az egyetemen ta­nulnak antropológiát, az egyik tanítványunk dekoratőr lett, a másik bábkészítést tanult... A sokféleség egysége Nem kell ahhoz képaláírás, hogy a tanárok megmondják: melyik alkotást ki készítette. De az „avasi stílusjegyeket” ők sem látják.- Nagy baj lenne, ha ezeken az alkotásokon látszana, hogy készítőjük az Avasi Gimnázium­ban tanult! - tiltakozik Homon­na György.- Csak azért ismerjük fel a nö­vendékeink alkotásait, mert négy évig együtt dolgoztunk - mondja a tanárnő. - Négy évig láttuk, mi­lyen irányba haladnak, hogy fej­lődnek, de általában az érettségi után is visszajárnak hozzánk. A legtöbben mappával jönnek. Ki­váncsiak a véleményünkre. Ami­kor a kiállítási anyagot gyűjtöt­tük össze, akkor is mindenki megvárt bennünket, és együtt néztük meg az alkotásokat. Az Avasi Gimnázium rajz szaktantermében minden vég­zett diák otthagyja a kézjegyét. A mai rajzosok ismerik ugyan az elődeik nevét, de személye­sen csak most találkozhattak. Ihász tanárnő szerint ez az alka­lom különleges esemény gimna­zistáik életében.- Amikor rendeztük a kiállí­tást, azt hittem, sose leszünk kész, mert a gyerekek olyan so­káig nézegették, elemezgették a képeket. A megnyitó után pedig áhítattal kérdezgették a nagyo­kat: mi lett velük, mit vártak tő­lük a felvételin, hogyan használ­ják az ecsetet, hol találtak ke­mencét a tűzzománchoz... A tehetség nem mentség A tehetség felismeréséhez is te­hetség kell. A sok-sok jelentkező közül a felvételin nem is olyan egyszerű kiválasztani: kik azok, akiknek helyük van rajzos osz­tályban (félosztályban). A tagozatos diákok 10 órában foglalkoznak a rajzzal - formá­zással, grafikával, fotózással, animációval, művészettörténet­tel -, de a többi tantárgyat sem hanyagolhatják.- A tehetség nem mentség - mondja Ihász tanárnő, és Ho­monna tanár úr is bólogat. - Né­ha nagyon fáj, amikor a kollé­gák szigorúan fogják a diákjain­kat, de igazat kell nekik ad­nunk. Lehet, hogy valaki na­gyon tehetséges, nagyon ügye­sen rajzol, látszik rajta, hogy nagy festő lehet belőle, de a gim­náziumban még diák, és itt min­denkinek meg kell szereznie az általános műveltség alapjait. Mi sem művészeket képezünk - csak felkészítjük őket arra, hogy azzá legyenek. Hétszáz év a Bükk és a Tisza táján Miskolc (ÉM - FG) - Hétszáz év a Bükk és a Tisza táján cím­mel jelenik meg Lehoczky Alf­réd új könyve. A múltidéző kötethez tartozó CD segítsé­gével a jövőnek is üzenhet­nek a ma élő emberek. Emlékezet a múltról, üzenet a jövőnek - így hirdeti a Le­hoczky Alfréd nyugalmazott egyetemi oktató, a történelemtu­dományok kandidátusa által írt könyvet a miskolci székhelyű Felsőmagyarország Kiadó. Már a múltidézés, az ősök pél­dája is számtalan üzenetet hor­doz, az ezredvég emberei számá­ra is tanulságosak lehetnek ezek a történetek. De a jövőnek szóló üzenet most szó szerint értendő. A díszkiadásban készülő Hétszáz év a Bükk és a Tisza táján című kötethez két CD is tartozik, az egyiken a könyv teljes anyaga je­lenik majd meg, a másikon vi­szont a bemutatott települések mai polgármesterei, vállalat- és intézményvezetői üzenhetnek a harmadik évezred polgárainak. Szólhatnak falujuk, városuk jele­néről, gondjairól, terveiről... A múltidézés a történész dolga. Lehoczy Alfréd - a Felsőmagyar­ország Kiadó segítségével - az el­múlt években hét kötetben jelen­tette meg a Bükkalja és Dél-Bor­sod a honfoglalás idején és a kö­zépkorban című tanulmányát. Egy-egy kötet - az azonos általá­nos bevezető után - az egyes alré- giókhoz tartozó települések törté­netét dolgozta fel. A kiadó a Millenniumi Emlékbizottság tá­mogatásával - ezeréves államisá­gunk tiszteletére gyűjteményes kötetben adja ki a térség történe­tét. Ebben a kb. 600 oldalas, dísz­kiadásban megjelenő könyvben már minden község szerepel. A könyv és a hozzátartozó CD-k az önkormányzatoknál, a térség iskoláiban, kultúrházai- ban - jelentős kedvezménnyel - előjegyezhetők. A szerző bízik abban, hogy sokan megrendelik a kiadványt, hiszen megfogal­mazása szerint a térség történe­tének ismertetése hozzájárul a szülőföld, a haza szeretetének el­mélyítéséhez, és a kiadvány sok­rétűsége elősegíti az összetett, motivált gondolkodást. Tartalomjegyzék I. 1. A honfoglalás kora 2. A magyar államalapítás. A ke­reszténység létrejötte. A királyi vár­megye kiépülése; Őrsök, Abák és Borsok szerepe Dél-Borsodban. A nemesi vármegye kialakulása. II. Endre Aranybullája. 3. A muhi csata és hatása Dél-Bor­sod életére. A második honaiapítás. 4. Anjouk és Flunyadiak kora. A husziták Dél-Borsodban. 5. A mohácsi vész; a török hódoltság és a gazdaság állapota a 16. sz.-ban. II. 1. Őrsök földje - Kács és vidéke 2. Szihalom és vidéke 3. A Tisza-part törzsi községei 4. Nyugat-Bükkalja községei 5. Kelet-Bükkalja községei 6. A Sajó és Hejö vidékének községei 7. Csát és vidéke 8. A Mezőség települései Nagy Lajos király: kerítésen kívül Várják a város lakóinak véleményét a tervezett bronz mellszoborról Miskolc (ÉM - BA) - A pol­gármester bízik benne, hogy nem teszik majd tönkre a vandálok Nagy Lajos király szobrát, ezért nem is zárná kerítés mögé azt. Az alkotás még el sem készült. Kohold Tamás polgármester azért szaladt előre ennyire az időben, mert a mű a miskolci közgyűlés napokban tartott ülésén is szóba került. A képviselők gipszmodell alapján is tájékozódhattak a mell­szoborról, illetve arról, hogy azt a Diósgyőri várnál, a Vár utca vé­génél lévő térbővületben szeret­nék elhelyezni. A Képző- és Ipar- művészeti Lektorátus szakmai véleménye alapján Varga Éva szobrászművész kapta a megbí­zást. Az általa készített tervvel nem is lettek volna elégedetlenek az ügyben szót kérők, legfeljebb A bronz mellszobor gipszmo- dellje Fotó: Bujdos Tibor az előterjesztésben szereplő l:l-es léptékű (embemagyságú) méretet kifogásolták. Javasolták, helyette nagyobb készüljön (a gipszmodell is 6:4-es léptékű). A kiszemelt hellyel kapcsolat­ban viszont már komolyabb aggá­lyok fogalmazódtak meg. Hardo- nyi András (MSZP) önkormány­zati képviselő, a diósgyőri város­védők kérésére felolvasta Mán- doky József levelét. Az Országos Műemlékvédelmi Hatóság Műem­lékfelügyeleti Igazgatóságának miskolci irodájában dolgozó terü­leti felügyelő - úgy is mint a Di­ósgyőri vár munkálatainak kije­lölt koordinátora - kifogásolta a szobor helyét. Egyrészt, mert most tervezik a várárokba vezető biztonságosabb lépcsők mellett a vár új főbejáratát, annak kiszol­gáló épületét. Mivel a dokumen­tumok még nem ismertek, nem tudni, mennyiben érintenék a szobor környezetét a munkálatok - a területi felügyelő feltételezése szerint rövid időn belül felvonu­lási területté válik az említett tér­ség. Másrészt sérülékeny alkotás­ról van szó - ezért is lenne célsze­rű kerítésen belül elhelyezni azt. Kohold Tamás nemcsak ezzel a véleménnyel szállt vitába, de saját (Fidesz) frakciótársáéval is: Veczán Pál szintén azt javasolta, hogy más helyet kerítsenek Var­ga Éva alkotásának. A polgár- mester állítja: közkincsről van szó - Nagy Lajos király minden­kié, nem lehet kerítés mögé zár­ni. Bízik benne, hogy a vandálok nem teszik majd tönkre. Hogy a város lakói mit szólnak a bronz­ból készülő portréhoz, arra a vá­rosvezetés is kíváncsi. Kohold Tamás sajtótájékoztatóján is ki­tért rá: várják az észrevételeket. A közgyűlés már véleményt al­kotott: támogatják a szobor emlí­tett területen való elhelyezését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom